Az Országos Mentőszolgálat kecskeméti egységénél jelenleg nincsenek működési problémák, a dolgozók fővárosba való kiszervezése sem befolyásolja a mindennapi munkát. Minderről Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR vezetője tájékoztatta a KecsUP Híreket, mint ahogyan elmondta azt is, hogyan zajlik pontosan a budapesti munkavégzés.
Az Országos Mentőszolgálat működése zavartalan, a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak – közölte a KecsUP Hírek megkeresésére Győrfi Pál. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs és PR vezetője hozzátette, a kecskeméti mentők összesen 9 mentőegységgel és több mint 80 bajtárssal tevékenykednek. Érdemi munkaerőhiány a városban nincsen, az elmúlt időszakban még fejlesztésekre is sor került.
A fővárosi mentés nem befolyásolja a kecskeméti viszonyokat
Az OMSZ sajtóosztályát azután kerestük meg, hogy az elmúlt hetekben többször lehetett hallani arról – és természetesen a KecsUP Hírek is beszámolt róla –, hogy a fővárosban jelentősen emelkedtek az esetszámok, ezért a vidéki mentőállomásokon dolgozóknak is részt kell venniük a budapesti sürgősségi ellátásban. Ezzel kapcsolatban Győrfi Pál lapunknak kifejtette:
„A budapesti munkavégzés nem nehezíti, negatívan nem befolyásolja Kecskemét mentőellátását. Az esetszámokat, működési adatokat folyamatosan monitorozzuk és egyéb intézkedések mellett (például fővárosi mentőkapacitás növelése, mentésirányítás fejlesztése, gyors reagálású egységek beállítása, részletesebb priorizálás, indokolatlan feladatok kiszűrése) amennyiben szükséges, úgy más vármegyék mentőegységeit is fővárosi esetekhez riasztjuk. Tesszük ezt az országos ellátásbiztonságot fenntartva annak érdekében, hogy minden rászoruló megkapja az állapotának megfelelő ellátást.”
A kommunikációs és PR vezető hozzátette, ez egy sok éve működő eseti gyakorlat, ami az utóbbi időben azonban szinte naponta szükségessé vált. Az OMSZ ugyanakkor a mentőkapacitás aktuális és gyors átmozgatása helyett egy tervezhető rendszert vezetett be, aminek előnye, hogy a fővárosi szolgálatteljesítés feladata egyenlően és előre láthatóan érinti az egyes mentőállomásokat, mentőegységeket.
Így zajlik az átmozgatás a gyakorlatban
S hogy hogyan kell elképzelni a munkaerő átmozgatását a gyakorlatban? Nos, Győrfi Pál tájékoztatása szerint ehhez a bajtársaik minden háttértámogatást megkapnak, azaz biztosítják számukra az öltözködés, mosakodás, felszerelések pótlásának lehetőségét.
Fontos még, hogy a szolgálatteljesítésre csak a személyzet utazik szolgálati személygépkocsival Budapestre. „Szolgálatukat – a korábbi sajtóhírekkel ellentétben – reggel 9-kor kezdik meg, ekkor veszik fel az előre meghatározott állomásokon a mentőgépkocsit. A szolgálatot követően pedig szintén szolgálati személygépkocsival utaznak haza” – részletezte a kommunikációs és PR vezető. Hozzátette, aki nem szeretne ingázni, annak van lehetősége budapesti mentőállomásokon kialakított szálláshelyeket igénybe venni. Ennek költsége pedig természetesen az OMSZ-t terheli, mint ahogyan a mentőszolgálat az utazási időnek megfelelő bérköltséget is megtéríti.
Volt dolguk a mentőknek tavaly
A tavalyi évben az Országos Mentőszolgálat által működtetett, októbertől országosan egységes alapellátási ügyeleti rendszerben 879 982 beteg kapott ellátást Magyarországon. 81 567 esetben a telefonos tanácsadás elegendőnek bizonyult, 740 617 beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 57 797 beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek és lakásukon látták el őket. Az alapellátási ügyeletben ellátottak 36 százaléka gyermek, illetve 18 éven aluli fiatal volt.
A mentőegységek a tavalyi évben akut szívinfarktus miatt 11 628 beteget, stroke gyanúja miatt 40 288 beteget láttak el és szállítottak kórházba. A speciális mentőegységek közül a gyermekmentők 4 633, a motoros és kerékpáros mentők 2 146 feladatot láttak el, a mentőhelikopterek 3 616 riasztást kaptak. A betegellátás során 71 000 liter infúziót, mintegy 500 kilométernyi hosszúságú kötszermennyiséget és 51 732 ampullányi fájdalomcsillapítót használtak fel.
