„Miért lenne a mi dolgunk a focipálya méretű tér is? Az már nem előkert” – kérdezte egy lakó a Rávágy térről a Városházán tartott fórumbeszélgetésen. Nem ő volt az egyetlen, aki bizonytalannak érezte: hol végződik a társasházi felelősség, és hol kezdődik a városé.
Az új törvényi szabályozás miatt Kecskeméten is napirendre került a társasházak és az önkormányzat közötti feladatmegosztás kérdése. A fórumon, amelyet Fekete Gábor alpolgármester vezetett, részt vett Gajdácsi Zoltán, a polgármesteri hivatal Mérnöki Irodájának vezetője, Győri András főkertész, a Városüzemeltetési Kft. munkatársai, valamint több közös képviselő és lakó, akik számos konkrét példát és problémát hoztak az asztalra.
Az önkormányzat keresi a választ: hogyan lehet betartható a közterületekről szóló új szabályozás
„Megváltozott a törvény, de nem világos, mit jelent ez a gyakorlatban” – ezzel a mondattal kezdte meg a fórumot Fekete Gábor alpolgármester, utalva arra a jogszabályi módosításra, amely radikálisan új felelősségi rendet vezet be a közterületek fenntartásával kapcsolatban. Az új szabályok értelmezéséhez a kecskeméti jegyző már a Megyei Jogú Városok Szövetségéhez fordult iránymutatásért.
A cél – fogalmazott az alpolgármester – nem az, hogy egyoldalúan rátolják a feladatokat a társasházakra, hanem hogy felmérjék a közösségek teherbíró képességét, és ezt figyelembe véve jelezzenek vissza az Országgyűlés felé, amely egyébként nem ruházott rendeletalkotási jogot az önkormányzatokra ebben a kérdésben.
Gajdácsi Zoltán, a Mérnöki Iroda vezetője hozzátette: „A törvény egyszerűnek tűnik, de a következményei messzire nyúlnak.” Az új szabály alapján el kell dönteni, hogy kinek milyen területet kell fenntartania, és mi az a minimálisan elvárt feladat, amit teljesítenie kell.
„Nem az a cél, hogy bírságoljunk – hanem az, hogy megegyezzünk” – zárta bevezetőjét Gajdácsi.
A változás alapját a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet képezi, amelynek 54. § 9. bekezdése szerint:
„A tulajdonos köteles a településképbe illeszkedő módon gondoskodni
- a) a tulajdonát képező ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartásáról,
- b) a tulajdonát képező ingatlan előtti járda hiányában a kerítéstől mért egy méter széles közterületi területsávnak fenntartásáról és
- c) ha az a) pont szerinti járda mellett közterületi zöldsáv is található, annak fenntartásáról és gondozásáról az útszegélyig.”
Ez a bekezdés az, amely miatt most városszerte újra kell gondolni a felelősségek megosztását – és amelyre Kecskemét is keresni próbálja a közösségi, működőképes megoldást.
A törvény változott – de kié a seprű?
A közelmúltban életbe lépett jogszabály egyértelműen nagyobb terhet ró a lakosságra, különösen a társasházakra. A módosítás lényege:
-
ha van járda, akkor a társasház feladata egészen az úttestig tart, beleértve a járda tisztántartását is
-
ha nincs járda, akkor 1 métert kell gondozni az ingatlan határától számítva.
Igen ám, de mi számít járdának? A kérdésre Gajdácsi Zoltán válaszolt a fórumon: „A járdánál van egy kis mozgástér, mondhatjuk azt is, hogy a ház körüli lábazat nem járda, és akkor csak 1 méter a kötelezettség. De ha járdának tekintjük, akkor egészen az útszegélyig kell gondozni.”
Ez a látszólag apró különbség több tíz vagy akár száz négyzetmétert jelenthet társasházanként – vagyis nem csak jogi, hanem költségvetési kérdés is.
„A fák metszése és a közterületi padok fenntartása továbbra is a város feladata marad” – nyugtatta meg a hallgatóságot Fekete Gábor, ugyanakkor hozzátette, hogy a járda és az út közötti zöldsáv rendben tartása ezentúl sok esetben a társasházakra hárul.
„Galambszaros járda, hajléktalanok, törött padok – mintha megállt volna az élet”
A lakók részéről több panasz és kérdés érkezett. A Fűrészfogas közös képviselője például a belvárosi állapotokat ecsetelte: már eddig is hét kertet gondoztak saját költségükön, most viszont 1 hektárnál is nagyobb területet kéne tisztán tartaniuk – közterületeket, melyek szerinte szakértelmet és technikai eszközöket igényelnének.
A Rávágy tér lakói is hasonló gondokkal szembesülnek, ugyanis a házak előtt nem csupán járda, de nagy, köztes területek, játszóterek, sportpályák is vannak. A kérdés, amit újra és újra feltettek: „ez most ránk tartozik?”
Gajdácsi Zoltán irodavezető kihangsúlyozta, hogy kompromisszumokra van szükség. Bár a törvény szigorú, a város szeretne együttműködni a közösségekkel. Ugyanakkor egyértelmű az is, hogy a minimumfeladatokat mindenkinek teljesítenie kell.
