Zártkörű egyeztetést tartott Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter kedden délután önkormányzati vezetőknek a helyhatóságokat érintő változásokról, ahol szó volt arról, hogy a kormány új törvénymódosítási javaslata értelmében a Magyar Államkincstár (MÁK) július 1-jétől költségvetési biztosokat küldhet az önkormányzatokhoz határozatlan időre, ha azok pénzügyi helyzete romlik. A „romló” anyagi helyzet fogalma azonban nincs egyértelműen meghatározva, ami aggodalmat kelt a településvezetők körében. A zártkörű eseményről a Szabad Európa számolt be hosszú cikkében.
Két másik téma is napirenden volt, az egyik, hogy október 1-jétől a megyei jogú városok, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok kötelesek lesznek a megelőző évi költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó pénzeszközeiket a MÁK-nál elhelyezni. Ezekhez a forrásokhoz csak a kincstár jóváhagyásával férhetnek majd hozzá. A szorosabb felügyelettel kapcsolatban eltérő véleményeket hallani, vannak olyan polgármesterek, akik szerint ezzel nincs komolyabb gond, mások szerint viszont korlátozhatja a pénzügyi autonómiájukat. Így látja ezt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) is, szerintük a tervezet alkotmányosan aggályos, és zavarokat okozhat az önkormányzatok működésében.
„Most a miniszter azt mondta, a MÁK 6,5%-os éves, tehát a piacit meghaladó kamatot fizet majd a nála lekötött pénzekért, és ezeket a lekötéseket költségmentesen fel is lehet törni. Ez elsőre jól hangzik, valóban előnyös is lehet a konstrukció. De persze ez a 6,5% nincs kőbe vésve, ha esetleg úgy alakul, a jövő évi választások után a kormányzat a rossz gazdasági helyzetre tekintettel akár csökkentheti is” – nyilatkozta a Szabad Európa forrása.
