2025. január 1-jén lépett hatályba az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény, amely értelmében börtönbüntetéssel is sújthatók egyes internetes kommentelők. A médiumoknak április elsejéig közzé kell tenniük egy szabályzatot, hogy miként moderálják a jogellenes olvasói hozzászólásokat – mulasztás esetén hatósági eljárás indulhat ellenük.
Kiemelendő, hogy a médiumok által közzétett és elfogadott szabályzatnak a kiadók weboldalaira és közösségi médiafelületeire is ki kell terjednie, így újabb hatalmas teher nehezedik azokra az orgánumokra, amelyek a szólásszabadság elvét legalább annyira fontosnak tartják, hogy ezek után is engedélyezik a hozzászólás lehetőségét.
Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényhez egyébként módosították a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló és a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt is.
Érdekesség, hogy az amerikai elnök jobbkeze, Elon Musk, az X nevű közösségi médiafelület tulajdonosa korábban a szólásszabadság védelme érdekében „fasisztának” nevezte az ausztrál kormányt, miután a szigetország törvényhozása fellépne a közösségi médiában terjesztett szándékos hazugságok ellen – írta a HVG. Felmerül a kérdés, hogy a magyar sajtóorgánumoknak akkor „fasiszta” módra, Elon Musk nézeteivel szemben az X-en is korlátozniuk kell-e valamilyen formában a szabad véleménynyilvánítást.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Kossuth Rádióban ködösen, rengeteg ajtót nyitva hagyva beszélt arról, hogy milyen teendői vannak a médiumoknak, mi számít gyűlöletbeszédnek, hogyan kezelik az álprofilokat és miként lépnek fel – a mindezek ellenére kicsit ellentétesnek látszó – online szólásszabadság védelméért. Elmondta, hogy:
- „Az online agresszió azt jelenti, hogyha valakivel szemben az interneten – az jelenthet bármilyen kommunikációs platformot – az illetőnek a halálát okozó, vagy vele szemben különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményekre irányuló szándék vagy kívánság szerepel a megszólalásban.”
- Ez egy új büntetőjogi kategória, elsősorban csak a legszélsőségesebb kommenteket érinti.
- A törvény számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi számít bűncselekménynek.
- A jogszabály nemcsak a kommentelők, hanem az internetes sajtótermékek számára is új kötelezettségeket ír elő, a sajtó feladata a moderálás.
- Ez nem kizárólag a halálos fenyegetéseket és az erőszakra való felbujtást érinti, hanem minden olyan tartalmat, amely jogsértő lehet.
- Az online szólásszabadság védelme is kiemelt szempont, ezért fontos, hogy a kommentelőknek lehetőségük legyen jogorvoslatra, ha szerintük jogtalanul törölték a hozzászólásukat.
A moderálást nehezíti, hogy a törvény nem csak az egyértelmű eseteket -tehát a halálos fenyegetéseket és az erőszakra való felbujtást -, hanem minden olyan kommentet érint, amely jogsértő LEHET.
„Az NMHH nem az egyes kommentek tartalmát fogja vizsgálni, hanem azt, hogy a sajtótermékek megfelelő módon moderálták-e a jogsértő hozzászólásokat. Ha ezt elmulasztják, az hatósági eljárást vonhat maga után. Ha egy jogellenes kommentet például nem törölnek időben, vagy valamelyik egyéb eleme ezeknek a kötelezettségeknek sérült, akkor először figyelmeztetésre, később pedig akár anyagi jellegű szankciókra is sor kerülhet” – emelte ki az NMHH elnöke.
Az sem könnyíti a helyzetet, hogy az „időben” szó értelmezéséhez nem adtak meg határidőt: egy perc, egy óra, egy nap? Koltay elmondta azt is, hogy emberi kapacitással és mesterséges intelligencia által vezérelve is lehet moderálni, a legfontosabb az, hogy átlátható és igazságos legyen. Arra is van terv, hogy mi történik, ha valaki szerint nem igazságos a moderálás: a fentebb említett jogorvoslat.
Egy gyalázkodó kommentért egy év börtön is járhat, de az NMHH elnöke úgy véli, az elsődleges szankciók várhatóan más jellegűek lesznek: megrovás, pénzbüntetés. „De ezt nyilván majd a gyakorlat mondja meg” – tette hozzá, ismét ködösítve az állítást. Csak arra az esetre, ha a „várhatóan” és az „úgy véli” kifejezések túlságosan egyértelműek lettek volna.
Az Országos Rendőr-főkapitányság a hirado.hu-nak elmondta, hogy a Meta együttműködik a hatóságokkal, az elkövetők álprofilok mögött sincsenek biztonságban. „Az online térben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy olyan digitális nyomok keletkeznek, melyek elvezethetnek az anonimitásba burkolózó elkövetőkhöz. A Meta közösségi hálózat együttműködik a hatóságokkal, így lehetőség nyílhat az elkövető beazonosítására és felelősségre vonására” – fogalmaztak.
A KecsUP Hírek természetesen mindenben meg akar felelni a moderálás szabályainak, már készül az erre irányuló, április 1-ig kötelezően megosztandó szabályzat.