A kormányhivatal tovább vitte volna, de a transznemű fiatalt bemutató könyv kecskeméti ügye lepattant a Kúriáról

A kormányhivatal a korábbi ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be azt kifogásolva, hogy a kecskeméti Líra könyvesbolt úgy árusított egy LMBTQ-karaktert megjelenítő könyvet, hogy az üzlet 200 méteres körzetében iskola és templom is található. A Kúria nem fogadta be a kérelmet, szerintük az, hogy az egyik fél nem ért egyet az ítélettel, nem indokolja, hogy újranyissák az ügyet.

A kormányhivatal Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című kötetét kifogásolta. A könyv több történetet ír le, az egyik Coy Mathis története, aki fiúnak született, de transznemű, vagyis nőként azonosul. A kötet a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés valós problémáit mutatja be. Megoldásként felveti a nemváltoztatás orvosi lehetőségét is.

A 2021-es, gyermekvédelminek nevezett, valójában melegellenes törvény szövege szerint a korlátozás olyan könyvekre vonatkozik, amelyek öncélúan ábrázolják a nem megváltoztatását, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést.

Ötmillió forintos bírságot szabott ki a kormányhivatal, azonban a Líra pert indított, amelyet jogerősen meg is nyert: a bíróság kimondta, a könyv „gyermek- és fiatalkorúak számára is értelmezhető módon mutat be egy a transzneműséggel kapcsolatos gyerekkori élethelyzetet és problémát, a történet pedig illeszkedik a könyv koncepciójába, nem kizárólagos célja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés.”

A kormányhivatal a benyújtott felülvizsgálati kérelmében az egységes joggyakorlat kialakítását kérte a Kúriától, szerintük az első fokon eljáró bíróság túllépett hatáskörén a törvény értelmezésével. Ezért a hivatal az ítélet hatályon kívül helyezését és a Líra keresetének elutasítását vagy új eljárás lefolytatását kérte.

A Kúria azonban határozatában megtagadta a kereset befogadását arra hivatkozva, hogy a felülvizsgálat lefolytatását nem látták indokoltnak, mivel a rendkívüli perorvoslati eljárást önmagában nem alapozza meg az, hogy a kormányhivatal nem ért egyet a jogerős ítéletben jogértelmezésével.

A Kúria szerint a kormányhivatal nem jelölte meg, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amellyel összefüggésben a Kúria iránymutatása indokolt lenne, és nem mutattak be példát arra, hogy hasonló ügyekben eltérő ítéletek születtek volna. A nemváltás kérdésének társadalmi jelentőségét nem vitatták, viszont hiányolták a kormányhivatal indoklását arra vonatkozóan, hogy ilyen típusú ügyek olyan nagy számban fordulnának elő, hogy az a Kúria közbenjárását indokolná.

Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója bár üdvözölte a döntést, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria valamelyest ellentmondott saját magának: „lényegesen megváltozott” a gyermekvédelmi törvény szövege, és bár nyilvánvalóan az esetleges jogsértéskor hatályos verziót kell vizsgálni, olyan szempontból van ennek jelentősége, hogy a módosítás miatt a jövőre nézve sem merülnek fel „az egyedi ügyön túlmutató társadalmi érdeklődésre számot tartó” jogkérdések.

via HVG