Apáról lányára száll a gyermekorvosi hivatás: közös interjú Fischer Lászlóval és Nórával

Sokat hallani arról, mi is rendszeresen írunk róla, hogy milyen nagy hiány van házi gyermekorvosokból. Most bemutatjuk dr. Fischer Lászlót, aki már 1982 óta rendel Kecskeméten ugyanabban a körzetben (a Batthyány utcán) és lányát, dr. Fischer Nórát, aki két éve kezdett el dolgozni édesapja mellett, és akinek nem is volt kérdés, milyen hivatást válasszon. A szakma szépségeiről és kihívásairól, problémákról és megoldásokról is szó esett beszélgetésünk során.

A bácsalmási származású dr. Fischer László pályaválasztásában nem családi példa játszott szerepet: szülei pedagógusként dolgoztak, és a rokonságban sem akadt orvos. Édesanyja biológiát tanított, ez viszont felkeltette az érdeklődését, így kecskeméti gimnáziumi évei alatt úgy döntött, hogy orvosegyetemre jelentkezik. Az, hogy végül gyerekorvos lett, nagyban köszönhető dr. Boda Domokos, a magyar gyermekgyógyászat emblematikus alakja (1963 és 1991 között a Szegedi Gyermekklinika vezetője) hatásának, előadásainak.

„Emlékszem, ötödéves voltam, amikor a professzor úr egy Down-kóros kisgyermekkel érkezett az órára, és nagyon szépen beszélt róla. Ez engem mélyen megfogott, és arra indított, hogy a gyermekgyógyászati pályát válasszam” – emlékezik a doktor úr.

Diplomázás után négy évig dolgozott a megyei kórház gyermekosztályán, több mint negyven éve pedig házi gyermekorvos az árpádvárosi körzetben, rendelője a Batthyány utcán található. Szívesen foglalkozik halmozottan sérült gyermekekkel, iskolaorvosként közel kétszáz enyhén- vagy közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermeket gondoz a Kecskeméti EGYMI tagintézményeiben. Letette az iskolai egészségtan szakvizsgát is, valamint pszichoterapeuta diplomát is szerzett, tagja a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületnek. Neje, Julika is a gyermekegészségügy területén dolgozott: tizennyolc éves korától nyugdíjazásáig védőnő volt.

„Gyermekkoromban sok időt töltöttem a rendelő melletti pelenkázóban, amíg apáékra vártam. Többször el is mentem vele újszülött-látogatásra, izgalmasnak és érdekesnek találtam” – ezt már Fischer László lánya, dr. Fischer Nóra meséli, aki tehát már egészen fiatalon elkezdett ismerkedni későbbi hivatásával és ámulva figyelte, édesapja hogyan tudja megnyugtatni a gyermekükért aggódó szülőket. Ezek az élmények, benyomások olyannyira meghatározóak voltak számára, hogy ő is a gyermekgyógyászatot választotta. Mint elmondta, leginkább azért, mert ezen a pályán nagy sikerélmények érhetik.

„Nagyon hálás foglalkozásnak találom, szeretek a gyerekekkel dolgozni, tapasztalataim szerint sokkal könnyebb és egyszerűbb velük, mint a felnőttekkel. Természetesen édesapám példája végig előttem volt, és szerepet játszott a választásomban, de azóta sem bántam a meg ezt a döntésemet” – teszi hozzá a fiatal doktornő. Akinek egyébként Nelli testvére is hasonló utat járt be, ő egészségügyi szakpszichológus a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében. A Fischer-házaspár harmadik gyermeke, Péter informatikus lett.

Nóra 2017-ben végzett az egyetemen, majd öt évig volt a kecskeméti kórház gyerekosztályán. 2022-ben szerezte meg gyermekgyógyászati szakvizsgáját, és most párhuzamosan dolgozik az újszülött osztályon, valamint édesapja mellett félállásban a háziorvosi rendelőben. Mint a doktor úr elmondta, nagy öröm volt számára, hogy lánya csatlakozott hozzá, jól együtt tudnak dolgozni és úgy tervezi, hogy szép folyamatosan átadja Nórának a körzetét.

Az édesapa elmosolyodik, mikor arról kérdezem, milyen tanácsokat ad lányának.

„Szerintem inkább ő oszt meg velem újdonságokat, hiszen a gyerekosztályon elsajátítja az új terápiás eljárásokat, a friss szemléletet. Ez számomra hasznos is, mert nekünk, háziorvosoknak kicsit sablonos a továbbképzésünk: össze kell gyűjteni a kötelező pontszámokat, ezek teljesítése esetén pedig megújítják a szerződésünket. Nóráékhoz sokkal gyorsabban eljutnak az új tudományos információk, eredmények, sok szempontból praktikusabban, gyakorlatiasabban tud dolgozni”– véli Fischer László.

Nóra nem teljesen ért vele egyet.

