Június 13-án, pénteken Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő mintegy hatvan érdeklődő jelenlétében tartott sajtótájékoztatót, ahol röviden összefoglalta az Európai Unió Bírósága (EUB) C‑630/23 számú ítéletének lényegét. Az ítélet értelmében azok a devizaalapú szerződések, amelyekben az árfolyamkockázatot tisztességtelen módon kizárólag az adósra hárították, semmissé válnak. Mivel a magyar joggyakorlat számos esetben figyelmen kívül hagyta ezt az alapelvet, a mostani döntés fontos jogi precedenst teremtett.
Z. Kárpát Dániel szerint az EUB ítélete lehetőséget ad a devizahiteles szerződések teljes újraértékelésére, valamint a károsultak hatékonyabb védelmére. Hangsúlyozta: mielőbbi állami beavatkozásra van szükség, ideértve egy azonnali moratórium bevezetését és morális támogatást, amíg a hazai jogrendben el nem kezdődik az átfogó, rendszerszintű rendezés.
Ezt követően Dr. Marczingós László ügyvéd fejtette ki jogi álláspontját. Elmondta: azok a devizaalapú hitelszerződések, amelyek nem világosan és egyértelműen tájékoztatták az adóst az árfolyamkockázatról, tisztességtelennek, így semmisnek minősülhetnek. Ez azt jelenti, hogy az adós kizárólag a felvett tőkét köteles visszafizetni – kamat, árfolyamveszteség és egyéb költségek nélkül. Marczingós szerint ez gyökeresen eltér attól a gyakorlattól, amelyet eddig a magyar bíróságok követtek, hiszen azok sok esetben nem tekintették teljes egészében érvénytelennek a szerződéseket, vagy a következményeket a bankok számára kedvező módon értelmezték.
És mi van az MNB felelősségével?
A KecsUP Hírek arra kérdezett rá, hogy az ítélet kitér-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelősségére, amely az árfolyamváltozások nyomán jelentős nyereségre tett szert – nemcsak a bankok és a lakosság érintettségét vizsgálva.



