A beruházó felújítja a régi víztornyot, az egykori futballpálya területén pedig nyolc tömbből álló lakóparkot húznak fel, 4-5 szintes épületekkel. A város lakóinak is bemutatják majd a terveket – azt még nem tudni, milyen keretek között, de az biztos, hogy a tervek már közel járnak az engedélyeztetéshez. Cikkünkben beszámolunk az Aegopolisra, Kecskemét latin nevére keresztelt lakópark ismert részleteiről és felidézzük azt is, amit korábban megtudtunk az ingatlan tulajdonosi kapcsolatairól; a végén egy, az üzleti életben – és a hírekből is – jól ismert ügyvédet találtunk, akiről Rogán Antal ismerőseként írt többször a sajtó.
A volt KTE-pálya (történetéről, a felmerült tervekről bővebben ebben a cikkünkben) noha már húsz éve nem a város tulajdona, ettől függetlenül időről időre téma a közgyűlésen is. 2023 októberében Király József (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) indítványozta visszavásárlását, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester viszont azt mondta, a tulajdonos nem jelezte eladási szándékát, és egyébként is, az MSZP-SZDSZ-es közgyűlés szavazta meg 2005-ben az értékesítését, nekik köszönhető a város „csúf foltja”.
2025 áprilisában pedig Tóth Szilárd – ugyancsak a Szövetség képviselője – azt javasolta, bérelje vissza a város jelképes összegért az egykor focipályát a jelenlegi tulajdonosaitól, hozza rendbe és vállalja rendszeres karbantartását. Ez a javaslat sem kapta meg a többséget, a főépítész tájékoztatójából viszont már kiderült, körülbelül mit is tervez a beruházó a területen.
„Most végre van egy esély, amikor nem egy dobozt akarnak ide pakolni, teszkószerűen” – mondta Öveges László. Akkor az hangzott el, hogy a terv „durván 300 lakást tartalmaz, de az összes ehhez tartozó kiszolgáló funkcióval”, üzlettel. A föld alatt egy 400 gépjármű elhelyezésére alkalmas mélygarázst alakítanak ki, a Kuruc körúti fasort pedig a beruházó az elképzelések szerint megtartja.
A Fejlődő Város Bizottság június 23-ai ülésén további konkrétumok is kiderültek. Az előterjesztésben például leírták, hogy
- „a törvényi előírások teljesítését az építésügyi hatóság vizsgálja,
- az építészeti minőség tekintetében pedig a terv megkapta az Országos Építészeti Tervtanács támogató véleményét”.
És azt is, hogy
- már a helyi tervtanács tagjai is megismerték az elképzeléseket,
- „a helyi médián keresztül pedig valamennyi érdeklődő kecskeméti polgár” tájékoztatást kap majd a tervekről. Az nem derült ki, hogy ez milyen formában történik majd meg: lesz egy nyilvános fórum, bemutató, vagy az önkormányzati-kormányközeli sajtó kap majd egy sajtóközleményt és azt hozzák le? Öveges László a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, „az újságban erről lesz összefoglaló” (rendszeres nyomtatott sajtótermék Kecskeméten jelenleg a Petőfi Népe és a Kecskeméti Lapok, de vélhetően itt átvitt értelemben értette a főépítész az újságot).
Öveges László hangsúlyozta, ez egy magánberuházás, mégis, a terület sorsát sokan kísérik figyelemmel az elmúlt húsz évben, a fokozott érdeklődés mellett pedig a beruházás mérete, helye is indokolja, hogy legyen róla ismertetés az Országos Tervtanács jóváhagyása után.
A főépítész kijelentette: sok vázlatos, nem kellő mélységű és csak kereskedelmi, bevásárlóközpont funkcióval számoló terv után a mostani a város szempontjából „az eddigi legjobbnak tűnő fejlesztési irány”, az „elmúlt húsz évben a legkomolyabb szándék”. Hozzátette, a fejlesztő korrekten, szakmai alapon, folyamatosan tájékoztatást ad az önkormányzatnak a tervekről, az esetleges változtatásokról.
