Miért dőlt ki ennyi fa a kecskeméti viharban? – válaszolt a főkertész és a városüzemeltetés

A hétfői vihar miatt több mint kétszáz bejelentés érkezett a katasztrófavédelem Bács-Kiskun vármegyei műveletirányítási központjába, rengeteg fa dőlt ki és ág szakadt le – számoltunk be kedden. Az égiháború után többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ennek köze lehet-e a szárazsághoz, milyen faápolási munkákat végeztek a városban, hány veszélyes fát vágtak ki, valamint fel lehet-e készülni egy következő szélvészre. Kérdéseinkre Győri András főkertész és Boros Gábor, a Kecskeméti Városüzemeltetés (KVÜ) ügyvezetője válaszoltak.

Boros Gábor és Győri András megkeresésünk után egyeztettek, így a két szakértő közösen válaszolt kérdéseinkre. Több szakmai részletet is megosztottak szerkesztőségünkkel, kiderült az is, hogy miért nem egyszerű megakadályozni a fák kidőlését, milyen helyreállítási munkákat kell elvégezni Kecskeméten a vihar után, valamint mit is jelent a „stresszes fa” kifejezés.

Kérdéseinket és a szakértők válaszait változtatás nélkül közöljük.

A vihar Kecskeméten is problémákat okozott, sok fa kidőlt. Ennek köze lehet ahhoz, hogy hosszú ideig hatalmas szárazság előzte meg a vihart?

Az aszály következtében a talaj kiszárad, a víz- és a tápanyagfelvétel korlátozódik, a fák stresszállapotba kerülnek. A levelek fonnyadnak, elkezdődik a csúcsszáradás, visszahalás, a növekedés lassul. A gyökérzet is károsodik; a finomgyökérzet kiszárad, a mélyrétegűek sem találnak vizet. Ez gyengíti a fa állékonyságát. Ha a nagy erejű szél belekap a fakoronába, a kiszáradt gyökér nem tud kellően kapaszkodni, ezért ez a fa kidőléséhez vezet. A „stresszes” fák sokkal gyengébbek, a törzsben és az ágakban a sérüléseknél korhadás indul, ami gyengítőponttá válik – vihar esetén a fa ott törik legkönnyebben.

Társaságunk (KVÜ. – a szerk.) a kiszáradt fák kivágását soron kívül elvégzi, folyamatosan mérjük fel a városban található kiszáradt vagy kiszáradóban lévő egyedeket. Az elmúlt évek szokatlanul aszályos és szélsőséges időjárása miatt a városi fák fokozott száradását tapasztaljuk, a megnövekedett feladatok elvégzésén kollégáink folyamatosan dolgoznak. A mostani vihar során kidőlt fák túlnyomó részt azonban élő egyedek voltak, zöld lombtömeggel.

A novemberi alapos felmérés után milyen faápolási munkákat végeztek?

A felmérés egész évben folyamatos városszerte, ahogyan a kiszáradt, balesetveszélyes fák kivágása is. Lombfakadás után főként a száraz ágak visszavágását végezzük, kisebb nagyobb mértékű koronaalakítással, figyelembe véve a vezetékeket, űrszelvényt és a homlokzatok közelségét. Próbáljuk a feladatokat komplex módon ütemezni, komplett utcák és parkolók lezárásával az ott található összes fa szárazolását és metszését elvégezni, megelőzve ezzel a károkozás lehetőségét.

Egyáltalán csökkenthető-e faápolással a kidőlés veszélye?

A fa ápoltságának mértékével tudjuk esetleg az ágleszakadások mennyiségét csökkenteni. A kidőlést több tényező is okozhatja. Sok esetben olyan probléma van a háttérben, amelyet szabad szemmel nem láthatunk, egy belső korhadás, vagy a gyökérzet elhalása, illetve rossz irányba való növekedése.

