A Kiskunsági Nemzeti Park szerint az augusztust nevezhetjük a pókok hónapjának is, hiszen a darázspókok és a karéjos keresztespókok kifejlett példányai ebben az időszakban láthatók a legtöbbször, valamint az általuk szőtt hálók is gyakran kerülnek a kirándulók szeme elé.
A nemzeti park honlapja szerint tavasszal ezek a fajok még lárvaállapotukban (nimfa) alig észrevehetők, ám a nyár folyamán jelentős méretbeli változásokon esnek át, illetve augusztusra az ivarérettségüket is elérik. Ez az időszak egyben a szaporodás kulcsfontosságú szakasza is, mivel a nőstények hatalmas, gyakran egy méternél is nagyobb átmérőjű hálókat szőnek, hogy minél több zsákmányt ejthessenek el, és testüket felkészítsék a peték lerakására.
Jelentkezz be a KecsUP-ra!
Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.
A darázspók nemcsak hatékony ragadozó, hanem a nyár egyik leglátványosabb gerinctelenfaja is. Gyakoribb elterjedésű, mint a karéjos keresztespók, száraz és nedves gyepben egyaránt jól érzi magát, sőt, akár időnként a kertjeinkben is találkozhatunk vele. A karéjos keresztespók pedig egyike a hazánkban védett pókfajoknak. Afrikában és Ázsiában gyakorinak tekinthető, de Európában inkább csak az elmúlt 50 évben kezdett terjedni. Hazánkban leginkább a Duna-Tisza közén találjuk a nyílt homokpusztagyepeken és homoki sztyeppréteken – derül ki a KNPI cikkéből.
Karéjos keresztespók és darázspók / fotó: Nagy Bence
„Fontos elmondani, hogy bár sokan idegenkednek a pókoktól, ezek a fajok ártalmatlanok az emberre nézve, és rendkívül hasznos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Ragadozóként segítenek kontroll alatt tartani a kártevő rovarpopulációkat, amelynek köszönhetően hozzájárulnak a természetes egyensúly fenntartásához” – hangsúlyozza a nemzeti park.
A két faj, de különösen az élőhely-specifikusabb karéjos keresztespók védelme a nyílt homoki gyepek fenntartásával valósulhat meg. A túllegeltetés, a túlzott taposás, a gyep égetése veszélyeztetik a fajt és kerülendők.
