Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag a HVG-nek adott interjújában. Így 266 milliárd, illetve 210 milliárd forintot a testület ellenőrzése nélkül költött el a jegybank.
Meglepte az Állami Számvevőszék három jelentése a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról?
Tizenkét évig voltam az ÁSZ alelnöke, ambivalens érzéseim vannak e jelentésekkel kapcsolatban. Soha nem kellett olyasmit leírnunk, hogy hanyag és hűtlen kezelés gyanújával az ügyészséghez fordulunk. Meglepett, hogy ezt leírták. Indokoltnak tartja ezt a megállapítást? Olyannyira, hogy ez a felügyelőbizottságban is felmerült, bár a jelentésekbe nem került be. De az fb felkért jogászai is hasonló megállapításokat tettek. Ez ellenőrizhető, mert a testület valamennyi hivatalos üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv.Hol lehet ezeket megtekinteni?
Bár semmiféle banktitok vagy államtitok nincs bennük, nem nyilvánosak. Betekintésért először az fb titkárságához lehet fordulni, ami aligha lesz sikeres, azt követően bírósághoz.
Az előző, 2014 márciusáig működő fb már megpendítette, hogy a jegybanktörvényből nem lehet levezetni sem az Értéktár programot, sem a Pallasz Athéné közgondolkodási programot. Emellett kifogásolta, hogy ingatlanstratégia nélkül döntöttek a 90 milliárd forintos ingatlanvásárlási és -felújítási keretről. Utána viszont 2015 szeptemberéig nem volt fb, és az MNB akkor fordította az árfolyamnyereség egy részét a Pallasz Athéné-alapítványokra: 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben újabb 12 milliárdot. Az fb hiánya és az alapítványok gründolása között nem lát összefüggést?
Felügyelőbizottság hol volt, hol nem volt. Ennek történelmi előzményei vannak. Az 1924-es jegybanktörvény részvénytársasági formában hozta létre az MNB-t, de nem volt felügyelőbizottság – egészen 1991-ig. Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején fogadta el az Országgyűlés az új jegybanktörvényt, viszont az fb-t még évekig nem tudták összehozni.
A fő kérdés az, hogy egy részvénytársaság tulajdonosi jogait ki gyakorolja. Kormányzati előterjesztésre a jegybanktörvény 2011-es és 2013-as módosításával a közgyűlés kikerült a törvényből, és az igazgatóság kapta meg azokat a hatásköröket, amelyeket a már egyszemélyes részvénytársaság közgyűlésének, vagyis a pénzügyminiszternek kellene birtokolnia.
_________________________________________________________
