„Az orosz mintára készült jogszabálytervezet számos olyan szubjektív elemet tartalmaz, mely az alkalmazás során súlyos károkat okozhat a közéletben, ellehetetlenítheti olyan szervezetek munkáját, melyeket a kormány befolyásoló szervezetnek minősít”
– állapította meg az Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete arról a törvényjavaslatról, amely listázná és anyagilag ellehetetlítené – például az 1 százalékos felajánlások kedvezményezettjei közül is kizárná – a külföldi támogatást elfogadó civil szervezeteket és médiumokat, hívja fel a figyelmet a 24.hu.
Kiemelt közszereplő volna valóban egy civil szervezet felügyelőbizottsági tagja?
Hirdetés
A minősítésre a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult, és a kormány dönt az ügyben. Az Ügyvédkör kiemeli, ha egy szervezetet a kormány döntése alapján befolyásoló szervezetnek minősítenek, azt jegyzékbe veszik, a vezető tisztségviselőit, alapítóit és felügyelőbizottsági tagjait kiemelt közszereplőnek minősítik, és vagyonnyilatkozat tételére kötelezik. Ez lényegesen kiterjeszti a kiemelt közszereplői kört, és ellehetetleníti az érintett alapítványok, egyesületek és gazdasági társaságok irányítóinak a magán- és üzleti életét, illetve súlyosan sérti az érintettek alapvető jogait. „Vajon ki fog a továbbiakban irányító szerepet vállalni ezekben a szervezetekben?” – teszik fel a kérdést.
Magukat a támogatókat zárnák el a civilektől
A támogatóktól megkövetelt, két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, teljes bizonyító erejű okirat benyújtása teljesíthetetlen feltétel, és mivel a jogszabálytervezet értékhatárt nem nevesít, minden, e szervezeteknek adott támogatásra értendő kitétel. A támogatások nyomon követése kapcsán a jogszabály szinte teljes felügyeletet ír elő a pénzintézeteknek, amiről értesíteniük kell a NAV-ot – írja a 24.hu. Mivel a pénzintézetek nem tudják majd eldönteni, hogy mely fizetési művelet eshet engedélykötelesség alá, várhatóan mindent jelenteni fognak a NAV-nak. A NAV definiálatlan szempontok szerint dönt a tranzakció engedélyezéséről, vizsgálatáról, amely akár hat hónapig is eltarthat.
Kimondhatjuk tehát, hogy a befolyásoló szervezetek gazdasági tevékenysége bármikor, szinte szabályozatlanul akadályozható vagy akár meg is szüntethető. Álláspontunk szerint a jogszabálytervezet nincs összhangban az Alaptörvénnyel és számos egyéb, a szervezetekre vonatkozó jogszabállyal
– írják az ügyvédek.
Hirdetés
Jöhet a motozás, a lefoglalás
Ha elfogadják a javaslatot, akkor a helyszíni ellenőrzés, a közigazgatási eljárástól eltérően, a Btk.-ból ismert kutatást, motozást, lefoglalást jelenti a tervezet értelmében. A helyszíni ellenőrzés bárhol végezhető, ahol bizonyíték lelhető fel. Ebből következően autókat, lakásokat, irodákat kutathatnak át és iratokat, számítógépeket, telefonokat vizsgálhatnak meg.
Az Ügyvédkör azt is hangsúlyozza: a kormány döntése ellen nincs jogorvoslat. Kizárólag a NAV határozataival szemben fordulhatnak az érintettek közvetlenül a Kúriához (és nem a megszokott közigazgatási bíróságokhoz). A jogorvoslat keretében a Kúria a NAV döntését nem változtathatja meg, legfeljebb megsemmisítheti.
Hirdetés
A Kúria mint a legfőbb igazságszolgáltatási szerv közvetlen bevonása önmagában is atipikus, a döntés megváltoztatásának kizárása pedig egyenesen példátlan. Utalunk itt elsősorban arra, hogy a kormány számos érzékeny döntési területet helyezett a Kúria kezébe, aminek elsődleges oka lehet, hogy megfossza az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől. A tervezet ezen fordulata súlyosan sérti a személyek hatékony jogorvoslathoz való jogát
– állapítja meg az Ügyvédkör.
Lánczi szerint nem orosz, hanem amerikai a minta
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke interjút adott csütörtök reggel a Kossuth Rádiónak, amiben arról beszélt, hogy az „átláthatósági” törvény mintáját nem Moszkvában kell keresni, hanem az Egyesült Államokban, de a magyar sokkal szofisztikáltabb annál – írja a 444.hu.
Hirdetés
Lánczi arról is beszélt, hogy az amerikai törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, „a magyar törvény nem csinál ilyet.”
Csakhogy, ahogy arra a Telex is felhívta a figyelmet, a Lánczi által emlegetett FARA-t, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló amerikai törvényt eredetileg még a náci propaganda ellen hozták létre. A listázás semmilyen gyakorlati következménnyel nem járt, sokáig alig-alig használták. Később, 1966-ban módosították, azokra a külföldi kormányok megbízásából dolgozó lobbistákra terjesztették ki, akik állami szervekkel, törvényhozókkal léptek kapcsolatba egy-egy külföldi kormány érdekében. Jelenleg a listán olyan szereplők vannak rajta, mint a Russia Today vagy a China Daily.
