A kormány pénz híján a magánszemélyek forrásait célozva igyekszik lendíteni a gazdaságon, ennek is tudható be, hogy az idei béren kívüli juttatási rendszer nagyot változott tavalyhoz képest. Sok cég a hónap végén zárja le a palettáján levő béren kívüli juttatások közötti választás lehetőségét, ekkor fognak a dolgozók szembesülni azzal, mekkorát változtatott a kormány.
Azénpénzem.hu portál értékelése szerint a kormány óriási osztogatásba kezdett a legutóbbi választás előtt, ez pedig betett a gazdaságnak. A mostani pénzhiányban pedig a zsebekben turkálva próbálnak a költéseknek fedezetet teremteni, egyebek közt az áfabevételek növelésével.
A SZÉP-kártya igazi jolly jokerré vált, új zsebként megjelent az „Aktív Magyarok”, amit a munkavállalók egészségének megőrzése és aktív életvitelük támogatása érdekében hoztak létre. Ezen a címen a munkáltató évi 120 ezer forintot adhat azzal a kikötéssel, hogy félévente juttathat 60 ezer forintot a munkavállalónak. Az újabb feltöltés feltétele pedig, hogy a dolgozó nyilatkozzon: az előző összeg 80 százalékát már elköltötte.
A pihenőplasztik esetében a „lakhatási” célú költésnél csak a kormányzati propagandában emlegetik a lakhatást, a rendeletben erről szó sem esik. Ott felsorolás található, hogy például szőnyeg, bútor, edény vagy éppen evőeszköz is vásárolható SZÉP-kártyával. A SZÉP-kártyán levő összeg és a 2025-ben ide érkező juttatások 50 százaléka használható ilyen kiadásokra.
A 35 év alattiaknak juttatható summa elsőre magasnak tűnhet, viszont kérdés, hogy a munkáltatók ebből mennyit biztosítanak majd fiatal dolgozójuknak. A felhasználási feltétel csak annyi, hogy be kell mutatni a lakásbérleti szerződést vagy a lakáscélú hitelszerződést. Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a plusz felét az éves adóbevallásban különbözeti bírságként szükséges feltünteti és szja-t kell fizetni utána.
A portál szerint kétségtelenül az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások gyors elkölthetősége a legelképesztőbb rendelkezés. Ezen a téren a döntés egyértelműen a tagok kezében van. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat a Magyar Nemzeti Bank kötelezte, hogy január 31-ig becsüljék meg, mennyi pénz távozhat lakáscélra, majd havonta készítsenek jelentést a ténylegesen távozó összegről.
via 24.hu
