A magyar törvények szerint mminden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kellene elhelyezni – de ez nem tud megvalósulni. Ők azok a gyerekek, akiket kiemeltek a vérszerinti családjukból azért, mert valamilyen okból nem tudtak róluk gondoskodni. Több ezer ilyen gyermeknek van szüksége ma Magyarországon nevelőszülői családra, és legalább 2000 nevelőszülő hiányzik. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az SOS Gyermekfalvak kampánya Bács-Kiskun megyében is. Céljuk, hogy a tavaszi, helyi képzésük legalább 20 fővel induljon. Helyzetüket súlyosbítja, hogy a nevelőszülőséget választók társadalmi és anyagi megbecsültsége továbbra is nagyon alacsony.
A nevelőszülői munka iránt érdeklődők először ebben az évben, a január eleji nyílt napon találkozhattak az SOS gyermekfalu nevelőszülői közösségével és szakembereivel a Vízmű utcai Közösségi Házban. Az informatív bevezetőt követően három tematikus csoportban lehetett kérdezni a szakmai csapattól, a már nevelőszülőként tevékenykedő felnőttektől, és arról – amit kevesen tudnak –, hogy mit takar a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
– Nyíltnapunk arról szólt, hogy nevelőszülőket keresünk Kecskeméten és 60 kilométeres körzetében, hiszen több ezer gyermeknek van szüksége ma Magyarországon nevelőszülői családra, és ezért legalább 2000 nevelőszülőre van igény – mondta Vass Ildikó, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője. Kiemelte: legnagyobb feladatuk továbbra is az, hogy minél több jelentkezőt találjanak a februárban Budapesten, majd áprilisban Kecskeméten induló nevelőszülői tanfolyamaikra.
Ezekre a képzésekre állami támogatás nem áll rendelkezésre, többnyire saját erőforrásból kell megoldaniuk, ezért indítanak többször adománygyűjtést. Van egy minimális – negyvenezer forint – képzési díj, amit a nevelőszülő jelölteknek be kell fizetni, de ha valaki az SOS Gyermekfalvak programján keresztül lesz nevelőszülő, az összeget visszakapja.
Hiányszakma a nevelőszülőség
– Édesanyám is nevelőszülőként dolgozott, és gyermekkoromtól fogva természetes volt számomra ez a fajta segítségnyújtás. Jelenleg három gyereket nevelek nevelőszülőként – meséli Szabolcs, miért választotta a nevelőszülőséget.
– Ez hivatás. Az érzelmi törés persze, amikor a nevelt gyermek elkerül tőlünk, de addig is segítünk, míg nem talál végleges, örökbefogadó családra – mondja Éva, aki három gyermek édesanyja és nevelőszülő az SOS-nél.
Hiába a már meglévő nevelőszülők áldozatvállalása, ha még mindig több mint 7 ezer gyerek élethelyzete nem megfelelő – ennyien élnek ugyanis nevelőszülői család helyett gyerekotthonokban. 2020-hoz képest közel ezerrel több gyermek él szakellátásban, jelenleg összesen majdnem 24 ezren. Még drámaibb annak a közel 300 újszülöttnek a helyzete, akik most is a kórházakban töltik életük első hónapjait, mert szüleik elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Ezért is keres nevelőszülőket az SOS Gyermekfalvak, ám a jelentkezők száma alig emelkedik, és a hajlandóságot visszavetette – a Covid-világjárványnál is jobban – az elmúlt időszak rekordmagas magyar inflációval együtt járó gazdasági válság – mondja a kecskeméti SOS gyermekfalu munkatársa. A nevelőszülők száma megközelítőleg 5800 fő, és legalább ennek a felére lenne még igény. Kecskeméten és 50-50 kilométeres körzetében 45-50 nevelőszülői család van az SOS Gyermekfalvak hálózatában.
Változás figyelhető meg abban, hogy míg korábban a nevelőszülők akár három gyermeket is maguk mellé vettek, ma jellemzőbb az egy, esetleg a kettő gyerek – sokszor egy másik munkaviszony mellett nevelik őket.
A helyzeten ront az is, hogy a nevelőszülők átlagéletkora emelkedik – az országos átlag 52 év. Vannak fiatalabb érdeklődők természetesen, ahogy a kecskeméti januári nyíltnapon is volt erre példa, de amíg nem változik pozitívan a nevelőszülői munka megbecsültsége, addig aligha várható érdemi javulás. Nem lehet bárki ugyanis nevelőszülő, a több hónapos képzésen felül, szigorú kritériumok és megfelelő lakhatási közeg van előírva, miközben a gyerekek után kapható illetmény a bruttó 300 ezer forintot sem éri el egy hónapban. A nevelőszülő alapdíja 2025. január elsejétől 87.240 forint havonta, kiegészítő díja gyermekenként 58.160 forint havonta, és ehhez jön még hozzá több kisebb összegű pótlék és ellátmány. (Részletekről itt tájékozódhat.)
