Széchenyi sétányi rendelő: nyílászárók drágították a beruházást

Az önkormányzat tulajdonában álló tervezőcég nem sejtette, hogy mekkora ajtókra és ablakokra lesz szükség.

Noha a kecskeméti városvezetés azt állítja, hogy minden törvényesen zajlott a Széchenyi sétányi rendelő felújítása kapcsán lezajlott közbeszerzési eljárás során, továbbra sem hajlandó részletes adatokat közölni a beruházás anyagi hátterét illetően. Annak ellenére, hogy már nem csak a KecsUP Hírek, hanem Gyuris Dávid önkormányzati képviselő is írásbeli kérdéseket tett fel az ügy kapcsán. A Szövetség a Hírös Városért Egyesület tagja többek között arra volt kíváncsi, hogy

• Milyen módon választották ki a kivitelezőt? A pályázat nyílt volt-e vagy közvetlen megbízás zajlott le?
• Készült-e több árajánlat, és mi alapján választották ki a nyertest?
• Mennyibe került pontosan a megrendelő felújítása minden költséggel együtt?

A városvezetés részéről Engert Jakabné alpolgármester válaszolt. Közölte, a kivitelező kiválasztása a közbeszerzési törvénynek megfelelően történt a megadott becsült érték vonatkozásában. A közbeszerzési eljárás során a legkedvezőbb ajánlatot választották ki, a szerződés megkötése pedig adóval terhelten történt.

Ennek megfelelően a vállalkozási szerződés megkötése a Classic Kft.-vel történt, nettó 62.022.186 forint (bruttó 78 768 176 forint) összegben.

„A projekt előkészítése komplexen valósult meg: először a döntés előkészítése érdekében koncepciótervek készültek, amikhez kapcsolódóan egy költségbecslés is létrejött. A koncepcióterveket a kecskeméti önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló szakipari cég készítette” – vezette be Gyuris Dávidot a közbeszerzés hátterébe az alpolgármester. Aki szerint ezután született döntés arról, hogy „egy szűkebben értelmezett hatósági kötelezés alapján megvalósítandó kivitelezés, vagy az intézmény igényeit jobban leíró, az épület költséghatékony és hosszútávú üzemeltetését biztosító műszaki megvalósítás kerüljön végrehajtásra”. Egyszerűbben: a városvezetés a kötelező előírások miatt arra jutott, hogy a hosszútávú és költséghatékony üzemeltetést tartják szem előtt, amikor a felújítás műszaki tartalmát terveztetik meg. Engert Jakabné ezen a ponton fontosnak is tartotta hangsúlyozni, hogy a kivitelezés műszaki ellenőrzését külső műszaki ellenőrök végezték, akik rendelkeznek a megfelelő jogosultsággal.

De ha már szóba került maga a kivitelezés: Gyuris Dávid arra is kíváncsi volt, hogy a beruházás során végzett-e a kivitelező pótmunkát, és hogy az járt-e bármiféle költségnövekedéssel vagy határidő módosítással? Erre válaszul az alpolgármester elmondta, a kivitelezés során egy ízben merült fel pótmunka megrendelésére vonatkozó igény,

„Amelyekre azért volt szükség, mivel előre nem látható módon, a tervezés során még nem ismert paraméterek alapján nem szabvány méretű nyílászárók beépítése volt indokolt.”

Hozzátette, emellett a kivitelező vastagabb szigetelést is beépített. Végül olyan javítási feladatok elvégzésére is sor került, amelyek a költségvetésnek nem képezték részét. Határidő módosítás pedig nem történt a kivitelezés során, míg a szerződésmódosítás a közbeszerzési szabályoknak megfelelően, a vonatkozó törvények alapján történt meg.

Drágult a beruházás, mert kibabráltak az önkormányzattal a nyílászárók

„Ezt a választ nem az átláthatóság, hanem a felelősség elkerülése jegyében írták. Egy több mint 82 millió forintos közpénzes beruházás esetében teljesen elfogadhatatlan, hogy a legfontosabb kérdésekre – hány ajánlat volt, mi volt az eredeti becsült összeg, milyen műszaki indokok tették elkerülhetetlenné a pótmunka megrendelését – nem adnak konkrét adatot” – reagált a KecsUP Hírek kérdésére Gyuris Dávid, hozzátéve: a közbeszerzés „szabályosságának” ismételgetése nem pótolja az elszámolást. Szerinte a kecskemétiek nem általános megnyugtatást kérnek,

hanem tételes, számszerű és átlátható információt arról, hogyan költöttek el 82 millió forintot.

A képviselő kiemelte ezen felül azt is, hogy a tervezést a város saját cége készítette el, majd a kivitelezést egy vállalkozás nyerte el. „Ez a konstrukció önmagában nem törvénysértő, de pontosan ezért lenne elvárható a maximális transzparencia, amit ez a válasz látványosan nem teljesít” – fűzte hozzá. Emellett azt is érdekesnek találta, hogy a projekt előkészítői részéről a „nem szabvány nyílászáró” és a „tervezéskor még nem ismert körülmények” egy több évtizedes épület esetében mennyire tükröznek kellő felkészültséget. „Ami közvetlenül magyarázza a költségnövekedést, melyet természetesen a város lakói fizettek meg” – mutatott rá a képviselő, akinek véleménye szerint a kérdéseire adott válaszok összességében nem voltak kielégítők és részletesek, azok nem feleltek meg annak az elszámoltathatósági elvárásnak, amelyet egy ekkora közpénzes felújítás indokolttá tesz.