Sipos László úgy mutatta meg a kerékpárosok XXI. századi valóságát, ahogyan arra senki más nem képes

A Fidesz-KDNP átírná Kecskemét mindennapjait, aminek – egy vadonatúj fejlesztés útján – a legelső érintettjeivé a kerékpárosok váltak – derült ki Sipos László képviselő minapi Facebook-bejegyzéséből. Csakhogy amíg az önkormányzat kormánypárti többsége a jövőbe menekülne, addig a kétkeréken közlekedők inkább a jelen problémáival foglalkoznának.

„Hétfőn Kecskeméten berobbantottuk a jövőt: bemutattuk a Veloriumot, az okos kerékpártárolót! Ez nem ígéret, nem üres szólam – ez a XXI. század kézzelfogható valósága. A Finnországban már bizonyított rendszer most Kecskeméten tör utat, mellyel világossá tesszük: nálunk a biciklik nem maradnak kiszolgáltatva. Egyedi kód, kamerás védelem, maximális biztonság – ez az alap” – jelentette be Facebook-oldalán Sipos László, a Fidesz-KDNP képviselője. Hozzátette, a projektben résztvevők nem csak beszélnek a jövőről, ők megcsinálják azt. „És amit most láttatok, az csak a kezdet. A következő évek nemcsak izgalmasak lesznek – átírják a város mindennapjait. Kecskemét nem követi a jövőt. Kecskemét vezeti.” – zárul a bejegyzés.

A poszt elég pikánsra sikerült abból a szempontból, hogy ugyan a képviselő egy vadonatúj fejlesztésű kerékpártárolót harangozott be, ám arról egy darab fotót nem sikerült megosztania. (A képviselőnek ugyanakkor nem ez az első facebookos malőrje, a legutóbbiról itt értekeztünk.) Mindenesetre a hír vizualizációs segédletek nélkül is nagy port kavart, a képviselő bejegyzése alatt legalábbis többen megjegyzést fűztek a projekthez. Volt, aki arról írt, hogy örül a fejlesztésnek, hisz sokan azért nem indulnak útnak a kerékpárjukkal, mert nem merik otthagyni csak úgy valahol a városban, mások viszont Kecskemét közúthálózatának állapotát vetették fel, mint a kerékpározás akadályát. Ám volt, aki arról érdeklődött, hogy a fejlesztést hol lehet városon belül kipróbálni.

A jövőbe menekül Kecskemét a jelen kerékpáros problémái elől?

Érdekesség, hogy noha a fideszes képviselő már a város jövőjéről beszél, azért a jelenben is lenne pár elintézni való Kecskeméten, kerékpáros szempontból biztosan. Marticsek Dénes, a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének aktivistája legalábbis a nemrég tartott Bringás Uzsonna elnevezésű eseményen a helyi kerékpáros közösség több kihívását is felsorolta.

„A különvezetett kerékpárutak általánosan rosszabb állapotban vannak, mint a főútvonal. Az út szélén tekerve is több úthibán kell áthajtanunk, mint beljebb, autóval közlekedve. A viszonylag új beruházások – ahol látszólag gondoltak a kerékpárosokra – szintén nem kerékpárosbarátak. Ilyen a kórházi körforgalom, vagy az Izsáki út felújított szakasza, ahol többek között szintkülönbségek akadályozzák a kerékpárosok közlekedését.” – mondta. Emellett megemlítette, hogy a Nagykörúti kerékpározásból kivettek egy szakaszt (Nagykörút – Katona József Gimnázium közötti rész), ezzel megszakadt egy kerékpáros útvonal. Szerinte nincs előrelátó tervezés, például a Nyíri út folytatása és a hetényi felüljáró (445) is úgy épült meg, hogy nincs helye jövőbeni kerékpárútnak. Az iparterület biztonságos elérése továbbra sem megoldott. A szegélykövek nélkül megépített kerékpárutak széle berepedezik, a növények ránőnek, a használható felület csökken, a városban túlságosan elterjedt a királydinnye.

Marticsek végül megjegyezte, a politikai döntéshozók többsége közlekedési kérdésekben az autósok kedvére igyekszik tenni, nem átlátva azt, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével az autósok egy része a kerékpárt választaná, a kevesebb autó pedig csökkentené a forgalmi dugók kialakulását.

Pilot megoldásokkal a bolygó jövőjéért

Ezen felül nem megkerülhető szempont az sem, hogy egyre nő a városok jelentősége az emberiség és általában a bolygó jövője szempontjából. A globális kibocsátás körülbelül háromnegyede köthető hozzájuk, és mivel az EU lakosságának háromnegyede él városokban, ezért az emberek életminőségét is jelentősen befolyásolják – áll a Velorium projektet is magába foglaló PilotInnCities európai uniós kezdeményezés weboldalán. Eszerint az olyan kihívások, mint mondjuk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy éppen a fenntartható mobilitás, nem oldhatók meg a városok radikális átalakítása nélkül, amihez azonban nem csupán a technológia innovációjára van szükség, hanem a kollektív gondolkodásmód és a különböző folyamatok átalakítására is.

Csakhogy számtalan olyan innovatív fejlesztés születik a világban, melynek elterjedését számos akadály tarkítja. Különösen az önkormányzatok pénzügyi, adminisztratív és információs helyzetével akadnak problémák, amik a legtöbb vállalkozót el is tántorítják attól, hogy olyan innovatív projekteket hozzanak létre, amelyek segíthetnék a bolygónk jövőjét.

A PilotInnCities pontosan ezt segíti, azaz az Interreg Duna Régió Program részeként működve az okos város-megoldások terjesztését ösztönzi a Duna-régió városaiban. A kezdeményezés lényege a pilot-alapú innovációs ökoszisztémák kialakítása: a kísérleti, de mégis valós környezetben tesztelt fejlesztések (pl. digitális szolgáltatások, zöld mobilitás, energiahatékonyság) támogatása. Ezáltal a városok alacsony kockázattal, gyorsan próbálhatnak ki új technológiákat, miközben a vállalkozások és startupok lehetőséget kapnak termékeik, szolgáltatásaik validálására.

A projekt működése a nyílt pályázatokra épül: a régió innovátorai és önkormányzatai rövid távú (3–6 hónapos) pilotprojektekre kaphatnak finanszírozást és szakmai támogatást. Az így létrejövő „élő laborok” segítik a megoldások beágyazását a városi gyakorlatba, valamint ösztönzik az országok közötti tudásmegosztást. A 2024 elején indult és 2026 közepéig tartó PilotInnCities program során a projektgazdák összesen 1,98 millió eurós támogatásból valósíthatják meg ötletüket.