Tavaly mindössze 72 ezer gyermek született, ami rendkívül súlyos visszaesést jelent, még az évtized elején tapasztalt kedvezőtlen trendekhez képest is. A gyermekvállalási kedv gyakorlatilag visszatért a 2010 körüli szintre, és a demográfiai helyzet annak ellenére is drámai, hogy a halálozások száma 52 éve nem volt ilyen alacsony – olvashatjuk a HVG cikkében.
Néhány évvel ezelőtt még az számított különösen rossz évnek, ha a születések száma 90 ezer alá esett, 2025-ben azonban már csak 72 ezer újszülöttet regisztráltak. Ugyanebben az évben 124 200-an haltak meg Magyarországon. A KSH becslése szerint a bevándorlók száma mintegy kétezerrel haladta meg az elvándorlókét, így az ország népessége 2026 első napjára 9 millió 489 ezer főre csökkent.
A legriasztóbb nem önmagában a születésszám csökkenése, hanem annak gyors üteme. A 2022-es adat – 88 491 születés – már történelmi mélypontnak számított, ezt követte 2023-ban a 85 ezres, majd 2024-ben a 77,5 ezres érték, amely 2025-ben tovább romlott.
Az elgondolkodtató adatokra a kormányból Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter reagált először: „Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma” – hangzik el videós bejegyzésének elején. Ezután arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg Magyarországon 2024-hez képest 7,1 százalékkal csökkent a születésszám, „a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásának eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb lévő visegrádi négy és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek”.
A háborús kiváltó ok mellett ezúttal sem maradhatott el a másik kiemelt kormányzati téma, a migráció kérdésköre, ugyanis Hankó Balázs nem felejti el megemlíteni, hogy bár az Európai Unióban a termékenységi arányszám összességében meghaladja a magyarországi, tavaly mért 1,31-es értéket, ám Nyugat-Európában minden negyedik gyermek bevándorló anyától születik (ezzel szemben Magyarországot a magyarok megtartják magyar országnak), ezért ha az EU számait csupán az „őshonos édesanyák” alapján kalkulálnánk ki, mindösszesen 1,27-es értéket kapnánk.
A miniszteri látásmódba még részletesebben betekintést nyújtó HVG-cikket itt, az alaphírt – szintén a HVG írása – pedig ide kattintva találhatjuk.
