A díjra jelöltek személyére idén is bárki tehetett javaslatot, közülük választotta ki a TASZ azt a hét jelöltet, akik a gálán történeteikkel bemutatkoztak. A zsűri díját Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapítója, Kertész Anna, a TASZ kommunikációs és magánadományozási vezetője, Marge dalszerző-énekes, Miklósi Gábor újságíró, Nyáry Luca író, a WMN újságírója és Molnár Áron színész, korábbi SZABAD-díjas ítélte oda.
A közönségdíjat 2025-ben elnyerő Renner Erikát „a lúgos orvos áldozataként” ismerte meg az ország, de a gálaesten nem magáról beszélt, hanem arról, hogy mit tesz az igazságszolgáltatás rendszere a kapcsolati erőszak áldozataival.
Renner Erika / fotó: TASZ, Pivarnyik Balázs „Megtapasztaltam, hogy az áldozatok csak tárgyak az eljárásokban, nincsenek jogaik. Megkérdőjelezik, bagatellizálják a sérüléseiket, az alapvető emberi jogaikat is semmibe veszik, szétvizsgálják őket, kifárasztásra mennek” – mondta beszédében. Azért küzd, hogy a jogrendszer ne az elkövetőt védje, hanem igazságot szolgáltasson. „Ma itt állok Önök előtt. Nem azért, mert bántottak. Hanem azért, mert nem hagytam, hogy elnémítsanak. Nem hagytam, hogy tárgy legyek” – mondta Renner Erika.
„Kiálltam magamért, ezért szabadon élek 4 éve” – mondta Cservenka István 60 éves speciális olimpikon teniszező, aki a zsűri díját kapta. Istvánnak értelmi fogyatékos emberként kellett megküzdenie azért, hogy úgy élhessen, mint mások. Évtizedekig élt egy nagy létszámú intézményben, ahová 2018-ban új fenntartó érkezett, és nagyon leromlottak az életkörülmények. Nem engedték Istvánt edzeni, főzni, helyette döntöttek az életéről, ezért el akarta hagyni az intézményt. A gyámhivatal azonban gondnokság alá akarta helyezni, a gondnoka szintén mindenről helyette döntött volna. István megharcolt a szabadságáért, a Validity Alapítvány segítségével bírósághoz fordult és kiharcolta, hogy önállóan élhessen és megkapja az ehhez szükséges támogatást.
Cservenka István / fotó: TASZ, Pivarnyik BalázsA zsűri és a rendezvény partnerei különdíjakkal jutalmazták a többi jelöltet is: Vidák Richárdot, aki volt állami gondozottként pert nyert az állam ellen a gyermekvédelmi rendszerben elszenvedett bántalmazás miatt, a Wesley-s anyákat, akik kiálltak az igazukért, miután a tanévkezdés előtt három nappal bezáratta a kormányhivatal a gyerekeik iskoláját, Tilly Henit, aki azért állt ki, hogy a szülő nők a kórházban együtt lehessenek újszülötteikkel, Bátonyi Pétert, aki a hatalom fenyegetése ellenére is a nyilvánosság elé vitte a műemlékvédelmi munkája során tapasztalt visszaéléseket, valamint az egyetemi autonómiáért kiálló MOME Frontot.
Fotó: TASZ, Pivarnyik Balázs