Budapest pert nyert a szolidaritási adó ügyében, több vidéki város vezetése is felkapta erre a fejét

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta 2023-ban a fővárosi önkormányzattól a szolidaritási hozzájárulás összegét, így annak visszatérítését remélheti Budapest. Az ítélet több szolidaritási hozzájárulást fizető település fantáziáját megmozgatta – írja a Népszava.

2023-ban 724 önkormányzat együttesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett be az állami kasszába. 2024-ben ezek a számok növekedtek: 848 önkormányzattól mintegy 310,6 milliárd forint elvonását tervezte be a kormány.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere arra számít, hogy másfél-két hónap múlva hasonló ítélet születhet az ő ügyükben, mert szintén adtak be keresetet a közigazgatási bírósághoz. Budaörs 2017-ben polgári perben már követelt kártérítést a szolidaritási hozzájárulás bevezetése miatt, de nem született döntés, mert az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az ügyben. Azért fordultak később közigazgatási bírósághoz, hogy ezt a verdiktet kikényszerítsék.

Szolnok esetében is lenne keresnivaló a bíróságon a szolidaritási adó miatt, Györfi Mihály baloldali polgármester szerint igazságtalan ez a fajta hozzájárulás. A befizetett összeg meghaladja a 2 milliárd forintot, miközben a mostani költségvetésben számításaik szerint a város legalább 4 milliárd forinttal alulfinanszírozott, vagyis minimum ennyi pénzt nem kapnak meg az államtól a működésükhöz.

Pintér Bence győri ellenzéki polgármester szerint sajnos az ítélet kizárólag Budapest 2023-as évi elvonásaira vonatkozik, így az legfeljebb reménykeltő lehet a város számára. Arra már nincs lehetőség, hogy a 2023-as vagy a 2024-es év kormányzati elvonásokat megtámadják, az idei mértéke pedig még nem is tisztázott, csak becslésekkel rendelkeznek. A polgármester reméli, hogy 2026-tól olyan parlament áll fel, amelyben a képviselők az önkormányzati autonómia visszaállítását, körülbástyázását és a pénzügyi források visszaadását fogják támogatni, nem pedig a település megsarcolását.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármestere szerint a szolidaritási hozzájárulás mértéke túlzó, azonban nem ismernek olyan jogerős bírósági ítéletet, amely ezt a jogintézményt, vagy akár annak mértékét jogellenesnek minősítette volna. Hozzátette, hogy a város állami normatív támogatási összege magasabb, mint a szolidaritási hozzájárulásként befizetendő összeg.

A polgármester szerint jó lenne, ha a jövőben a Versenyképes Járások Programot a szolidaritási hozzájárulásból finanszíroznák. Ennek az is előnye lenne, hogy a fenntarthatóság érdekében a fejlesztéseknél és a közszolgáltatások megszervezésénél térségi szempontokat is figyelembe lehetne venni. Hozzátette, hogy egy önkormányzatnak is jó példát kell mutatnia, így ennek az elvnek megfelelően Székesfehérvár a jövőben is tiszteletben tartja a törvényeket és az abból fakadó kötelezettségeit teljesíteni fogja.

Szentendrét is fájdalmasan érintik a kormányzati elvonások, hiszen a szolidaritási hozzájárulás és a járási versenyképességi program jogcímeken elvont összeg 2025-ben együttesen meghaladja az 1 milliárd forintot. Bellai László, a település kommunikációs vezetője elmondta, hogy mivel a város nem nettó befizető, így perelni sem fognak. Hozzátette, hogy Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere sok településvezetővel együtt évek óta azt hangsúlyozza, hogy további központosítás helyett az önkormányzatok szabadságát tiszteletben tartó, új forráselosztásra van szükség.

Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár ellenzéki polgármestere reméli, hogy a bírósági ítélet hatására csökken a településtől elvont szolidaritási hozzájárulás összege, bár ennek tervezett mértékét jelenleg még nem ismerik. Hozzátette, hogy csak a bírósági ítélet részletes ismerete birtokában lehet majd dönteni az elvonás megtámadásáról. Ám mivel nagyon sok települést érint, így célszerű lenne valamelyik önkormányzati szövetség keretén belül indítani tiltakozást.