Az EU külügyi főbiztosa közölte, hogy Magyarország csak akkor juthat hozzá a védelmi alapból előirányzott forráshoz, ha bizonyítja, hogy reformokat hajt végre. Magyarország szeptemberben kapta a harmadik legnagyobb hitelkeretet – Franciaországgal együtt –, amely mintegy 16,2 milliárd eurót tett ki. Kaja Kallas jelezte, hogy a Bizottság biztosítékokra tart igényt, amikor jövő márciusban felméri a nemzeti terveket az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) programon belül – írja az euractiv.com. Lapszemle.
Jelentkezz be a KecsUP-ra!
Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.
Hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a koronavírus-járvány hatásait mérséklő RRF-alap (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) kapcsán eljárt. Ugyanis, ha már folyósították a pénzt, onnantól kezdve nehéz nyomon követni az útját, mert a védelem az unión belül túlnyomórészt nemzeti kompetenciába tartozik. Ám az észt politikus jelezte, hogy az Orbán-kormány esetében ugyanazt a megoldást alkalmazzák, mint a gazdaság élénkítését szolgáló Új Nemzedéknél, ahol is a tagállamoknak igazolniuk kellett, hogy eleget tesznek a közös elveknek.
A magyar féllel gondok vannak e pont körül – mondta Kallas, mert Magyarország a jogállamisági feltételességi mechanizmus hatálybalépése óta megsérti annak előírásait, és az Európai Tanácsban egyhangúságot igénylő kulcsfontosságú pillanatokat arra használta fel, hogy hozzáférést próbáljon szerezni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokhoz.
A költségvetési biztos, a lengyel Piotr Serafin arról beszélt Budapesten az Integritás Hivatalnál, hogy minden országnak a közös normák alapján kell cselekednie. A Bizottság legutóbbi jelentése elmarasztalta Magyarországot az igazságszolgáltatás, a korrupció és a sajtószabadság állapota miatt.
Mi a SAFE?
A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében fogja támogatni azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
A SAFE kerete összesen 150 milliárd euró, amelyet az uniós kérésre, nemzeti tervek alapján folyósít az érdekelt tagállamoknak. A folyósítás versenyképes díjazású, hosszú lejáratú hitelek formájában történik, amelyeket a kedvezményezett tagállamoknak kell visszafizetniük.
