És így nézett ki eredetiben (forrás: kozterkep.hu, feltöltő: dr. Pinczés Sándor).
Forrás: kozterkep.hu, feltöltő: Dr. Pinczés SándorA dombormű megszerzéséhez a tettes leverte, majd elvitte az egész emléktáblát. A rendőrségi közleményből kiderül, a nyomozók átnézték a térfigyelő kamerák felvételeit, valamint több tanút is kihallgattak, így hamar kiderítették, hogy a tolvaj egy 26 éves helybéli férfi lehetett, akit gyanúsítottként hallgattak ki.
Nem tagadta a történteket és elmondta, hogy a fémet értékesítette. Az is kiderült, hogy nem ez volt az első ilyen jellegű lopása: néhány hónappal korábban egy másik oktatási intézmény faláról már eltulajdonított egy – szintén bronz – táblát, és azt is eladta. A rendőrök a nyomozás során megtalálták az egyik domborművet (azt nem írták, Fördős Lajosét-e), de az már használhatatlan állapotban volt.
A tolvajnak egy harmadik bűncselekmény is lehet a rovásán: szilveszter napjára virradóra ő és egy társa beosontak egy ismerősük portájára, és az ólból elvittek egy körülbelül 200 kilogrammos sertést. Az állatot még helyben leölték, majd egy Suzuki csomagtartójában hazaszállították és feldolgozták.
A lopásokkal gyanúsítható férfi jelenleg szabadlábon védekezhet, de a rendőrök vizsgálják, hogy további, hasonló jellegű bűncselekményeket elkövethetett-e.
Fördős Lajos (Szenczi) Gyönkön született 1817-ben és Kecskeméten hunyt el 1884-ben. Református lelkész, esperes. Iskoláit Gyönkön kezdte, Pápán folytatta, ott végezte bölcsészeti, jogi és teológiai tanulmányait. 1838-ban papi vizsgát tett, 1839 tavaszán Polgár Mihály kecskeméti lelkész hívta magához káplánnak.
1841-ben kisújszállási lelkész lett. Itt letelepedett és családot alapított. 1847-ben Kunszentmiklósra ment papnak. Petőfinek és a forradalomnak lelkes híve volt, a templomban hirdette ki 1849-ben a Habsburg-ház trónfosztását. Világos után egy ideig bujdosnia kellett.
Az ötvenes évek első felében eredményesen fáradozott az elsorvasztásra ítélt kunszentmiklósi gimnázium megmentésén. 1856-ban a kecskeméti egyház hívta papjául. 1861-ben a Kecskeméti Egyházmegye főjegyzőjévé, a Dunamelléki Egyházkerület pedig bírájává választotta, 1869-ben a Kecskeméti Egyházmegye főesperese lett. A pesti és a kecskeméti teológiai intézetek egymás vetélytársaivá váltak, s ebben a küzdelemben Fördős szívósan védte Kecskemét elsőbbségi jogát Török Pál püspökkel szemben – végül eredménytelenül.
Igen termékeny egyházi író volt, tucatnyi vallási témájú könyve mellett több hasonló tárgyú füzetsorozatot szerkesztett. Költeményei és elbeszélései jelentek meg a Honművészben és a Regélőben. (forrás: Kunszentmiklósi kislexikon, a Tinódi Lantos Sebestyén Könyvtár és Művelődési Ház honlapja).
