Sokat hallani arról, mi is rendszeresen írunk róla, hogy milyen nagy hiány van házi gyermekorvosokból. Most bemutatjuk dr. Fischer Lászlót, aki már 1982 óta rendel Kecskeméten ugyanabban a körzetben (a Batthyány utcán) és lányát, dr. Fischer Nórát, aki két éve kezdett el dolgozni édesapja mellett, és akinek nem is volt kérdés, milyen hivatást válasszon. A szakma szépségeiről és kihívásairól, problémákról és megoldásokról is szó esett beszélgetésünk során.
A bácsalmási származású dr. Fischer László pályaválasztásában nem családi példa játszott szerepet: szülei pedagógusként dolgoztak, és a rokonságban sem akadt orvos. Édesanyja biológiát tanított, ez viszont felkeltette az érdeklődését, így kecskeméti gimnáziumi évei alatt úgy döntött, hogy orvosegyetemre jelentkezik. Az, hogy végül gyerekorvos lett, nagyban köszönhető dr. Boda Domokos, a magyar gyermekgyógyászat emblematikus alakja (1963 és 1991 között a Szegedi Gyermekklinika vezetője) hatásának, előadásainak.
„Emlékszem, ötödéves voltam, amikor a professzor úr egy Down-kóros kisgyermekkel érkezett az órára, és nagyon szépen beszélt róla. Ez engem mélyen megfogott, és arra indított, hogy a gyermekgyógyászati pályát válasszam” – emlékezik a doktor úr.
Diplomázás után négy évig dolgozott a megyei kórház gyermekosztályán, több mint negyven éve pedig házi gyermekorvos az árpádvárosi körzetben, rendelője a Batthyány utcán található. Szívesen foglalkozik halmozottan sérült gyermekekkel, iskolaorvosként közel kétszáz enyhén- vagy közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermeket gondoz a Kecskeméti EGYMI tagintézményeiben. Letette az iskolai egészségtan szakvizsgát is, valamint pszichoterapeuta diplomát is szerzett, tagja a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületnek. Neje, Julika is a gyermekegészségügy területén dolgozott: tizennyolc éves korától nyugdíjazásáig védőnő volt.

„Gyermekkoromban sok időt töltöttem a rendelő melletti pelenkázóban, amíg apáékra vártam. Többször el is mentem vele újszülött-látogatásra, izgalmasnak és érdekesnek találtam” – ezt már Fischer László lánya, dr. Fischer Nóra meséli, aki tehát már egészen fiatalon elkezdett ismerkedni későbbi hivatásával és ámulva figyelte, édesapja hogyan tudja megnyugtatni a gyermekükért aggódó szülőket. Ezek az élmények, benyomások olyannyira meghatározóak voltak számára, hogy ő is a gyermekgyógyászatot választotta. Mint elmondta, leginkább azért, mert ezen a pályán nagy sikerélmények érhetik.
„Nagyon hálás foglalkozásnak találom, szeretek a gyerekekkel dolgozni, tapasztalataim szerint sokkal könnyebb és egyszerűbb velük, mint a felnőttekkel. Természetesen édesapám példája végig előttem volt, és szerepet játszott a választásomban, de azóta sem bántam a meg ezt a döntésemet” – teszi hozzá a fiatal doktornő. Akinek egyébként Nelli testvére is hasonló utat járt be, ő egészségügyi szakpszichológus a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében. A Fischer-házaspár harmadik gyermeke, Péter informatikus lett.
Nóra 2017-ben végzett az egyetemen, majd öt évig volt a kecskeméti kórház gyerekosztályán. 2022-ben szerezte meg gyermekgyógyászati szakvizsgáját, és most párhuzamosan dolgozik az újszülött osztályon, valamint édesapja mellett félállásban a háziorvosi rendelőben. Mint a doktor úr elmondta, nagy öröm volt számára, hogy lánya csatlakozott hozzá, jól együtt tudnak dolgozni és úgy tervezi, hogy szép folyamatosan átadja Nórának a körzetét.

Az édesapa elmosolyodik, mikor arról kérdezem, milyen tanácsokat ad lányának.
„Szerintem inkább ő oszt meg velem újdonságokat, hiszen a gyerekosztályon elsajátítja az új terápiás eljárásokat, a friss szemléletet. Ez számomra hasznos is, mert nekünk, háziorvosoknak kicsit sablonos a továbbképzésünk: össze kell gyűjteni a kötelező pontszámokat, ezek teljesítése esetén pedig megújítják a szerződésünket. Nóráékhoz sokkal gyorsabban eljutnak az új tudományos információk, eredmények, sok szempontból praktikusabban, gyakorlatiasabban tud dolgozni”– véli Fischer László.
Nóra nem teljesen ért vele egyet.
„Természetesen én is nagyon sokat tanulok apától, vannak olyan esetek, amikor rengeteget számít az ő tapasztalata, ilyenkor ki szoktam kérni a véleményét, tanácsát” – tudjuk meg a doktornőtől.
Akinek a Bács-Kiskun Megyei Háziorvosok Egyesülete elnökeként feltett szándéka, hogy az alapellátást közelebb vigye a kórházi ellátáshoz, és hogy a két terület között javuljon az információáramlás. A fiatal háziorvos az érdekképviseleti tevékenységet nagyon fontosnak tartja, és úgy véli, mivel szerzett tapasztalatokat a kórházban és háziorvosi körzetben is, tud segíteni a kitűzött célok megvalósításában – ennek pedig sok hasznát látnák a betegek.
Apa és lánya két éve közösen elindított egy házi gyermekorvos praxisközösséget – az önkormányzat partnerségével -, amelybe hét körzet orvosa tartozik bele. A közösség feladata a munka összehangolása, és terveik szerint pályázati források révén lesz közös pszichológusuk, gyógytornászuk és dietetikusuk, akik térítésmentesen foglalkoznak majd a hét orvos által hozzájuk irányított betegekkel.
A beszélgetés során arra is választ kerestünk, két generáció képviselőiként Fischer László és Nóra vajon hogyan látják, miként alakult át a hivatásuk, mennyire mások a körülmények, lehetőségek, változott-e a betegekkel, családokkal való kapcsolat?




