Eddig lehetőség volt a nyilvánosság számára, hogy bárki hozzáférhessen az építési engedélyekhez, a kapcsolódó döntésekhez, valamint egyes építési terveket is megtekinthessen. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium 2024 áprilisi döntése értelmében megszüntették az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános felületét. A szakmai kritika annak szól, hogy azóta az építési ügyek átláthatósága jelentősen csökkent – mutatta be hosszú cikkében a döntés folyamatát a szegeder.hu. Most ezt röviden összefoglaljuk.
Az új szabályozás szerint az építési dokumentumokhoz már csak az érintett telekkel közvetlenül érintkező ingatlantulajdonosok és haszonélvezők férhetnek hozzá, de csak személyesen, a hatóság jelenlétében és a hatóság által biztosított eszközök segítségével. A megismert adatokat nem lehet nyilvánosságra hozni, és a dokumentumok másolatát sem lehet készíteni.
A Kormány döntése nem tartalmazott indoklást, és a módosításokat már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák, így jelentős változásokat hozott az építési engedélyek elérhetősége terén. Az építési hatóságok által meghozott döntések és a tervek már nem elérhetők széles körben, ami az átláthatóság csökkenését eredményezte. A változtatás ellen a szakmai közvélemény is kifejezte aggályait, mivel a jogszabálymódosítások ellentétben állhatnak azzal a céllal, hogy a közérdekű információk a lehető legszélesebb körben elérhetők legyenek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a döntés egyenesen korlátozza az információszabadság alapjogát és korlátozóan hat a sajtószabadságra is. „Ez a felület ráadásul kiváltképp fontos az újságíróknak, akik a különböző kis- és nagyberuházásokról, továbbá az építési hatósági eljárások menetéről, a nyers adatokat munkájukkal kontextusba helyezve [..] tájékoztatni tudják a nyilvánosságot” – írta válaszában a Szegedernek a TASZ jogi munkatársa.
Hozzátette azt is, hogy nem csak kormányzati, kormányközeli beruházásokról való híradás fontos eleme az ÉTDR, hanem a nagy magánberuházások esetében is, melyek szintén közérdeket érintenek, például az örökségvédelem, a védelemre érdemes épületek esetleges átalakítása miatt.
A teljes cikk elolvasható a szegeder.hu oldalon.