„Bizonyos értelemben szerződés köti az önkormányzatot, azonban sikerült a számunkra nem feltétlen ideális megoldásokon igazítani. Feltételünk volt, hogy mindenképpen egyeztessék részletesen az intermodális csomópont tervkészítőivel a közlekedési kapcsolatokat” – mondta a főépítész.
- Kiemelt elvárás volt a beruházással szemben, hogy a 300 lakáshoz kapcsolódó parkoló mind a területen belül kapjon helyet – a mélygarázsban majd 406 férőhely lesz a gépjárműveknek. Ugyanígy szempont volt az is, hogy az ottani lakástulajdonosok a mindennapos bevásárlásukat is helyben tudják elintézni.
„Úgy kívánjuk a területet beépíteni, hogy telken belül az itt élők a kereskedelmi és szolgáltató központban megtaláljanak mindent, semmilyen külső terhelést ne adjunk a városnak” – jelentette ki Burda Dániel, aki a tervezők részéről bemutatta a projektet a bizottságnak.
Főbb tudnivalók:
- 28 ezer négyzetmétert építenek be, a „plázaszinten” 80-90 százalékos lesz a beépítettség, a „lakószinten” körülbelül 50 százalékos.
- Az önkormányzat kikötötte, hogy a víztornyot nem lehet elbontani. „Nyilvánvalóan nem így tartandó meg, mert lassan már inkább probléma, mint várostörténeti emlék. De ha rendbe van hozva, és az épület magába illeszti, akkor viszont egyedivé válik a beruházás, és összetéveszthetetlen lesz” – mondta Öveges László. Így a víztornyot felújítják, az aljában a tervek szerint kávézó lesz majd, a városképileg meghatározó építményt pedig integrálják a tervekbe: a telek túloldalán lesz egy erre válaszoló, egyedi megjelenésű magasabb pont. Középen viszont alacsonyabb lesz az építmény, a főépítész szerint így egy különleges ív valósul majd meg.
- A homlokzat nem fut ki egészen a telekhatárig, a Rákóczi út felől lesz egy kisebb teresedés.
- A Kuruc körúti fák közül az egészségeseket megőrzik.
- Az üzleteket, szolgáltatókat magába foglaló zóna a terepszinten lesz, ettől teljesen elkülönítve helyezik el a lakó zónát: nyolc darab négy-öt szintes ház épül majd, a tervező szavai szerint „zöld dombon álló lakótömböt képzeltünk el, egy-két méterrel az út szintje fölött”. A mélygarázs részben az épületegyüttes alatt, részben fél szint eltolással a vasút felőli oldalon kap helyett.
- A kereskedelmi és szolgáltató zónát, valamint a lakásokat tetőkerttel választják majd el egymástól.
- A lakótömbök úgy lesznek formálva, hogy „ne hassanak óriásinak, teraszház jellegűek lesznek” – mondta a tervező. A felső lakásoknál tetőkertekkel zöldítenek.
- Az üzletekhez a teherautók hátulról, a vasúti pálya felől viszik majd az árut, így a Kuruc körúton nem okoznak torlódást.
- A nagykörút felől egyetlen úton lesz lehetséges a ki-és beközlekedés kis ívben a lakóparkból/ba.
- A Kodály Zoltán tér és a lakópark között egy nagy közösségi park létesül.
- A lakótömböknél alapvetően pasztell-színvilágban gondolkodnak; két tömb lesz markánsabb megjelenésű, de a visszafogottságra helyezik a hangsúlyt; a földszinten téglaburkolat valószínű.
- A földszinti, kereskedelmi zónába edzőtermet terveznek, a zöld területen pedig bárki által látogatható szabadtéri edzőparkot, hogy így adják vissza a mostani pályára kijáróknak a sportolási lehetőséget – más kérdés, hogy az egykori focipályára elsősorban futni mennek a mozgásra vágyók.
- A lakástulajdonosoknak tetőszinten lesz zöldpark, és játszótér is épül, szintén a lakóparkban élőknek.
- Burda Dániel úgy összegzett, építészeti megjelenésben kortárs eszközöket használnak, a lakóparkot pedig egyedivé teszi majd a tetőforma.
Hogy látják a képviselők?
