A pénzügyi-gazdasági témákat helyezte az e heti Kormányinfó középpontba, miután Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszokott párosa kiegészült Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel. Az apropót minden bizonnyal az biztosította, hogy a kormány a csütörtöki ülésén elfogadta a 2026-os költségvetés tervezetét.
A tervek szerint az idei évre 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés érhető el, az infláció pedig az idei 4,5 százalék után jövőre 3,6 százalék lehet. A költségvetési hiány az idén várt 4 százalékról jövőre 3,7 százalékra csökkenhet, az államadósság szintje pedig 73,1 százalék helyett 72,3 százalékra mérséklődhet.
Nagy Márton elmondta még, hogy továbbra is kiemelt cél a családok támogatása: a háromgyerekes és a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége 270 milliárd forintba kerül, a családi adókedvezmény megduplázására pedig 210 milliárd forintot kalkulálnak. Kifizetik a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzét, a lakossági állampapírok kamatainak várható kifizetésére pedig 800 milliárd forintot taksálnak.
Az extraprofitadók – a bank- és a biztosítási szektorban és a kiskereskedelemben – továbbra is fennmaradnak.
Az árréstop 18 százalékkal csökkentette az árréstopba tartozó áruk árát a miniszter szerint. Úgy látja, mindenki fegyelmezetten betartja, nincsen keresztárazás, és vizsgálják annak a lehetőségét, hogy kibővítsék az árréstopos termékek körét pipere- és kozmetikai árukkal.
Kérdezni is lehetett a nemzetgazdasági minisztert, így nem kerülhette el Nagy Márton az MNB-alapítványok ügyével való szembesítést sem, lévén ő volt a jegybanki alelnök hosszú éveken keresztül. Kisebb polémia is kialakult a 444 érdeklődésére, a miniszter rosszul emlékezett, hogy mettől meddig töltötte be ezt a tisztséget: valójában már 2013-tól ügyvezető igazgatói pozíciója volt a jegybankban, majd 2015-től 2020-ig viselte az alelnöki tisztséget és felelősséget.
Az Állami Számvevőszék jelentéséről elmondta, hogy a kifogásolt cselekmények már az MNB alelnökségi székéből történt távozása után zajlottak. Az egyik alapítványban kuratóriumi tag is volt, de onnan rövid idő után leköszönt, jegybanki alelnökként pedig nem az alapítványokkal foglalkozott, azok önállóan működtek és fektették be a pénzüket.
Cikkünk a 24.hu összefoglalója alapján készült – ismeretes, hogy egyik újságírójukat kitiltották a Kormányinfóról, és nyomást gyakoroltak a szerkesztőségükre, hogy helyette mást küldjenek, ezzel megsértve a szerkesztőségi autonómiájukat. A 24.hu nem fogadta el, hogy a kormány a sajtószabadsággal össze nem egyeztethető feltételeket szabjon meg számukra.