„Ha a Fidesz jobboldali, akkor mi baloldaliak vagyunk” – interjú a Kutyapárt kecskeméti képviselőjelöltjeivel

„A Kutyapárt alapvetően egy általános dolgot képvisel. Azt, hogy akkor lesz javulás, változás az országban, ha az emberek elkezdik a saját dolgaikat a saját kezükbe venni. Ez egy mindenféle ideológiában létező elmélet, úgyhogy emiatt nehéz is ideológiailag beszűkítettnek tekinteni a Kutyapártot” – mondta el a KecsUP Híreknek Papp Géza Dávid, az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) jelöltje Bács-Kiskun 1. számú választókerületében. Karikó Ágnes, a párt jelöltje a 2-es számú körzetben leszögezte: a kutyapártosok is rendszerváltást akarnak, meg kormányváltást. A képviselőjelölteket arról is megkérdeztük, van-e olyan forgatókönyv, amely alapján visszalépnek.

A 2026-os országgyűlési választásig igyekszünk minél több, Bács-Kiskun megye 1. és 2. számú egyéni választókerületében induló képviselőjelölttel személyes interjút készíteni. Most Papp Géza Dáviddal (továbbiakban: P.G.) és Karikó Ágnessel (továbbiakban: K.Á.), a Kutyapárt két Kecskemétet is érintő választókerületi jelöltjével készült interjúnkat olvashatják (melyet március 26-án vettünk fel). Az országos listát állító pártok képviselőjelöltjeit mind megkerestük, természetesen a Fidesz-KDNP két indulóját, Cseh Tamást és Salacz Lászlót is, de ők többszöri interjúkérésünkre sem reagáltak.

Kezdésnek egy nagyon egyszerű bemutatkozást szeretnék: kik Önök és milyen célokkal indulnak el a 2026-as választáson?

P.G.: Papp Géza vagyok, Papp Dávid névvel leszek a szavazólapon. Elsősorban az a célunk, hogy a Kutyapárt listáról bejusson a parlamentbe, ugye ehhez kell sajnos egyéni jelölt is. Én ezért egyéni jelöltként segítem a munkát, igazából ez ennyi.

K.Á.: Karikó Ági vagyok, alapvetően grafikus, és igen, ezért indulunk, hogy bejussunk listáról, legyen meg minimum az öt százalék – de inkább a 100 százalék.

Ma már nem csak viccpártként tekint magára a Kutyapárt, viszont még mindig inkább „rétegpártnak” minősül. Kiket és milyen ügyek mentén képvisel az MKKP?

P.G.: A Kutyapárt alapvetően egy általános dolgot képvisel. Azt, hogy akkor lesz javulás, változás az országban, ha az emberek elkezdik a saját dolgaikat a saját kezükbe venni. Ez egy mindenféle ideológiában létező elmélet, úgyhogy emiatt nehéz is ideológiailag beszűkítettnek tekinteni a Kutyapártot. Ez a konzervatív, keresztény, adott esetben a baloldali és a liberális eszmékben is létezik. Tehát ebből a szempontból néppárt a Kutyapárt. Abból a szempontból viszont nem néppárt, hogy ezt a sikerkommunikáció helyett a vicc és az önirónia mentén kommunikálja, így képzeli el az emberek megszólítását. Ebből a szempontból egy nagyon rétegpártról beszélünk. Különösen azért, mert ez elsősorban nehezíti megérteni a Kutyapárt üzeneteit, azt várja el a választóktól, hogy nézzenek mögé. De ez egy nehezített pálya. Az, aki megérti, hogy mi a tevékenység és miért jó ez, az sokszor már nem is nagyon akar más pártokkal foglalkozni utána.

K.Á.: Igazából olyan emberekhez szólunk, akik hajlamosak arra, hogy cselekedjenek panaszkodás helyett. Hiszek abban, hogy amikor egy ember elkezd a saját kis mikrokörnyezetében tevékenykedni, akkor az egyszer csak kitágul, és ha sok ilyen kis mikrokörnyezet összeér, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy működik ez az ország – és tök jó lenne, ha működne az ország.

Említették a mikrokörnyezetet: mit emelnének ki az MKKP eddigi helyi munkásságából? Mi az, amivel legtöbbet hozzáadtak a közélet formálásához Kecskeméten?

P.G.: Én alapvetően nem régóta dolgozom itt Kecskeméten a Kutyapárttal. Elsősorban a város működésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozom, és ebben az első másfél évünk az önkormányzatban (az én részemről) a feltérképezés része volt: hány cégben, intézményben, felügyelőbizottságban és az alatt működő ilyen-olyan irodákban dőlnek el valójában a dolgok Kecskeméten. Ez még mindig tart, mert nagyon nehéz kihúzni komoly listákat az önkormányzatból.

