Nemcsak a piaci környezet, a gazdasági kihívások és a vásárlói szokások kényszerítik ki a cégek digitalizációhoz való nagyobb alkalmazkodását, hanem az is, hogy a közvetlen EU-források szerepe és aránya folyamatosan nő a gazdaságban. Ezért fontos a szemléletváltás, hiszen a szűkös költségvetésű cégeknek is érdemes élniük a kínálkozó lehetőségekkel. A KecsUP Hírek cikksorozatot indított olyan kecskeméti vállalkozásokról, amelyek sikeresen pályáztak európai uniós kohéziós forrásokra. Célunk, hogy kecskeméti példákon keresztül mutassuk meg: a nano-, mikro- és kisvállalkozások előtt sokkal több pályázati lehetőség áll, mint amennyi a helyi gazdaságfejlesztési diskurzusban hallható.
A 2002-ben alapított, kecskeméti székhelyű Írisz-Dekor 5,94 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) keretében, amelyet belsőépítészeti és kereskedelmi digitális infrastruktúrájának, valamint online értékesítési rendszerének fejlesztésére fordít. A projekt teljes költsége 6,6 millió forint, amelynek fennmaradó részét saját forrásból biztosítja a kft. A cég főként tapéták, falmatricák és ragasztóanyagok kiskereskedelmével foglalkozik, üzleteit Kecskeméten, Szegeden és Kecelen működteti. Céljuk nemcsak a dél-alföldi piac jobb lefedése, hanem jelentős növekedési potenciál kiépítése a belsőépítészeti és kereskedelmi piacon.
Nagyon nem mindegy, hogy mennyire tudatosan pályáznak a hazai cégek
A digitalizációra pályázó vállalkozások számára jelenleg a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz programok kínálnak lehetőségeket a Széchenyi Terven belül: előbbi eszközbeszerzést is támogat, utóbbi elsősorban szoftverfejlesztést. A fejlődés azonban még bőven tartogathat tartalékokat. Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára, Tajthy Krisztina tavaly novemberben egy konferencián ismertette: a digitális gazdaság súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 18 százalék körül van, ám 1500 milliárd forintnyi többlettermelés mellett akár 23 százalék fölé is emelkedhetne. Csak a kkv-k digitális átállásának támogatására 102 milliárd forint áll rendelkezésre – ezért is kulcsfontosságú, mennyi információval rendelkeznek, és mennyire tudatosan pályáznak a hazai cégek.