Az államnak támogatóbban kellene szerepet vállalnia
Többféle fórumon hívják fel a figyelmet a szakemberek, a nevelőszülők és a különböző gyermekvédelmi szervezetek az ellátó rendszer hatékonyabb működtetésére. Az alacsony nevelőszülői számok mellett problémát jelent a szakemberek hiánya. Több klinikai szakpszichológusra, gyógypedagógusra, neurológusra volna igény, akik a nevelőszülőknek nyújtanak segítséget. Nagy szükség van rájuk, hiszen a családjától elszakított, traumatizált gyermek a fizikai szükségleteit kielégítő gondoskodáson túl, érzelmi és orvosi segítségre is szorul ahhoz, hogy megfelelően tudja feldolgozni az őt ért hatásokat.
A gyermekkel való foglalkozás azonban komoly stresszel is jár; itt is fennáll a kiégés veszélye, csakúgy mint a pedagógusok körében. Ezért is kellene az államnak támogatóbban szerepet vállalnia a szakemberek oldalán – az anyagi megbecsülésük mellett a mentális egészségükre is nagyobb figyelmet kellene fordítani, támogatni őket. Megtudtuk, van lehetőség az SOS szakmai hálózatán belül havi szupervízióra, az állami szektorban azonban alig, vagy egyáltalán nincs – emelte ki a nyílt napon a rendszert közelről ismerő, a neve elhallgatását kérő szakember.
Hozzátette: ez összefüggésben áll azzal a rendszerszintű problémával, hogy a széles értelemben vett hazai gyermekvédelem nem arra épül, hogy az állami gondozásba került gyermek idővel visszakerüljön a vérszerinti szüleihez; ehhez ugyanis valódi társadalmi felzárkóztatási programokra volna szükség, melyhez elengedhetetlen a szakértelem.
Forrásból sosem lehet elég, és kihívást jelent az is, hogy az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózata kevesebb állami normatívára jogosult, mint az egyházi működésűek. Mindennek ellenére a hazai SOS Gyermekfalvak jó menedzsmentjét dicséri az az eredmény, hogy – az Orosháza, Kecskemét és Budapest központokkal működő társadalmi szervezet – 2020 óta önfenntartó.
Az SOS Magyarországon jelenleg 400 gyereknek tud szerető, biztonságos otthont nyújtani nevelőszülői családokban. Családmegerősítő programokkal segítik a nehéz helyzetbe került szülőket, hogy megelőzzék a gyerekek kiemelését a családból. Jelenleg így is mintegy 2000 gyerek vár kiemelésre – ők „szociális árvák”.
Legalább 20 fő jelentkezőt keresnek a tavasszal induló kecskeméti nevelőszülő képzéshez
– Érdeklődő mindig van, amikor indítunk egy kampányt, például ősszel a kórházban hagyott kisbabák kapcsán. Ilyenkor a telefonos érdeklődés nagyon megnő, viszont közülük kevesen lesznek nevelőszülők – mondta Vass Ildikó.
Miért?
– Ma Magyarországon a nevelőszülők társadalmi és anyagi megbecsültsége nagyon alacsony. Amíg a minimálbér 30 százaléka az alapdíj és 20 százaléka a kiegészítő díj gyermekenként, addig ebből a bérből megélni rendkívül nehéz. Az egy gyermeket vállaló nevelőszülő átlagosan nettó 200 ezer forintot kap, e mellett szükség lehet még vagy egy támogató családi háttérre, vagy munkára, amit a gyermek nevelése mellett tud végezni a nevelőszülő.
Milyen az érdeklődés Kecskeméten a nevelőszülői munka iránt?
– Kecskeméten kisebb az érdeklők köre a megye más településeihez képest, mert itt több más munkalehetőség is van. Az SOS nevelőszülői közül jelenleg is többen élnek máshol, mint a megyeszékhelyen. Többnyire középkorúak, a negyvenes-ötvenes korosztály jelentkezik. Vannak fiatalabb nevelőszülők is, a minimum életkor, amikor valaki nevelőszülő lehet, 24 év. Van néhány 30 év alatti nevelőszülő ugyan, de azért a többség idősebb, ahol már otthonról kirepültek a saját gyerekek és ott maradt a lakás üresen. Itt jobban megoldható ez a fajta segítő szándék. De mindenkiből nem lehet nevelőszülő, az arány körülbelül úgy néz ki, hogy 100 jelentkezőből alig három választja ezt a szakmát, mire véget ér a kiválasztási folyamat.
Kiből lesz nevelőszülő?
– Szeretni a gyerekeket, ez még önmagában kevés, mert gyakran súlyosan traumatizált gyermekekről beszélünk, akiknek nyilván vannak ebből fakadóan viselkedési problémáik. Feltétel a feltétlen elfogadás, a rugalmasság, a türelem. Egy újonnan érkező gyerek beilleszkedése a nevelőszülő saját családjába, nem tud megvalósulni egyik napról a másikra. Megpróbáljuk megadni ilyenkor a lehető legtöbb segítséget a kevésbé jártas nevelőszülőknek. Nemcsak a kollégáink állnak mellettük, hanem a tapasztalt nevelőszülők is mentorálják az újakat, részt vesznek a kiképzésükben, átsegítik őket a próbatételeken.