P.G.: A legfőbb eredmény Kecskeméten politikailag mindenféleképpen az volt, hogy két fontos tematikát is behoztunk a kecskeméti egyetem alapítványát érintő ügybe. Az egyik, hogy a késedelmi kamatra is jogosult a Neumann János Egyetem, ami sok tízmilliárd forint, akár húsz-harminc is lehet. A másik pedig az, hogy elsősorban a hanyag kezelés lesz az, ami mentén valószínűleg ítéletet lehet mondani. Mindkettőt megerősítették később az események: ezt maga az Állami Számvevőszék elnöke is alátámasztotta, illetve a GTC újra tárgyalni akarja a kötvényeit.

P.G.: De mindenféleképpen a közösségszervezéssel adtunk legtöbbet hozzá a közélet formáláshoz. Van egy Vajda Péter programunk is, ami egy gyerekeket jobb tanulásra ösztönző program. Ezekben kezdtünk el dolgozni, amikor kaptunk pozíciót az önkormányzatban. De az utcafestés, a street art, a jóhangulatú programok, a beszélgetések, a sörözések és a közösségépítés is nagyon fontos része ennek az egésznek.

K.Á.: Igen, azért nehéz egyet kiválasztani, mert tényleg inkább sok apróság volt. Például az aluljáró-kifestés: persze el lehet bagatellizálni, hogy járdát festünk vagy padot újítunk fel, de igazából minden ilyen – most ez nagyon izén hangzik, hogy nevelő akció, de tök sokan szoktak jönni, és akkor rájön az ember, hogy nem kell olyan nagy hatalom meg összeg a kezébe, hogy javítson a dolgokon. Igazából ezért csináljuk, ez a plusz élmény, hogy igen, tettem valamit, igen, én javítottam meg, jobban megbecsülöm, jobban odafigyelek rá, még az is lehet, hogy egy baráti körrel is meg fogom csinálni később. Szerintem ez fontos.

Mi a legnagyobb probléma a választókerületeikben?

K.Á.: Igazából én nem is szedném szét a két választókörzetet, mert nagyon egyben van és szerintem mindenhol ugyanaz a probléma. Az utak minősége egyszerűen katasztrófa, de egyébként ha egyszer odajutnánk, hogy többen vannak ellenzékiek az önkormányzatban vagy a parlamentben, annyi pénzt meg lehetne spórolni a közbeszerzéseknek a megjavításával… Ha most csak tényleg Gergőnek (Kovács Gergely – XII. kerület, polgármester, MKKP – a szerk.) a kerületét nézem, több száz millió forint lett megspórolva. Ezeknek bőven lenne helye a városban. Ma ha eldobok egy kavicsot, az kátyúban fog földet érni, bármerre fordulok. Lenne mire költeni, például fásításra is. Mondjuk Kecskemét egész jól áll más városokhoz képest, de azért mindig van mit tenni. Esetleg az állatvédelemben is.

P.G.: Az első és legfontosabb ügy az, hogy a folyóink mellett százezer hektáros nagyságban kell a szántókat árterekké minősíteni és vízzel elborítani – persze akkor, amikor erre lehetőség van. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya az Agrárminisztérium. Ez a nulladik pont: víz nélkül nem tudunk sokáig működni, elsivatagosodunk. A megoldás nagyjából az, hogy minél több vizet kell engedni mindenhova, ahol elfér. A következő: el kell kezdenünk a közlekedésünkön változtatni. Két vasútvonal van itt, ami nem rendesen használt, vagy egyáltalán nem használt. Nem intermodális csomópont kéne, hanem Kecskemét alsót és a máriavárosi vasútállomást felújítani. Ezek megtörténhettek volna abból a pénzből (5 milliárd forint), amiből a modális csomópont tervezésére költöttünk már.

K.Á.: Ha nagyon kézzelfogható dolgokat akarunk megnevezni: én pár hónapja bementem egy általános iskolába, és láttam, hogy milyen állapotok vannak az öltözők mosdójában. Ráadásul abban az iskolában egy fideszes képviselő az igazgatóhelyettes. Én nem engedném oda a gyerekemet jó szívvel – egyszerűen ezeket végig kéne járni és megnézni. Ugyanez a helyzet kórházakban. Ha erre nincs pénz, akkor mire van?

Tehát akkor összefoglalva mindennel baj van?