Nemcsik Mátyás (Fidesz-KDNP), a bizottság elnöke szerint nagyon pozitív, hogy hosszú idő után végre hasznosítják a területet, „átgondolt a terv”. Nagyon megdicsérte – ahogy fogalmazott: „kiemelkedő, szimpatikus, szembetűnő” -, hogy sok lesz a zöldfelület, a tetőkert, és az is tetszik neki, hogy nem egy nagy épülettömb fogadja az érkezőket a Rákóczi út végén, hanem több kisebb. Külön örült annak, hogy a tervezők figyelnek a víztorony környezetére.
Király József elmondta, az ő vágya az volt, hogy a város vásárolja vissza a területet, és sport-rekreációs célra használják.
„Nekem nagyon idegen ez a terv, ebben semmi kecskemétiség nincs” – jelentette ki. Szerinte nem szabad sportpályát a házak közé tenni, mert a „pattogó labda” konfliktusokat okoz majd, legfeljebb csak futópályát érdemes.
„Ne adjuk úgy el ezt a tervet a városnak, hogy itt majd lehet sportolni szabadon. Szerintem nem kéne ezt erőltetni, meg erre más hely is van” – vélekedett a Szövetség frakcióvezetője, hangsúlyozva, ez az ő véleménye.
„Ez a terv is úgy kezdődött, hogy bárhol el lehetett volna adni”
Király József szavaira reagált a főépítész.
„Annyiban kecskeméti, hogy megtartja a víztornyot, reagál a Kuruc körút ívességére, hangsúlyt ad a sarokra (Kuruc körút – Kodály Zoltán tér találkozása – a szerző). Ezek egyértelműnek tűnnek, de higgyétek el, hogy húsz év alatt annyi tervet láttam, amely még ennyiben sem reagált. Ez is úgy kezdődött, hogy bárhol el lehetett volna adni” – válaszolt Öveges László, akinek szavaiból kiderült, a kezdeti tervek szép fokozatosan azért átalakultak. Abban egyetértett, hogy a belső udvarra nem kell sportfunkciót tenni, ha „valaki futni akar, kimegy a Vasútkertbe”. Az még nem eldöntött kérdés szerinte, hogy olyan is bemehessen-e például sétálni a lakóparkba, aki nem ott lakik.
A terv a főépítész tájékoztatása szerint még a bizottság és a közgyűlés elé is bekerül majd, de a beruházás már „pecsétes tervnél jár, az építési engedély beadásának kapujában”.
Öveges László a terület visszavásárlásának kérdését azzal zárta le, hogy ez több vezetői szintű egyeztetésen felmerült, de a tulajdonos részéről nem volt eladási szándék.
A bizottság 3 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a tájékoztatót.
Az elmúlt húsz év és mostani tulaj
2004-ben a Magnum Hungária 520 millió forintot fizetett a városnak a volt KTE pályáért. A beruházó egy 50 ezer négyzetméteres, kétszintes bevásárlóközpontot álmodott ide, ahol hatvan üzlet és egy kaszinó kapott volna helyet, az épület alatt hatalmas mélygarázs, tetején zöld terasz, a víztoronynál mászófal várta volna a vásárlókat. Ez ellen volt tiltakozás, a helyi építészek kritizálták a „doboz-pláza” terveit, Zombor Gábor akkori polgármester pedig kijelentette: amíg ő Kecskemét vezetője, ebben a formában nem épül fel. Életbe lépett a plázastop is, ami ugyancsak akadályozta a tulajdonost a hasznosításban.
Később a Magnum Hungaria Centrum Kft.-t megvásárolta a Realand Capital Befektetési Zrt., és a Magnum nevét 2018 januárjában Green Mall Projekt Kft.-re változtatta – jelenleg ez a cég szerepel a tulajdoni lapon.
Székhelye a Budai Vártól nem messze (a Halászbástyától légvonalban 350 méterre), a Donáti utcában található – és ugyanide van bejegyezve a tulajdonosa, a 2017-ben megalakult Realand Capital Zrt. is, amelynek fő tevékenységeként saját tulajdonú ingatlan adásvétele van feltüntetve, jegyzett tőkéje 20 millió forint.
