A nemek közötti bérszakadék jelenleg 17,8 százalékos Magyarországon a férfiak javára  

Az Amnesty International Magyarország adatai szerint a nemek közötti bérszakadék jelenleg 17,8 százalékos Magyarországon, ami jelentősen magasabb a 12 százalékos uniós átlagnál. Ez havi szinten bruttó 130 ezer, éves szinten pedig több mint másfél millió forintos különbséget jelent a férfiak javára. Az Amnesty arra figyelmeztet: a kormánynak legkésőbb jövő júniusig be kell építenie a magyar jogba az uniós bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, amely a nők számára fordulópontot hozhat. Lapszemle.

A civil jogvédő szervezet ezért idén október 27-re jelölte ki az Egyenlő Díjazás Napját – azt a napot, amelytől szimbolikusan a nők „ingyen dolgoznak” év végéig, a férfiakhoz képest fennálló bérkülönbség miatt. Tavaly ez a dátum október 29-re esett.

A szervezet emlékeztet, hogy egy új szabályozás értelmében 2027-től a nagyobb vállalatoknak kötelező lesz jelentést készíteniük a nemek közötti bérkülönbségeikről, és az adatokat nyilvánosságra kell hozniuk. A munkavállalók pedig kikérhetik majd, hogy az azonos értékű munkát végző kollégáik átlagosan mennyit keresnek – nemi bontásban. Ha felmerül a hátrányos megkülönböztetés gyanúja, a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul.

Csernus Fanni, az Amnesty nemek közötti egyenlőség szakértője szerint Magyarországon még mindig rendszerszintű hátrány nőnek lenni. Úgy véli, a kormánynak haladéktalanul teljesítenie kellene az uniós kötelezettségeket, és együtt kellene dolgoznia a munkáltatókkal a bérszakadék felszámolásán.

A szakértő szerint a nők különösen az alulfizetett ágazatokban – például az oktatásban és a szociális szférában – vannak túlsúlyban, és ha ezek a területek jobban lennének megbecsülve, az már önmagában csökkentené a különbséget. Fontos lenne emellett, hogy a gyereknevelés és a háztartási feladatok ne kizárólag a nőkre háruljanak, valamint hogy több nő jusson döntéshozói pozíciókba.

Csernus emlékeztetett: Magyarország nem támogatta a női vezetők arányát szabályozó uniós irányelvet, a tőzsdei cégek vezetői között mindössze 11, a parlamentben pedig csak 14 százalék a nők aránya. Az Orbán-kormány továbbra sem támogatja a kvótarendszert.