Az élelmiszerek megmentése, a kevesebb élelmiszerpazarlás és például a szalvéták szelektív kukába gyűjtése nem csupán a hulladékcsökkentés miatt előnyös, hiszen ezekkel a lépésekkel, vagy éppen a komposztálással nagy mennyiségű metán légkörbe jutását lehet megelőzni.
Hogy ez utóbbi miért fontos? A G7 írása felhívja arra a figyelmet, hogy miközben a klímaváltozás kapcsán leggyakrabban a szén-dioxidot emlegetjük, a metán hatása sem elhanyagolható, sőt: bár mennyiségét tekintve jóval kevesebb metánt bocsátunk ki, ugyanakkor 20 éves időtávon a metán fajlagosan körülbelül 80-szor erősebb felmelegítő hatással bír a szén-dioxidnál. Ennek következtében a globális felmelegedésért nagyjából 30 százalékban felelős. Emellett a metán a talajközeli ózonképződés serkentése révén a légszennyezést is fokozza, ami az Európai Unióban évente több tízezer idő előtti halálesethez és jelentős mezőgazdasági károkhoz vezet.
Mivel azonban a metán a légkörben átlagosan csak 10–15 évig marad meg (szemben a szén-dioxid több száz éves jelenlétével), ezért kibocsátásának csökkentése viszonylag gyors eredményekkel járhat.
A nem szelektíven gyűjtött háztartási hulladék több mint egynegyede biohulladék: főként ételmaradékok, élelmiszer-előkészítés során keletkező melléktermékek (például zöldségek, gyümölcsök héja), kisebb részben kerti zöldhulladék. Ennek visszaszorítása nagyrészt egyéni odafigyelésen múlik, az újrahasznosítás, a komposztálás révén pedig a metánkibocsátás is jelentősen visszafogható. A komposztálás kifejezetten környezetbarát megoldás, merthogy csökkenti a keletkező hulladék mennyiségét, mérsékli a szállítási és lerakási igényt, miközben a létrejövő, tápanyagban gazdag komposzt a növények számára is hasznos.
Kevesen tudják, de a komposztálás kert nélkül sem lehetetlen, hiszen egyre több közösségi komposztáló létesül, emellett erkélyen vagy lakásban használható komposztáló megoldások is elérhetők. Azt se feledjük, hogyha nekünk személyesen nem megfelelők ezek az eljárások, még mindig találhatunk az ismerőseink között valakit, akinek – akár egy befőttesüvegben gyűjtve – odaadhatjuk a biohulladékot, hiszen tudja hasznosítani.
Az ételkidobás csökkentéséhez pedig elsősorban tudatosabb vásárlásra és ételkészítésre van szükség, a megmaradt és még fogyasztható ételeket akár fel is lehet ajánlani.
A komposztálás és az ételpazarlás csökkentése azért kulcsfontosságú, mert Magyarországon az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás mintegy 40 százaléka a hulladéklerakókban, oxigénhiányos környezetben lebomló szerves hulladékból származik. Bár a komposztálás során is keletkezik metán, ennek mennyisége jóval alacsonyabb, és rendszeres forgatással, megfelelő levegőztetéssel tovább mérsékelhető.
Az élelmiszerhulladék mellett a papír is jelentős metánforrás, és sajnálatos módon a papírhulladék mintegy egyharmada még mindig a vegyes kukákba kerül. Ebben nemcsak a figyelmetlenség játszik szerepet, hanem az is, hogy sokan a vegyes szemétbe dobnak olyan papírokat (például enyhén szennyezett szalvétát, papírtörlőt vagy pizzásdobozt), amelyek a szelektív gyűjtésbe is bekerülhetnének.
