Szolidaritási hozzájárulás: egyre jobban fáj Kecskemétnek, de az önkormányzat hallgat

Noha Kecskemét az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett be az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén, annak végső felhasználása rejtély. Az önkormányzat hallgat az adómilliárdokról, pedig a kiadás az elmúlt évek statisztikái alapján egyre jobban fájhat a városnak.

„Az adóbevételeink elvonása mellett a költségvetést terheli az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, mely 2024-re már 6,4 milliárd forintra növekedett. Csakhogy legyen viszonyítási alapunk, mire is lenne elegendő ez az összeg: jelenleg az önkormányzat 2,8 milliárd forinttal támogatja a helyi közösségi közlekedést, de 6,4 milliárd akár ingyenessé is tehetné azt” – közölte a KecsUP Hírekkel Szőkéné Kopping Rita, a Gazdálkodó Város Bizottság elnöke. Hozzátette,

a hozzájárulás összege ezen felül elegendő lenne a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház felújítására, vagy a már régóta tervezett intermodális pályaudvar megépítésére is.

Ám ezekből eddig szinte semmi sem valósult meg, de Kecskemét az adónem 2017-es bevezetése óta összesen közel 23 milliárd forintot fizetett ki. „Ami elképesztően nagy összeg” – jegyezte meg az ellenzéki képviselő.

Ennyit költött eddig Kecskemét szolidaritásra

S hogy a tavalyi 6,4 milliárd forintos befizetés mennyire jelent nagy kiadást a város számára, annak ábrázolására a képviselő megosztotta az elmúlt évek hasonló költéseit. A lapunkhoz eljuttatott adatok szerint Kecskemét

• 2017-ben 600 millió forintot
• 2018-ban 866 millió forintot;
• 2019-ben 1,077 millió forintot;
• 2020-ban 1,4 milliárd forintot;
• 2021-ben 3 milliárd forintot;
• 2022-ben 3,894 milliárd forintot;
• 2023-ban 5,5 milliárd forintot

fizetett be szolidaritási adó címén, amivel párhuzamosan olyan fejlesztéseket volt kénytelen a háttérbe szorítani mint az Izsáki út négysávosításának második üteme, a Kada Elek Technikum új épületének befejezése, vagy éppen a város belső útjainak a fejlesztése.

„Sajnos azonban a napokban felröppent a hír, miszerint ismételt elvonások várhatók. A fejlesztéseknek köszönhető adóbevétel-többletünket a kormány el akarja vonni, melynek következtében több tervezett fejlesztés is kétségessé válhat” – fűzte hozzá Szőkéné Kopping Rita. S valóban: a még februárban kiadott kormányrendelet szerint

Kecskemét városának az idei évben összesen 6,93 milliárd forintot kell befizetnie az államkasszába.

Szolidaritási adó: az önkormányzat mélyen hallgat

Nem mindegy, hogy a város – és sok más település – által befizetett szolidaritási adó hova kerül, annak mi lesz a sorsa. Természetesen a KecsUP Hírek megpróbált ennek is utána járni, és megtudni, hogy

• A város a rá kirótt szolidaritási adó összegét várhatóan milyen forrásból biztosítja majd, az összeget honnan csoportosítja át?
• Az önkormányzat esetleg utána járt-e, hogy a befizetett szolidaritási adóból az elmaradott települések részesültek-e, s ha nem, akkor erre vonatkozóan az önkormányzat kapott-e a kormánytól bármilyen magyarázatot?

Ugyanakkor kérdéseinkre választ, még többszöri megkeresésünkre sem kaptunk. Nem úgy Szőkéné Kopping Ritától, aki lapunknak elmondta, a befizetett milliárdokra a Gazdálkodó város bizottságnak egyáltalán nincs rálátása,

a felhasználásra vonatkozó kérdéseket kizárólag az országgyűlési képviselők tehetnek fel a kormánynak.

„Csak bízni tudok abban, hogy a már bejelentett, a vidéki Magyarország élhetőségének és népességmegtartásának támogatása, a városok és községek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása, valamint a települések közötti térségi együttműködések ösztönzése érdekében indított Versenyképes járások programban felhasznált pénzeszközök és megvalósított projektek átláthatóbbak lesznek. De mind tudjuk, hogy az igényelt támogatásokat lesznek, akik megkapják, és lesznek, akik nem” – jelentette ki a Gazdálkodó Város Bizottság elnöke.

A szolidaritási hozzájárulás támadói uszítanak?

„A huhogók rágalmaival szemben a valóság az, hogy az ország leggazdagabb, legtöbb iparűzési adót realizáló önkormányzatainak befizetését az igazságosság és a szolidaritás jegyében a szegényebb települések kapják meg”– állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szaktárca arra reagált így, hogy korábban a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György levélben kérte Nagy Mártont, hogy tegye közzé, mely önkormányzatokhoz, milyen célokra juttatta el a kormány az önkormányzatok által szolidaritási hozzájárulásként az elmúlt négy évben befizetett összeget.

A szaktárca szerint az adómilliárdok elosztása a vonatkozó jogszabályokban rögzített módon, transzparensen és szabályosan történik,

így idén a szolidaritási hozzájárulás 360 milliárd forintot tehet ki, míg a költségvetés 1358 milliárd forinttal támogatja az önkormányzatokat. Hozzátették, a szolidaritási hozzájárulás a központi költségvetés IX. – Helyi önkormányzatok támogatásai – fejezetén keresztül a települések támogatásának fedezetét képezi. Végül hangsúlyozták, szerintük aki a szolidaritási hozzájárulást támadja, valójában csak egymás ellen akarja fordítani a kisebb és nagyobb, a gazdagabb és szegényebb településeket.