A két kecskeméti fideszes országgyűlési képviselő, Szeberényi Gyula Tamás és Salacz László is igennel szavazott a gránitszilárdságúnak hirdetett Alaptörvény tizenötödik módosítására. Az elfogadott módosítások lehetőséget teremtenek arra, hogy felfüggesszék a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát, korlátozzák a gyülekezési jogot, és kőbe véssék a nemi identitás bináris értelmezését. A Fidesz láthatóan gőzerővel készül a 2026-os választásokra, a politikai „szimbolikus” csomagot Orbán Viktor még február végén, a Várkert Bazárban tartott évértékelőjén hirdette meg. A
A teremtési sorrendet ugyan nem írták bele az Alaptörvénybe, de bekerült: a Pride felvonulás betiltása, a drog elleni harc, a kettős állampolgárok kiutasíthatósága és a készpénzhasználat védelme. Ez a csomag illeszkedik abba az autoriter politikai gyakorlatba, amelyet Oroszországban vagy Törökországban is láthatunk, és leginkább úgy értelmezhető, hogy ez már a 2026-os választási kampány része. Mindez akkor történik, amikor a magyar gazdaság recesszióba fordult, elszálltak az árak, az infláció magas, egyre többeket sújt a lakhatási és megélhetési válság.
A gránitba vésett üzenetek
A kormány tehát aktív politikai kampányba kezdett, ehhez pedig több ponton is hozzányúlt az Alaptörvényhez. Íme a változtatások rövid összefoglalása:
- A Pride betiltása: A módosítás szerint a gyerekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog elsőbbséget élvez más alapjogokkal szemben. Bár formálisan nem hivatkozik az Alaptörvény a gyülekezési törvény módosítására, a háttérben ez az, ami lehetővé teszi a gyülekezéshez való jog korlátozását, így akár a melegjogi felvonulás betiltását.
- Felfüggeszthető a kettős állampolgárok magyar állampolgársága: Az új rendelkezés szerint, szuverenitásra hivatkozva, ideiglenesen megvonható a magyar állampolgárság azoktól, akik egy másik állam polgárai is. Ez érintheti a határon túli magyarokat is.
- Alapjog lett a készpénzes fizetés: A módosítás szerint mindenkinek joga van készpénzzel fizetni. Ezzel a lépéssel a kormány vélhetően a Mi Hazánk szavazóit próbálja megszólítani, akik régóta kampányolnak a digitális fizetőeszközök ellen.
- Kőbe vésték a drogellenes harcot: Bár eddig is tiltott volt a kábítószerrel kapcsolatos tevékenység, mostantól az Alaptörvény is kimondja: „tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése”. Kecskeméten már sok éve súlyos problémát jelent a kábítószerhasználat, amelyre számos civil szervezet és szakember próbálta már felhívni a figyelmet – mindhiába. A helyzet egyre aggasztóbb: egyre több gyermek drogozó szülők vagy nagyszülők mellett nő fel, miközben nem ritkák azok az esetek sem, amikor a várandós nők már a méhükben függővé teszik születendő gyermeküket. A környező elmaradott falvakban pedig az alkoholizmus helyét átvették az olcsó, könnyen hozzáférhető dizájner drogok.
- A települések önvédelmi joga: A kormány célja, hogy a települések – különösen a budapesti agglomerációban vagy a Balaton környékén – „megvédhessék” magukat a túlzott betelepüléstől. A konkrét intézkedések kidolgozása még hátravan, de az önkormányzatok „önvédelmi jogot” kaptak az Alaptörvény szerint.
- Szűkítették a kormány rendeleti hatalmát: Ezentúl veszélyhelyzet idején sem térhet el a kormány a törvényektől az Országgyűlés kétharmados jóváhagyása nélkül. Bár 2020 óta gyakorlatilag állandó veszélyhelyzeti kormányzás van érvényben, ez a lépés akár arra is utalhat, hogy a Fidesz 2026 után nem számít biztos győzelemre.
- Ügyészek nyugdíjkorhatárának emelése: Mostantól az ügyészek is 70 éves korukig dolgozhatnak, a korábbi 65 év helyett. Ezt a bírókra vonatkozó, korábban elfogadott hasonló változtatással indokolták.
Magyarország Alaptörvényét még 2011-ben fogadták el, a mostani volt a 15. módosítás, ami mutatja, hogy a „gránitszilárdságú” szlogen nem tartalmában az, hanem politikai szempontból, mely 2/3-al bármikor módosítható. A szavazás eredménye ez lett: 140 igen, 21 nem szavazat, 0 tartózkodás. Igen gombot nyomott Szeberényi Gyula Tamás és Salacz László.
Ellenzéki reakciók
A legélesebb vita a gyülekezési jog korlátozása körül bontakozott ki az elmúlt hetekben. Az ellenzék egy része szerint ez valójában nem a Pride-ról szól, hanem arról, hogy a kormány a választások közeledtével el akarja lehetetleníteni az ellene szervezett tüntetéseket.
A Mi Hazánk nem csak támogatta a Pride betiltására vonatkozó fideszes terveket, hanem Novák Előd mindenkit megelőzve nyújtott be egy módosító indítványt még február végén, mely a gyülekezési törvényt egészítette ki úgy, hogy egy rendezvény ne kapjon engedélyt, ha többek között a „szexualitást öncélúan ábrázolja”. Ebben a témában Jobbik is beállt a kormány mögé, ugyan bírálták a javaslatot – különösen a digitális megfigyelés és arcfelismerés lehetőségeit –, végül mégis igennel voksoltak.
A Momentum Mozgalom hétfőn tüntetést szervezett, próbálták blokkolni az Országház bejáratait, majd a demonstrálók a Sándor-palota felé indultak, de a rendőrség a Lánchídnál megállította őket. Hadházy Ákos független képviselő rendszeresen szervez demonstrációkat, hidak lezárásával tiltakozik – szerinte nem pusztán a Pride-ot tiltják be, hanem a totális technofasizmust építik.
A Tisza Párt viszont nem állt bele Orbán Viktor szimbolikus harcába, és Magyar Péter távol maradt a pesti tüntetésektől. Magyar úgy fogalmazott: „óellenzéki” módszerekkel nem lehet eredményt elérni, mert világosan látszik, hogy a Fidesz célja „összegyurcsányozni” a Tiszát. Látszik is, hogy Magyar magatartása fejtörést okoz a kormánypártoknak, és eközben az, hogy egyre nagyobb kihívást jelent a vidéki fideszes tábor megtartása és új szavazók megszólítása. Ezt vetítette előre már az is, amikor Orbán Viktor még 2024 nyarán Kecskeméten egy székre állva foglalta össze, hogy nem a bizonytalanokat kell meggyőzni, hanem a Fidesz támogatóit kell rávenni, hogy elmenjenek szavazni. Ez azóta a kormányfő kommunikációjában csak tovább erősödött, mert aligha érezni azt, hogy ne pusztán a saját táborához beszélne a közelgő 2026-os választások árnyékában.