25 százalékkal kevesebb kecskeméti gyermek született 2025-ben, mint tíz évvel korábban

Közérdekű adatigénylésekkel kiderítettük: 2024-hez képest ugyan 38-cal több, összesen 757 gyermekkel gyarapodott Kecskemét lakossága 2025-ben, de ez még mindig messze elmarad a korábbi születésszámoktól, hiszen tíz évvel ezelőtt 1005, míg hét éve 1135 újszülöttnek örülhettek a családok a hírös városban.

Mint azt nemrég a HVG cikke alapján megírtuk, tavaly országosan mindössze 72 ezer gyermek született, ami a korábbi 90 ezer fölöttihez képest rendkívül súlyos visszaesést jelent. A gyermekvállalási kedv gyakorlatilag visszatért a 2010 körüli szintre, és a demográfiai helyzet annak ellenére is drámai, hogy a halálozások száma 52 éve nem volt ilyen alacsony.

Miután Szemereyné Pataki Klaudia polgármester korábban gyakran posztolt arról, hogy Kecskeméten egyre több gyermek születik, tavaly tényellenőrzést végeztünk. Az önkormányzattól, valamint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivataltól kapott adatokból kitűnt, hogy a polgármester kijelentései, Facebook-os bejegyzései nem fedik a valóságot.

2015-ig visszamenőleg ugyanis kértünk adatokat

• egyrészt az önkormányzattól, hány olyan gyermek jött világra a kecskeméti kórházban, aki születése után kecskeméti lakcímmel rendelkezett, azaz itteni lakossá vált. Azért nem arra kérdeztünk rá, hogy összesen hány gyermek született a kecskeméti kórházban, mert ez fals képet mutatna – hiszen a Nyíri úti szülészeten rengeteg olyan újszülött is világra jön, akiknek a szülei nem Kecskeméten élnek, hanem valamelyik környező településen, csak a szülés miatt jönnek a hírös városba, azaz az ő gyermekük nem Kecskemét népességét fogja gyarapítani.
• Másrészt pedig kaptunk adatokat a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivataltól azoknak a gyerekeknek a számáról, akik más településen születtek, de a kórházból a család a kecskeméti otthonába vitte haza a gyermeket (azaz máshol szült a kecskeméti édesanya).
• A város jegyzőjétől és a kormányhivataltól kapott válaszokból összeállt tehát a kép, egyszerű összeadással megkaptuk azoknak a gyerekeknek a számát, akik Kecskeméten vagy máshol születtek, de a kórházból kecskeméti otthonukba viszik őket szüleik, azaz kecskeméti lakosok lesznek, kecskeméti lakcímmel (és benne vannak az otthonszületettek is).

Ezt mutatták az adatok:

• 2015: 1005
• 2016: 978
• 2017: 1004
• 2018: 1135
• 2019: 859
• 2020: 912
• 2021: 911
• 2022: 803
• 2023: 898
• 2024: 719

2018-ig látható volt egy markáns emelkedés, utána viszont visszaesés tapasztalható, és az újszülöttek száma azóta már nem éri el a korábban megszokott 1000 körülit, sőt, 2022 óta a 900-at sem.

A 2024-es 719 gyermekszám döbbenetesen alacsony volt, ha összevetjük a 2018-as 1135-tel, 37 százalékos a visszaesés.

Mi volt a helyzet tavaly?

Kíváncsiak voltunk, miként alakultak a 2025-ös számok, ezért ismét közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az önkormányzathoz és a kormányhivatalhoz.

• Dr. Temesvári Péter jegyző tájékoztatása szerint tavaly 2526 gyermek születési helye volt Kecskemét, közülük 18-an születtek intézeten (kórházon) kívül. Kecskeméti lakcímet pedig közülük 648-an kaptak.
• Dr. Zombor Attila, a kormányhivatal főigazgatója pedig adatigénylésünkre azt közölte, hogy a Kecskeméttől eltérő, más településen született, de kecskeméti lakcímmel rendelkező gyermekek száma 2025-ben 109 volt.
• Tehát összesen 757 kecskeméti gyermek jött világra az elmúlt évben. Ez minimálisan, 38-cal ugyan meghaladja a 2024-es adatot (a 757-et), de még mindig messze elmarad a tíz, vagy akár hét évvel ezelőttitől is.
• Az adatok rámutatnak arra az érdekes trendre, hogy sok kecskeméti édesanya nem a helyi kórházban hozza világra gyermekét, hanem más településen (tavaly a kecskeméti gyerekek 14 százaléka született máshol).

Érdekes kérdés, vajon miért született 2017-2018 körül kiugróan sok gyermek, és miért csökkent azóta a születések száma? Szakértők szerint a még a Covid előtt bevezetett családpolitikai intézkedések miatt sokan előrehozták a gyerekvállalást, sok gyermek korábban született meg, mint tervezték – de ezek a szülők további gyerekeket már nem akarnak. A rossz gazdasági helyzet, a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, a lakáshoz jutás nehézségei miatt pedig vélhetően sok pár arra jut, hogy még halogatja a gyermekvállalást.

Hankó Balázs szerint a háború az oka

A legriasztóbb nem önmagában a születésszám csökkenése, hanem annak gyors üteme. A 2022-es országos adat – 88 491 születés – már történelmi mélypontnak számított, ezt követte 2023-ban a 85 ezres, majd 2024-ben a 77,5 ezres érték, amely 2025-ben tovább romlott.

Az elgondolkodtató adatokra a kormányból Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter reagált először: „Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma” – hangzik el videós bejegyzésének elején. Ezután arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg Magyarországon 2024-hez képest 7,1 százalékkal csökkent a születésszám, „a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásának eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb lévő visegrádi négy és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek”.

A háborús kiváltó ok mellett ezúttal sem maradhatott el a másik kiemelt kormányzati téma, a migráció kérdésköre, ugyanis Hankó Balázs nem felejti el megemlíteni, hogy bár az Európai Unióban a termékenységi arányszám összességében meghaladja a magyarországi, tavaly mért 1,31-es értéket, ám Nyugat-Európában minden negyedik gyermek bevándorló anyától születik (ezzel szemben Magyarországot a magyarok megtartják magyar országnak), ezért ha az EU számait csupán az „őshonos édesanyák” alapján kalkulálnánk ki, mindösszesen 1,27-es értéket kapnánk.