Körülbelül hány olyan fát vágtak ki (novembertől júliusig), amelyet veszélyesnek ítéltek meg?

Több mint 250 db veszélyesnek ítélt fa kivágását végeztük el az elmúlt időszakban. Fakivágást csak abban az esetben végzünk, ha a fa kiszáradt vagy erősen visszaszáradt – ami már az állapotából adódóan is veszélyt jelent a környezetére, vagy valamilyen sérülés, betegség érte és ezáltal lett kockázatos a megtarthatósága.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szakemberei elkötelezettek a meglévő faállomány megtartása és védelme mellett. Amennyiben a fa élet- vagy vagyonbiztonságot nem veszélyeztet, kivágását nem javasoljuk.

Milyen helyreállítási munkákat végeznek a vihar után?

A sérült fák kivágása, kidőlt fák feldolgozása, leszakadt, de a fán fennakadt ágak eltávolítása, a földre hullott ágak levelek összetakarítása. A vihar napján, július 7-én estig dolgozott 2 munkacsoport a közvetlen veszély és a közlekedést akadályozó fák eltávolításán. A napokban folytatjuk 3 csoporttal a kár eltakarítását.

Hogy lehet felkészülni egy ekkora viharra (amennyiben lehetséges), milyen megelőző intézkedéseket lehet tenni azért, hogy a következő vihar ne tudjon ekkora pusztítást végezni?

Ilyen szélsőséges időjárásra, széllökésekre és viharra sehol a világon felkészülni nem lehet. Kecskemét zöldfelületekben gazdag város, jelentős faállománnyal, de ilyen esetekben a nagyobb egyedszám a káresemények nagyobb számát is jelentheti.

Tavaly 2024.07.17-én ugyanilyen intenzív vihar csapott le Kecskemétre. Az akkor nagy károkat szenvedett területeken található állomány ápolását elvégeztük az ütemezett feladataink mellett, és megállapítható, hogy idén ezeken a területeken a mostani viharkár szinte elenyésző volt, vagy nem is történt.

Próbáljuk a fák ápoltságát szinten tartani, de mivel több mint 80 000 db közterületi fa tartozik a gondozásunk alá, ez igazi kihívást jelent. A faápolás ütemezését próbáljuk fontossági sorrend szerint végezni: közintézmények környéke, frekventált területek, parkolók stb.

A jövőbeli faültetéseknél figyelembe veszik-e a vihar tapasztalatait? Például, hogy milyen fafajtákat érdemes ültetni, mi tud mélyebb gyökeret ereszteni – persze amennyiben szakmailag ez releváns szempont lehet.

A KVÜ által telepített facsemeték átgondolt és szakszerű módon kerülnek kiültetésre. Igyekszünk figyelembe venni az eddigi tapasztalatokat, de sajnos a városi körülmények nem megfelelőek a fák gyökérzetének növekedéséhez (sittes altalaj, kis mértékű termőréteggel vagy kis favermek, ahol nincs hely gyökérzet nevelésre). A szélsőséges hőmérsékletváltozások miatt meggyengült fa rosszabbul reagál a viharos időjárásra.

Javasoljuk a szabadgyökerű facsemeték alkalmazását ültetéskor a városban, amelynél látható a gyökérzet fejlettsége és elhelyezkedése, ami földlabdás vagy konténeres növénynél rejtve marad. Ennek következében lehetséges, hogy rossz helyzetben vagy egyáltalán nem növeszt bizonyos irányba gyökérzetet, ezáltal a kifordulás és kidőlés veszélye ilyenkor fokozott lehet.

A fafajok kiválasztása a szélsőségesen aszályos időjárás miatt fontosabb; hogy tűri a helyi klimatikus viszonyokat. A túl nagy és terebélyes koronát növesztő fákat (pl. fűzfa, gömb koronaforma) érdemes kerülni, főként olyan városi részeken, ahol pl. szűk utca, vagy sűrű beépítettség van.