Logo
Tiszaalpar-Nagy-to-13-1.jpg

Uniós támogatás révén éledt újjá a tiszaalpári Nagy-tó

A tiszaalpári Nagy-tó sokáig inkább egy sekély vizű mocsárra hasonlított, aztán 2016-2017 folyamán egy uniós finanszírozású pályázat keretében hét hektáros nyílt vízfelületet és egy költőszigetet alakítottak itt ki. A tó évente több száz pár madárnak – nagy kócsagoknak, vörös gémeknek, bakcsóknak, kanalas gémeknek – ad otthont, és ide járnak táplálkozni a környéken költő rétisasok is.

A tó a Dél-Tisza mente egyik legértékesebb vizes élőhelye, madártani szempontból az egyik leggazdagabb a nyílt ártéren, fontos szerepet tölt be a szárnyasok vonulási időszakában is, mint táplálkozó- és pihenőhely.

Egykor összeköttetésben volt a szomszédos tiszaalpári Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódott, így a szabályozott vízáteresztés nem volt megoldható. Még a jó vízellátású években is többször a kiszáradás fenyegette, vize gyakran túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt inkább egy sekély vizű mocsár volt, mintsem nagy tó.

Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek (a fotó 2024 októberében készült)
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek (a fotó 2024 októberében készült)

Ma már nagy területű, nyílt vízfelszín és egy költősziget várja a tavasszal visszaérkező madárcsapatokat, mindez pedig a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) élőhely-fejlesztési munkálatainak eredménye.

A Nemzeti Park 2016-17 folyamán 358 millió forintból egy vizes élőhely rekonstrukciót hajtott végre a területen, uniós finanszírozású KEHOP pályázat keretében.

Jelentkezz be a KecsUP-ra!

Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.

Ennek eredményeként egy mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egy méteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is.

Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek (a fotó 2024 októberében készült)
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek (a fotó 2024 októberében készült)

A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, ezen a sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak a költéshez.

Felújították a tavat és a holtágat összekötő csatornát, és a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel megoldották a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbánya tavat több száz gumiabroncstól szabadították meg, valamint egy csatornával és áteresszel kapcsolatot teremtettek közte és a Nagy-tó között, ahol nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak.

Tiszaalpar-Nagy-to-19-671x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-14-682x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-13-560x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-18-593x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-15-674x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-10-630x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-12-615x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-8-635x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-9-640x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-11-700x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-6-677x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-4-650x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-7-751x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-5-668x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-3-675x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-1-667x420.jpg
Tiszaalpar-Nagy-to-2-633x420.jpg

1 / 17

A tiszaalpári Nagy-tó



A „Vizes élőhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetőségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” című KEHOP projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.

Szerkesztő, rovatvezető: Falusi Norbert

muosz-kohezios-politika-disclamer-logo.jpg