Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

Glifozát a magyar vizekben: titkolt jelentés tárta fel a szennyezést

A kép forrása: Glifozát, AMPA, Trícium 2019. évi országos felmérése, Szakmai jelentés és értékelés – vezetői összefoglaló, Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Egy eddig nem publikált vízügyi jelentés szerint Magyarország tavainak, folyóinak és talajvizének jelentős részében kimutatható a glifozát nevű mezőgazdasági vegyszer jelenléte. Hogy miért gond? Mert a vízi élővilágra bizonyítottan mérgező; emberek esetében a rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatások nem egyértelműen igazoltak, de ki sem zárhatók. Lapszemle.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által 2019-ben végzett országos felmérés során 1700 felszíni és 1200 talajvíz-mintát vizsgáltak meg. Az eredmények szerint a talajvíz-minták 14 százalékában volt jelen a glifozát vagy bomlásterméke, az AMPA, míg 2,5 százalékukban a koncentráció meghaladta a megengedett határértéket.

A glifozát a világ egyik legelterjedtebb gyomirtó szere, amelyet nemcsak mezőgazdasági területeken, hanem közutak és vasutak mentén is használnak. Jó vízoldhatósága miatt könnyen bejut a talajba és a vízkészletekbe, ahonnan az élelmiszereken és az ivóvízen keresztül az emberi szervezetbe is eljuthat. Bár a vízi élővilágra bizonyítottan mérgező, az emberi egészségre gyakorolt hatásai – például rákkeltő, mutagén vagy hormonrendszert károsító tulajdonságai – még nem egyértelműen igazoltak.

Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel szerezte meg a jelentést, amelyet eddig nem hoztak nyilvánosságra. A cikk arra is rámutat, hogy más országokban, például Franciaországban, a lakosság 99,8 százalékának vizeletmintájában kimutatták a glifozátot, ami a vegyszer széles körű elterjedtségét és az emberi szervezetre gyakorolt potenciális hatásait jelzi.

Az ország minden tájegységén találtak pozitív mintákat, jellemzően az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A Balaton-felvidéken mezőgazdasági területeken kívül eső részen, forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt.

A kutatók megfogalmazása szerint „megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.

A talaj és a felszín alatti vizek vonatkozásában egyelőre nem létezik speciálisan a glifozátra előírt határérték sem Magyarországon, sem az EU-ban; jelenleg előkészület alatt áll az uniós javaslat. A glifozát emberi egészségre kifejtett hatásairól hosszú évek óta komoly szakmai és társadalmi vita folyik, a vízi környezetre kifejtett káros hatás azonban már egyértelműen bizonyított. Ezért a glifozát-tartalmú termékeken a „Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” figyelmeztető címkét kell elhelyezni.

A teljes cikk elolvasható az Átlátszó portálon.

Exit mobile version