A 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszakban a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 26,14 milliárd euró állt volna Magyarország rendelkezésére uniós programokra. Eddig 9,1 százalékot hívtunk le az uniós forrásokból, amely szinte egybeesik a 9,2 százalékos uniós átlaggal: a 27 tagállam között a 16. hazánk. Csakhogy a kohéziós alapokból befagyasztott 6,3 milliárd euróból 1 milliárd euró már végleg elveszett.
Magyarország számára a 2021–2027-es időszakra összesen 21,7 milliárd euró kohéziós jellegű, regionális fejlesztésre szánt forrást hagytak jóvá, a tagországi hozzájárulás (a magyar költségvetésből) 4,4 milliárd euró – így jön ki a 26,1 milliárd euró.
Összehasonlításképp, Magyarország a 2014–2020-as ciklusban 32,09 milliárd eurós kerettel gazdálkodhatott. Ebből az uniós intézményrendszer 27,15 milliárd eurót állt, amely a magyar költségvetés terhére kiegészült a 4,94 milliárdos nemzeti önrésszel.
A cohesiondata.ec.europa.eu oldalon naprakész adatokat lehet találni arról, az egyes tagországok mekkora részét kapták meg eddig az uniós forrásoknak. Magyarország jelenleg (május 26-ai adat szerint) 9,1 százalékon áll. Pénzben kifejezve ez 1 milliárd 970 millió euró, amiből 510 millió euró előfinanszírozás, a fennmaradó 1 milliárd 460 millió eurós rész pedig időszakos kifizetés az ellentételezésre kiküldött fejlesztési számlák alapján.
Ezzel a mutatóval Magyarország a 27 tagállam között a 16., azaz a középmezőnyben helyezkedik el, és gyakorlatilag hozza az átlagot, ami 9,2 százalék. E tekintetben a szomszédos EU-tagországok közül megelőzi Szlovákia és Románia, viszont mögöttünk van Szlovénia, Ausztria és Horvátország is.
Sokáig Magyarország az uniós átlag fölött volt, 2025-re fordult meg a helyzet.
Source: Hungary EU Payments
Az uniós pályázatokról részletes információt a kohesio.ec.europa.eu oldalon lehet találni, ahol térképen is rá lehet keresni az egyes régiók, térségek, települések uniós projektjeire.
Lehet szűrni régió, város és kedvezményezett (szervezet, önkormányzat, cég) alapján is.
Miért nem jut hozzá bizonyos forrásokhoz Magyarország?
A 2021-ben elfogadott jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet értelmében az Európai Bizottság a jogállamiság megsértésére hivatkozva a Magyarországnak szánt kohéziós alapokból 6,3 milliárd eurót fagyasztott be. Ebből 1 milliárd euró 2024-ben véglegesen elveszett, mivel a magyar állam nem teljesítette a szükséges reformokat 2024 év végéig, és ha 2025-ben sem teszi meg, akkor ez év végére újabb 1 milliárd eurót veszíthet el.
Emellett mint ismert, a magyar kormány az Európai Bizottság jogi lépései ellenére 2020 óta nem változtatta meg az uniós jogba ütköző menekültügyi szabályozását. „A kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül” – tudósított az Európai Bíróság 2024 nyarán hozott ítéletéről az Euronews. Magyarországot ezért 200 millió eurós büntetésre, valamint napi 1 millió eurós késedelmi kamat megfizetésére kötelezték, amelyre a kötelezettségszegés folytatása miatt további kényszerítőbírságok, eljárási költségek és késedelmi kamatok is rakódnak. Az összeg mostanra meghaladta az 500 millió eurót, vagyis jóval 200 milliárd forint fölött jár.
A Kohéziós Politika jövője
2025. május 8-án az Európai Parlament elfogadott egy kohéziós politikával és annak jövőjével kapcsolatos jelentést. A jelentésben, amelyet 392 igen szavazattal, 125 nem ellenében, és 55 tartózkodás mellett fogadtak el, az EP-képviselők amellett érvelnek, hogy Európának megfelelő finanszírozással és decentralizált tervezéssel rendelkező, az egyes helyek igényeihez igazodó kohéziós politikára van szüksége.
- A 2028-2034-re szóló következő többéves pénzügyi keretben az EP-képviselők egy ambiciózusabb kohéziós politikát szeretnének. Több társ- és előfinanszírozásra, valamint gyorsabb visszatérítésre van szükség annak érdekében, hogy a helyi és regionális szereplők könnyebben hozzáférhessenek a forrásokhoz.
- A zöld és a digitális átmenet megvalósítása lehetőségeket teremt az EU versenyképességének javítására, ugyanakkor kihívásokat is jelent a kohézió szempontjából. A zöld iparágak támogatásához, az infrastruktúra javításához és az összes régiónak az egységes uniós piachoz való teljes körű csatlakoztatásához beruházásokra van szükség.
- Egyre több régió került „fejlődési csapdába” a stagnáló gazdaság, a népességcsökkenés, és a korlátozottan elérhető alapvető szolgáltatások miatt. Emiatt az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy az alapvető szolgáltatásokat támogató projekteknek több előfinanszírozásra van szüksége, valamint, hogy további „célzott gazdasági ösztönzőkre” van szükség a népességcsökkenés és az öregedő társadalom kihívásainak kezelése érdekében.
- Ugyanakkor a kohéziós beruházásokat célzottan kellene fordítani megfizethető lakhatásra, a jelenleg megengedettnél szélesebb körben, és az EU külső határain fekvő régióknak az EU számára betöltött „stratégiai jelentőségük” miatt célzott támogatásban kellene részesülniük.
- Szintén kiemelték a jogállamisági feltételesség fontosságát az uniós források igazságos és felelősségteljes felhasználása érdekében.