„Természetesen én is nagyon sokat tanulok apától, vannak olyan esetek, amikor rengeteget számít az ő tapasztalata, ilyenkor ki szoktam kérni a véleményét, tanácsát” – tudjuk meg a doktornőtől.

Akinek a Bács-Kiskun Megyei Háziorvosok Egyesülete elnökeként feltett szándéka, hogy az alapellátást közelebb vigye a kórházi ellátáshoz, és hogy a két terület között javuljon az információáramlás. A fiatal háziorvos az érdekképviseleti tevékenységet nagyon fontosnak tartja, és úgy véli, mivel szerzett tapasztalatokat a kórházban és háziorvosi körzetben is, tud segíteni a kitűzött célok megvalósításában – ennek pedig sok hasznát látnák a betegek.

Apa és lánya két éve közösen elindított egy házi gyermekorvos praxisközösséget – az önkormányzat partnerségével -, amelybe hét körzet orvosa tartozik bele. A közösség feladata a munka összehangolása, és terveik szerint pályázati források révén lesz közös pszichológusuk, gyógytornászuk és dietetikusuk, akik térítésmentesen foglalkoznak majd a hét orvos által hozzájuk irányított betegekkel.

A beszélgetés során arra is választ kerestünk, két generáció képviselőiként Fischer László és Nóra vajon hogyan látják, miként alakult át a hivatásuk, mennyire mások a körülmények, lehetőségek, változott-e a betegekkel, családokkal való kapcsolat?

„Úgy érzem, hogy az internet révén nagyon sok, talán túlzottan is sok információhoz jutnak hozzá a páciensek szülei és sajnos nem biztos, hogy mindig jó információkhoz. Ez iszonyatos bizonytalanságot okoz bennük, és emiatt szerintem nagy igényük van az orvosokra. Ebben szeretnénk a segíteni a szülőknek, ezért 2025-ben háziorvos kollégáimmal közösen elindítunk egy előadás-sorozatot, hogy hiteles forrásból tudjanak a családok tájékozódni. Egyfajta támaszt kívánunk nekik nyújtani, hogy ne a szomszédtól, ismerőstől hallott, gyakran fals információk nyomán cselekedjenek” – jelenti ki Nóra.

Édesapja hangsúlyozza: a háziorvosi ellátás területén is nagyon fontos, hogy fiatalok kerüljenek a rendszerbe, hiszen új szemléletet és lendületet hozhatnak a gyermekgyógyászati ellátásban, „kisöprik az elavult sablonokat”.

„Nóra szokta azt mondani, hogy rendkívül bosszantó, ha bizonyos tevékenység során azt hallja a kollégáktól, hogy ‘eddig is így csináltuk, ezután is jó lesz majd így’. Nem: váltani, változtatni kell nekünk is” – jelentette ki Fischer László.

Viszont van, amibe szerinte kár volt belenyúlni. A védőnők szakmai önállósodásával egyetért, de úgy véli, sok szempontból rossz irányba indultak el a dolgok.

„A régi szisztéma szerint egy körzeti orvoshoz két védőnő tartozott, így volt egy egységes körzet. Jelenleg a védőnők és az orvosok között gyakorlatilag semmilyen kapcsolat nincs, emailen vagy telefonon szoktunk értekezni. A védőnőknek saját körzeteket alakítottak ki, ez azonban nem egyezik meg a háziorvosokéval. Egy védőnő akár három-négy háziorvos körzetében is dolgozhat, vagy más megközelítésből: egy orvos körzetében két-három-négy védőnő is lehet. Ez nagyon megnehezíti az ellátást. Annak idején az orvos a két védőnővel félévente-évente le tudott ülni, megbeszélni az alapelveket, a diétás tanácsadást, a csecsemő tanácsadást, a felmerült problémákra pedig azonnal tudtak reagálni. Jelenleg ez nem lehetséges. Az is hátrányos az új rendszerben, hogy ha a védőnők munkáját szakmai szempontból valamilyen ‘támadás’ éri, akkor mi háziorvosok már nem tudjuk őket megvédeni, hiszen nem tartoznak hozzánk, és nem is látunk bele a munkájukba. Mindezek miatt úgy látom, a védőnők leválása összességében hátráltatja az ellátást és bizonytalanná teszi a szülőket, hogy kinek is higgyenek, az orvosnak vagy a védőnőnek” – magyarázza Fischer László.

Nóra szerint a házi gyermekorvosi hivatás lényege a prevenció, erre érdemes a lehető legnagyobb hangsúlyt helyezni.

„Nagyon fontos arra figyelnünk, hogy időben észrevegyük, amikor egy krónikus betegség van kialakulóban. Az akut betegségeket is könnyen meg tudjuk előzni egészséges életmóddal, megfelelő étkezéssel és testmozgás kultúrával” – veszi át a szót a doktornő. Majd a szemléletéről, hozzáállásáról is beszél.

