Mindössze 9 millió forint volt 2025. márciusban a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kasszájában, miközben 2024 végéig mintegy 270 milliárd forintnyi vagyon tűnt el. Az MNB által létrehozott alapítvány mérlege szerint ugyanakkor a korábban is óriásira nőtt kötelezettségállományból eddig 103 milliárd forintot sikerült lefaragni
– erről a HVG-nek nyilatkozott Hegedüs István, az alapítvány új vagyonmenedzsere. Hegedüst az MNB körül kirobbant botrányt követően Varga Mihály, a Matolcsy Györgyöt váltó jegybankelnök kérte fel a feladatra. Hegedűs elmondása szerint a Matolcsy-kör döntései súlyosan megkárosították a közvagyont, ugyanakkor abban bízik, hogy az érintettek még a hatósági lépések előtt önként visszaszolgáltatják az elvitt vagyonelemeket.
Az interjúból összegyűjtöttük a legfontosabb megállapításokat, amelyeket Hegedüs István fogalmazott meg. A vagyonmenedzser elmondta, hogy az új vezetés első lépése a vagyon és a kötelezettségek teljes körű feltérképezése volt, amelyhez külső szakértőket vontak be a piaci alapú értékelés elvégzésére. Hegedüs István hangsúlyozta, hogy az alapítvány induló vagyonából – 283 milliárdból – alig maradt valami:
„Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, de hangsúlyozom, ez egy elméleti összeg, egy pillanatfelvétel.”Emiatt a PADME jelenleg nem tudja folytatni eredeti tevékenységét, az oktatás támogatását, mert egyszerűen nincs rá forrása – mondta. Arra a kérdésre, hogy a Matolcsy György jegybankelnöksége idején az alapítványba helyezett közpénz gyakorlatilag elveszett-e, a vagyonmenedzser egyértelműen válaszolt:
„A 2024 végi és a jelen állapot szerint: igen.”
A helyzetet azzal árnyalta, hogy az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. mérlegében több eszköz maradt, mivel az alapítványi tőkénél jóval többet, közel 500 milliárd forintot fektettek be – igaz, ezt nagyrészt hitelből. Hegedüs kiemelte, hogy két fő hitelezőjük volt:
- 170 millió eurót az MBH Banktól,
- 127,5 milliárd forintot pedig a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Alapítványtól (NJA) vett fel, a kettő együtt forintban több mint 200 milliárd. (Itt jegyezzük meg, hogy az ÁSZ megállapítása szerint: „Az alapítvány kuratóriuma [tagjai közt van a fideszes Gaál József kecskeméti alpolgármester és Lezsák Sándor országgyűlési képviselő – a szerk. ] a befektetési döntések meghozatala során nem körültekintően járt el. Az alapítvány nem biztosította a döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottságát.” A KecsUP Hírek több cikkben számolt be részletesen az NJEA-MNB-ügyről, és magyarázta el a 127,5 milliárd közpénz sorsát három részes sorozatában: 1.rész, 2.rész, 3.rész. Valamint arról, hogyan lett a kecskeméti egyetem alapítványának pénze az Optima befektetése.)
Hegedűs hozzátette: „Velük a múlt héten sikerült megállapodnunk, hogy három év alatt fizetjük vissza a tőkét, a kamatokat pedig folyamatosan rendezzük, erre 2025-ben tízmilliárdot költöttünk.” De így is, 2024 végén összességében közel 600 milliárd forintra rúgtak az Optima-csoport kötelezettségei.
Bár a vagyonvesztés jelentős része 2024 előtt következett be, az idei évben is történt értékcsökkenés, amit Hegedüs részben külső piaci körülményekkel, például az árfolyamesésekkel magyarázott. Ugyanakkor leszögezte: „Minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli.” A vagyonmenedzser beszámolt arról is, hogy feljelentést tettek, amelyet összevontak az Állami Számvevőszék korábbi beadványával. Külön kitért elődje, Stofa György lépésére is: elmondása szerint a jegybankelnöki váltás előtt kísérlet történt arra, hogy a vagyon egy részét a Quartz Alapkezelőhöz helyezzék át.
A PADME-nél kimutatott 270 milliárd forintos veszteség pontos összetétele a bonyolult cégháló miatt nehezen feltárható, a szakértői becslések szerint ugyanakkor a veszteség mintegy 90 százaléka már 2023-ban keletkezett. Hegedüs István a könyvvizsgálati eljárásokról is beszélt: elmondása szerint a 2024-es mérleg esetében a könyvvizsgáló maga utasította vissza a véleménynyilvánítást, ami rendkívül ritka a hazai gyakorlatban.
