Az unió történetében először született stratégia a civil társadalom támogatására

Az Európai Unió történetében először készült átfogó stratégia a civil társadalom támogatására. A dokumentum ugyan nem jogszabály, hanem ajánlás- és célrendszer, amely az uniós intézményeknek és a tagállamoknak ad iránymutatást, mégis fontos, mert nagyon sok közösség gondolatát, igényét és önkéntes munkáját mutatja meg – hívta fel a figyelmet a még novemberben közzétett dokumentumra az Ökotárs Alapítvány.

A stratégia egyik legfontosabb újdonsága, hogy egyértelműen kimondja:

• a civil társadalom kulcsszereplő a demokrácia védelmében,
• az emberi jogok érvényesítésében,
• az állampolgári részvétel erősítésében és a közösségek megszervezésében. Ez a megközelítés régóta jelen van a civil szféra követelései között, most először jelenik meg ilyen súllyal uniós szinten.

A dokumentum egyrészt rendszerezi a már létező uniós eszközöket, másrészt kijelöli az Európai Bizottság és a tagállamok előtt álló feladatokat. A stratégia három pillérre épül:

• Részvétel: a civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba. Ennek részeként létrejön egy Civil Platform a strukturált párbeszéd erősítésére, valamint rögzítik a civilekkel való együttműködés tíz alapelvét, amelyeket a Bizottság valamennyi szervezeti egységének alkalmaznia kell.
• Védelem: a civil szervezetek és jogvédők védelme. A stratégia új uniós eszközök kidolgozását is felveti, például a jogszabályok civil szervezetekre gyakorolt hatásának vizsgálatát vagy egy korai jelzőrendszer kialakítását a civileket érő támadások nyomon követésére.
• Támogatás: finanszírozás és együttműködés. A cél a magán- és intézményi támogatók közötti koordináció erősítése, valamint az, hogy az EU következő hétéves költségvetésében a korábbiaknál jóval nagyobb források jussanak civil szervezeteknek, elsősorban az Állampolgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programon keresztül.

A stratégia kidolgozásának gondolata nem új

Civil szervezetek és hálózatok már 2019-ben javasolták egy európai civil stratégia létrehozását. Az ügy mögé az évek során európai parlamenti képviselők, szakmai szervezetek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is felsorakozott. A mostani dokumentum ennek a hosszú szakmai és érdekérvényesítő munkának az eredménye.

A stratégia tartalmát a következő időszakban várhatóan alaposan elemzik majd a civilek, hiszen – mint minden hasonló uniós dokumentum – lehetne ambiciózusabb és konkrétabb is. A valódi kérdés az lesz, mennyi valósul meg belőle a gyakorlatban.

A végrehajtás ugyanis nemcsak az uniós intézményeken múlik: a dokumentum értékét nagyban az határozza meg, mennyire tudják a civil szervezetek élő tartalommal megtölteni. A stratégia több olyan ígéretet és előremutató elemet tartalmaz, amelyekre lehet építeni – a feladat most az, hogy ezekből valódi európai civil védelem és támogatás szülessen.