„Amikor az orvos és a szülő beszélget, sokszor a gyerek nem is tudja, hogy mi történik vele. Én mindig azt szeretném elérni, hogy a gyerek és a szülő közösen legyen része a gyógyulási folyamatnak, közösen dolgozzunk rajta. Előnyös, ha a gyerekkel ezt meg tudjuk beszélni, mert így jobban elfogadja, ami vele történik. Úgy érzem, hogy általában sikerül mindezt megvalósítanom. Kihívást jelent az is, hogy egy hosszabb gyógyulási folyamatnál az orvos meg tudja tartani a szülők bizalmát, hogy elhiggyék neki, a tünetek elhúzódása ellenére nincs nagyobb gond. Ehhez hitelességre van szükség” – emeli ki Fischer Nóra.

Édesapja úgy véli, a pár évtizeddel ezelőtti helyzethez képest – amikor a szülő alárendelt szerepben volt -, ma már partneri a kapcsolat az orvos és a szülő között. Csak abból adódhatnak feszültségek, ha a szülő az összeolvasott sok információt és az ezekből kialakult sajátos nézetét, meglátásait rázúdítja a szakemberre.

„Nagyon szeretem a szakmámat, sok emlék összegyűlt az évek alatt. A legszebb visszajelzés az, amikor azok, akiket még gyerekkorukban gyógyítottam, elhozzák a gyermeküket, sőt arra is volt már példa, hogy az unokáknak is én lettem a háziorvosa” – mosolyodik el Fischer László.

És hogy lánya mellett másnak, mai fiataloknak tudná-e ajánlani a hivatását? Erre nincs egyértelmű válasza.

„Ha elkötelezettek, akkor mindenképpen javaslom. De racionálisan gondolkodva azt is sajnos figyelembe kell venni, hogy a körzeti gyermekorvosi ellátás igen rossz helyzetben van. Egy gyermek szakorvos a kórházban kétszázezer forinttal többet keres – ezek után nem tanácsolhatom azt, hogy legyen valaki háziorvos. Az mindenképpen fontos, hogy több szakvizsgát szerezzen a pályakezdő fiatal.”

Dr. Fischer László szerint nagy problémát jelent a háziorvoslás lebecsülése – ha ezen a téren nem változik valami pozitív irányba, akkor félő, hogy teljesen elsorvad a rendszer, mert az ő generációja kiöregszik, és nem lesz utánpótlás.

„Ha ezt így folytatják tovább, akkor a jövőben már csak vegyes felnőtt-gyermek körzetek lesznek, ami a legveszélyesebb a gyermekek egészsége és életvitele szempontjából. Úgy tudom, Szegeden a közelmúltban nem találtak orvost egy gyermek háziorvosi körzetbe – pedig Szeged gyermekklinikai egyetemi város – és úgy oldották meg a problémát, hogy vegyes körzetet alakítottak ki. Ez nagyon rossz irány” – figyelmeztet a kecskeméti szakember. Aki egyébként nemrég részese volt egy hasonló, de mégis kicsit más átalakításnak a kecskeméti praxisok között. Mint arról beszámoltunk, a Czollner téri házi gyermekorvosi körzetnek 2021 tavasza óta nem volt saját orvosa, jelentkező sem akadt, még érdeklődés sem volt. Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága javasolta megszüntetését, a körzethez tartozó utcákat – és az itt lakó 900 gyereket – a három szomszédos praxis orvosához, dr. Fischer Lászlóhoz, dr. Kaiser Lászlóhoz és dr. Papp Máriához sorolják át – hozzájuk ugyanis az előírt 600 gyermeknél eddig kevesebb tartozott körzetileg.

Fischer Nóra azért lát reménysugarat. Úgy értékeli, hogy a kecskeméti önkormányzat nagyon támogatóan áll a fiatal háziorvosok letelepedéséhez, praxisvásárlásához; amit lehet, megtesznek az orvoshiány enyhítéséért. Tudomása szerint rajta kívül még várhatóan két fiatal szakember kezd el hamarosan rendelni körzetben Kecskeméten – ugyancsak egészségügyben dolgozó szülők gyermekei.

Fischer László tíz éve ír verseket, novellákat, meséket, már több kötete is megjelent magánkiadásban. Első két kötete a felnőtteknek szólt, utána viszont a gyerekek felé fordult és nekik alkotott. Vallja, hogy a kicsiknél kell csak igazán odafigyelni a szövegre, hiszen első éveikben alapozzák meg szókincsüket, akkor kezdenek el ismerkedni a nagyvilággal. Ezért fontos, hogy szépen rímelő, ritmusos, dallamos legyen egy gyerekvers, hogy minél nagyobb élvezetet nyújtson gyermeknek és szülőnek egyaránt. A doktor úrnak a versírás igazi kikapcsolódást jelent, egyfajta védelmet nyújt a kiégés ellen.

Kapcsolódó cikkek:

Megszüntetnek egy házi gyermekorvosi praxist Kecskeméten, a 900 gyereket három körzetbe osztják szét

Még vizsgálják, el kell-e költöztetni az orvosi rendelőt a Széchenyi sétányról, és ha igen, hová