Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hatástanulmány elkészítésével bízta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t, amely segítségével komplex módon kiértékelhetők az intézkedés bevezetésének piaci és makrogazdasági hatásai. Az elkészült tanulmány alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár – az érintett termékek végső fogyasztói árának csökkentése mellett –, amelyekkel a vásárlók nem járnak jól, mellette rontják a GDP-növekedés esélyeit is.
A tanulmány szerint minél tovább fenn marad a rendszer, annál erősebben jelentkeznek a mellékhatások.
A legfontosabb kockázatok a GKI szerint:
- A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet vagy üzleteket bezárni. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszerüzlet, további több száz településen nem lehet nagybevásárlást elvégezni.
- Torzulnak a termékpályák, aminek importnövelő hatása van, ami mérsékli a nettó exportot, ezen keresztül csökkentheti a GDP-t. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre.
- A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadásához vezet.
- Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt – egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben – veszteség ér.
Az OKSZ továbbra is azt szeretné, hogy az árrésstopot az eredeti terveknek és a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően május végén vezesse ki a kormány.
A Telex írása további információkkal szolgál – többek között megtalálhatjuk benne azokat a GKI által készített konkrét javaslatokat is, amelyeket a fokozatos kivezetés esetében ajánlanak.