Bírósághoz fordul a Transparency International Magyarország (TI) jogvédő szervezet a magyar hadiipar legfontosabb cégeit érintő privatizáció ügyében. A szervezet közérdekű adatigényléssel próbált betekintést nyerni abba az előzetes megállapodásba, amelyet az állami N7 Holding Zrt. kötött a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-jével. Miután az állami cég és a Nemzetgazdasági Minisztérium is megtagadta a dokumentum kiadását – üzleti titokra és döntéselőkészítésre hivatkozva –, a TI jogi útra tereli az ügyet. Lapszemle
Az adatigénylés hátterében az a bejelentés áll, amely szerint új védelmi ipari holding jön létre kilenc, korábban állami kézben lévő hadiipari vállalat összevonásával. Az érintett cégek közé tartozik például a Lynx KF-41 harcjárműveket gyártó Rheinmetall Hungary Zrt., de a csomagban benne van az Aeroplex repülőgép-javító, az Airbus Helicopters Hungary, az Arzenál Fegyvergyár és a Colt CZ Hungary is. A tranzakció becsült értéke 74,5–82,8 milliárd forint, a többségi tulajdont pedig a 4iG szerzi meg – az állam csak kisebbségi részesedést tart meg.
A TI szerint a folyamat súlyos törvénysértéseket vet fel, ugyanis sem nyílt versenyeztetés, sem közbeszerzés nem előzte meg a cégek átadását – pedig a hatályos jogszabályok szerint minden 25 millió forintot meghaladó értékű nemzeti vagyont csak ilyen eljárásokban lehetne értékesíteni. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója emlékeztetett: hasonló eljárással szerezte meg korábban a 4iG az Antenna Hungáriát, majd a Vodafone-t is, állami támogatással.
A kormány és az N7 Holding ezzel szemben azt állítják: a cégek ugyan az állami tulajdonú N7-hez tartoznak, de már nem minősülnek nemzeti vagyonnak – így nem vonatkoznak rájuk a szigorú értékesítési szabályok. A Transparency ezzel a jogértelmezéssel nem ért egyet. Álláspontjuk szerint minden állami részesedés – akár közvetett, akár közvetlen – nemzeti vagyonnak számít, tehát a vonatkozó jogszabályokat be kellett volna tartani.
A Transparency célja, hogy a bíróság kimondja: a nyilvánosságnak joga van megismerni az állami vagyon eladását előkészítő szerződéseket, különösen ilyen stratégiai jelentőségű ágazatok esetében. A vita így messze túlmutat egyetlen dokumentum sorsán – a nemzeti vagyon sorsa, és az állam gazdasági szerepének újraértelmezése a tét.
