Utoljára 2010-ben haladta meg Magyarország népessége a tízmilliót, azóta már majdnem 430 ezres fogyást szenvedett el az ország, ha pedig a trend folytatódik, akkor 2030-ra közelebb leszünk a kilencmillióhoz, mint a tízhez – vette számba a 444.hu az ország NER-ben töltött 15 évét.
„A világ legtöbb helyén a fejlődés azt jelenti, azt is jelenti, hogy a vidéki emberek elhagyják szülőhelyüket, és városokba költöznek”, és hogy ez Magyarországon is megtörtént, „számos vidéki térség egyre inkább elnéptelenedett”, az országban egyre több belső zárvány kezdett kialakulni. A Fidesz azt találta ki, hogy véget vet ennek – mondta Orbán Viktor egy december eleji beszédében.
A 444 szerint ez nem sikerült maradéktalanul. A népességfogyás annak ellenére tartós és trendszerű, hogy a Fidesz fontos célja a születésszámok és a házasságkötések számának növelése, ami 2021-ig sikeres volt, azóta viszont nagyon nem. A lap megjegyzi: de mostantól minden jó lesz, sőt mivel a kormánymédiát olvasgatva és hallgatva már minden jó, ne féljünk kimondani, hogy még sokkal jobb.
Ilyen például a bérek emelkedése: karnyújtásnyi közelségbe kerültek az egymillió forintos átlagbérek, bár a mostani 1 000 000 forint annyit ér, mint amennyit 2010-ben nagyjából 529 600 forint ért. A legfrissebb adatok szerinti 637 200 forintos bruttó átlagbér annyit ér, mint 2010-ben 337 497 forint, vagyis reálértéken nem egészen másfélszer érnek többet az átlagkeresetek, mint a NER első évében a 202 600 forintos bruttó.
A magyar bérek nemzetközi „versenyképessége” romlott és romlik: az euróban számolt román minimálbér nyáron előzte meg a magyart, és ezzel a tempóval jövőre még jobban leszakad a magyar minimálbér nemzetközi kitekintésben.
Az átlagbérünk csak azért nem tud nagyon leszakadni, mert lassan már nincs hová: az Eurostat adatai szerint 2023-ban csak a bolgár átlagbér volt a magyar alatt, ha euróban számolunk – az összehasonlíthatóság érdekében az EU-ban azzal számolnak –, márpedig a forint gyengülése miatt 2024 sem ígérkezik jobbnak.
A lap továbbveszi az „eredményeket”, például az úgynevezett szociális védelemre jutó állami költéseket külön is kiemelik, és nemcsak önmagukban, tíz-tizenöt évre visszamenőleg, hanem nemzetközi – régiós vagy közép-európai – kitekintésben is. Napnál is világosabban árulja el ugyanis, hogy a kormánypolitikát úgy eladni, mint „nagy segítség ez a magyar embereknek”, színtiszta hazugság.
A szociális védelem társadalmi juttatásai statisztikai célra ugyanis évről évre kevesebbet költ GDP-arányosan a kormány. Míg 2009-ben, az utolsó tisztán gyurcsányi évben a GDP 22,2 százaléka jutott erre – amivel a németek, osztrákok és szlovénok után a negyedikek voltunk a térségben –, 2022-ben már csak 16,4 százalék, ezzel csak a románok 16,1 százalékát tudjuk megelőzni.
Persze minek a szociális támogatásokra akkora hangsúlyt fektetni, ha dübörög a gazdaság – írja a 444. Valóban, a 2010-es évek végéig, jórészt az uniós támogatásoknak, valamint az alacsony kamatoknak köszönhető ingyenpénz időszakában dübörgött is. Bár 2012-ben még recesszióban volt az ország, 2014-től 2019-ig egyetlen olyan év volt, amikor a GDP bővülése nem érte el a 3 százalékot, 2017-2019 között évi 4,1-5,6 százalékos növekedések követték egymást.
Ennek mostanra vége, a 2020-as covidjárvány miatti sokk után 2021-ben volt egy 2022-t is magával húzó felpattanás, de az elmúlt két évben egy helyben toporgott a magyar gazdaság: előbb visszaesett, idén várhatóan alig nő. És ha megnézzük az Orbán nünükéjévé vált ipari termelést, illetve annak két zászlóshajóját, az autó- és az akkumulátorgyártást, az utóbbi két év alapján nincs sok okunk a büszkeségre.
Az egészségügy, az oktatás, a kultúra nem ér külön minisztériumot az Orbán-kormányban, és nem lehet azt állítani, hogy a szakmai szervezetek viszonya békés lett volna az elmúlt években Pintér Sándor belügyminisztériumával. Mindenkit érintő adat: a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 2010 óta 13 százalékkal csökkent (6451-ről tavaly év végére 5604-re). Emiatt a háziorvosok, házi gyerekorvosok praxisában lévők száma emelkedett, 10 százalékkal nagyobb kört látnak el.
Végül választások: 2024-ben volt országos választás, júniusban önkormányzati és európai parlamenti képviselőket is választottunk. Méghozzá egy annyira megváltozott politikai térben, amilyenre a választások előtt fél évvel senki nem számíthatott. Az ellenzéki oldalt már leuralta és egyes helyeken a Fideszt is legyőzte Magyar Péter pártja, ha az EP-listákra leadott szavazatok számát nézzük. Ebből persze 2026-ra nézve még semmi nem következik, legfeljebb annyi, hogy a következő parlamenti választás eredménye egészen biztosan nagyon mást mutat majd, mint a 2010 óta tartottaké.
