Éppen 39 évvel ezelőtt történt a csernobili katasztrófa, az emberiség történetének legnagyobb nukleáris balesete. Az orosz-ukrán háború következtében a katasztrófa idején felrobbant négyes reaktor újra nyugtalanságra adhat okot, miután idén február közepén dróntámadás érte a 2019-ben fölé emelt, az eredeti – már szivárgó – védőpajzsot betakaró betonszarkofágot.
„Sajnos a támadás után a boltív részben elvesztette működőképességét” – nyilatkozta Szvitlana Hrincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások védelméért felelős ukrán miniszter, aki májusra ígéri a jelenleg is zajló vizsgálat eredményét.
Az orosz drón által okozott tüzet csak három héttel később sikerült eloltani, így jelentősen megsérült a védőpajzs felülete: mintegy 15 négyzetméteres lyuk keletkezett rajta, emellett kétszáznál is több kisméretű szakadással kell számolniuk a hatóságoknak a helyreállításkor, melyeket a tűzoltás során kellett a burkolatba fúrniuk a katasztrófavédelmi szakembereknek.
Jan Vande Putte, a Greenpeace Ukrajna nukleáris szakértője komolyabb beavatkozást valószínűsít, szerinte ugyanis a „a szarkofág feletti magas sugárzási szintek miatt a teljes csernobili védőburkot valószínűleg vissza kell szállítani arra a helyre, ahol sínekre építették”, és csak így tudják majd a szükséges javításokat elvégezni.
A munkálatokat illetően jelentős költségekkel kell számolni, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koordinál majd, akik évtizedek óta elkötelezettek a csernobili helyzet megnyugtató rendezését illetően. A nemzetközi közösség 1995 óta mintegy 2 milliárd euróval finanszírozta az EBRD által irányított csernobili programokat, emellett a bank nettó jövedelméből több mint 800 millió eurót bocsátott rendelkezésre kifejezetten csernobili projektekre. Az EBRD kezeli a Nemzetközi Csernobili Együttműködési Számlát is, amelyen jelenleg mintegy 25 millió eurónyi adományozói pénzeszköz található.
A közvetlenül 30 ember halálát okozó, közvetetten azonban 4000 és 90 000 közti ember rákos megbetegedéséért felelős 1986-os nukleáris katasztrófa a mai napig szedi áldozatait, hiszen több mint 600 ezer embert ért miatta sugárfertőzés. A szél szennyezett részecskéket hordott szét Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország irányába, valamint Skandinávia egyes részei, és Európa további régiói fölött is.
Ahogyan a HVG írása is megjegyzi, további aggodalomra adhat okot, hogy a februári dróntámadás okozta károk ellenére márciusban is több orosz drón berepülését jelezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csernobili fejleményeket figyelő szolgálata.