Tavaly év végén fogadták el a HUN-REN-nek nevezett kutatóhálózatot némileg átalakító törvényt a dolgozók és kutatók véleményének érdemi kikérése nélkül. A tudósok egy panelbeszélgetésen értékelték a kutatóintézetek jelenlegi helyzetét, ahol Pálné Kovács Ilona jogász, politológus így fogalmazott: „A mostani HUN-REN törvény fordulópont, a Magyar Tudományos Akadémia számára kegyelemdöfés.”
2019-ben csatolták el az MTA-tól a kutatóhálózatot, viszont azok az ingatlanok, amelyekben az intézetek működnek az akadémia tulajdonában voltak. Az új törvény elfogadásának feltétele pedig az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja ezeket az államnak. Ez a helyzet véget ér azzal, hogy az MTA tavaly év végi közgyűlésén úgy döntött: 80 milliárd forintért cserébe visszaadja az államnak az ingatlanokat, amelyeket az a kutatóhálózat rendelkezésére bocsát.
Pálné Kovács Ilona csalódott az MTA vezetésében, mert úgy érzi, ezzel végleg „elengedték a kezüket”, lemondtak arról a célról, hogy a kutatóintézetek egy függetlenebb, önmagában is önkormányzó típusú szervezet keretei közé tartozzanak. Hozzátette:
„Oda lettünk dobva olyan ambíciókkal rendelkező menedzsmentnek és politikai kormányzásnak, ahol az autonómiát mint szót nem szeretik és nem ismerik.” Azt is hozzáfűzte, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók és az általuk képviselt kritikai gondolkodás szintén nem kívánatos ebben a rendszerben.
Döbbenetét fejezte ki Kamarás Katalin fizikus, vegyész, hogy hét ember önkénye alapján fogják irányítani a jövőben a kutatóhálózatot. Velük szemben még az sem elvárás, hogy PhD fokozattal rendelkezzenek, az irányításban egyáltalán nem lesz választott testület, és dolgozói képviselet sem.
Az elmúlt évtizedben már a sokadik átszervezés történik a területen, egy dolog viszont nem változott: a drámaian alacsony bérek nem javultak – mutatott rá Bán-Forgács Nóra jogtudós. Elmondása szerint a „piacon” jogászként egy alkalmi megbízással, 6 óra munkával keresett meg annyi pénzt, mint amennyi a havi fizetése a kutatóintézetnél, ahol dolgozik.
Hozzátette, a szakmai autonómiát illetően lassú szenvedéssel és folyamatosan nehezedő helyzettel néznek szembe. Már benne is működik egyfajta belső cenzúra abban a tekintetben, hogy milyen témával foglalkozik a munkája során, mert nem akar ártani azoknak, akikkel együtt dolgozik.
Az intézményi struktúra átalakítása kapcsán egy sor, néha ellentmondó ajánlások születtek, amiknek a rendezvényen résztvevők szerint nem sok haszna volt. Kamarás Katalin rámutatott: egy fontos, a teljes hálózatra vonatkozó javaslatot nem hallott meg a vezetés, nevezetesen, hogy nincs elég pénz, vagyis a finanszírozás rendezésével kellene kezdeni.
Az új törvény értelmében a kutatóhálózat április 1-jén újul majd meg, amihez a kormányzat jelentős forrásbővülést és fizetésemelést ígér, de a kutatók szkeptikusak ez ügyben is. Kamarás Katalin szerint az idei központi költségvetésben a HUN-REN soron 51 milliárd forint szerepel, ami csupán 3 milliárd forinttal több, mint a tavalyi összeg, ennek egy részét elviheti az átalakulás.
Szó van további 18 milliárd forintról is, de azt a törvény nem garantálja, hogy ez eljut a kutatóintézetekig, pedig nagyon valószínű, hogy az intézeti főigazgatók a több pénz ígérete miatt mentek bele az átalakításba.
Kérdés még, hogy a munkáltatói jogokat pontosan ki gyakorolja majd, és az is, hogy valójában kik lesznek a szervezet igazgatótanácsában, valamint az ingatlanok egy részét nem fogja-e végül értékesíteni a HUN-REN. Összességében nincs meg a kellő bizalom a hálózat vezetése felé, ezért a tudósok pesszimisták és nem látják biztosabbnak a kutatóhálózat jövőjét, mint bármikor az utóbbi években.
via Népszava