P.G.: Igen, ezt hozzá lehet tenni. De ez egy fontos dolog, hogy most már nyugodtan gondolkodhatunk úgy, hogy újra kell építeni ezt az egész országot. Nem kell azon gondolkodni, hogy jaj, mit tartsunk meg és mit ne. Megszabadulhatunk ettől a kényszertől, hogy dolgokat fel kell újítanunk. Nem, a helyzet az, hogy újra kell építeni az egész országot, és ez igaz a közigazgatási rendszerünkre, a jogrendszerünkre, az utakra, a közlekedéseinkre, a városainkra, a környezetvédelmi rendszerünkre, az oktatásra és az egészségügyre is.

Szabó Márton (Csoki, Kutyapárt) azt mondta a Szélsőközép podcastjében, hogy ő a választás reggelén fogja eldönteni, hogy kire szavaz. Utána azt is nyilatkozta, hogy ő nem lett politikus, vagy legalábbis nem tartja magát annak – pár nappal később mégis szerepelt a Kutyapárt országos listáján. Önök politikusok? Tudják már, hogy kire szavaznak április 12-én?

K.Á.: Én szerintem nem vagyok politikus, és tudom, hogy kire fogok szavazni.

Akkor mi, ha nem politikus?

K.Á.: Nem az a klasszikus értelemben vett politikus vagyok szerintem, mint a többiek. Nem tudom, szerintem kutyapártosok közül senki nem tartja magát annak.

Akkor kijelenthetjük, hogy a Kutyapárt lényegében egy civil szervezet, amely indul a választáson, nem pedig egy politikai szervezet?

P.G.: A lényeg az, hogy hol húzzuk meg a politikus határát. Csoki (Szabó Márton – a szerk.) 49. egy listán, amire úgy lehetett jelentkezni, hogy előtte megkérdezték: „sziasztok, ki akar a listán lenni?” Az első 16 hely volt a párt döntése, a 49. hely nem. Ez azért még nem politikusi szerep. A mi helyzetünk azért más talán egy kicsit, mert mi eljutottunk hivatalosan addig, hogy ajánlást gyűjtünk, meg ilyesmi. Tehát nemcsak egy listára kerültünk fel, hanem helyi jelöltek is vagyunk. Ez egy kicsit politikusosabb. Én azért azt gondolom, hogy onnantól politikus valaki, ha van valamilyen választott tisztségviselése. Egészen addig ő egy politikus aspiráns. Speciel nekem van választott tisztségem Kecskeméten, úgyhogy ebből a szempontból én politikus vagyok. De ugye ez egy külső bizottsági tagság, tehát ennek a mértéke sem túl nagy.

Ágnes előbb azt mondta, hogy nem tartja magát politikusnak. Ha most megnyerné ezt a választást, akkor onnantól politikussá válna azzal, hogy megválasztják az emberek? Ennyin múlik?

P.G.: Igen. A Kutyapárton belül, a jelenlegi közjogi rendszerben az egyéni jelöltek azért indulnak, hogy a lista bejusson. Tehát ebből a szempontból mondhatjuk, hogy jó, te hivatalosan valahol a választási irodában politikusnak számítasz, de technikailag ez egy szükséges aktus. A valódi politikusaink, akik viszont ebből a szempontból tényleg közelebb állnak a sima átlagos emberekhez, sokkal kevesebb megkötéssel dolgoznak a Kutyapártnál (mint más pártokban szokás – a szerk.): nincs frakciófegyelem, ez egy sokkal szabadabb megoldást kínál.

P.G.: Az, hogy a Kutyapárt működését tekintve civil szervezett, és így is működik pártként, ez azért nem fedi teljesen a valóságot. Alapvetően két különböző dologról beszélünk. Van egy civil szervezeti láb, ami nagyon sok kis sejtnek a saját működése, illetve vannak valódi civil szervezetek, amikbe a Kutyapárt vagy pénzt tett, vagy dolgoznak benne kutyapártosok. De van egy pártrész, ami az amatőr politizálásnak az étosza mentén működik. Igazából azt nevezzük igazi politikusnak, aki abból él, hogy politikus. Az a legrosszabb fajta, a Kutyapártnál ezt már nem nagyon szeretjük. Mi úgy gondoljuk, hogy jobb lenne, ha tíz ember a szabadidejében egy kicsit foglalkozna politikával, mint hogy egy főállásban foglalkozik vele.

Akkor Kovács Gergő (XII. kerület, polgármester, MKKP – a szerk.) helye sem biztos a pártban?

P.G.: Ha valaki elnyer egy tiszséget, egy munkát, akkor természetesen az a feladata. Egy önkormányzati képviselőre lehet mondani, hogy ne haragudj, ne ebből éljél, mert nincs annyi munka vele. Egy polgármesterre ezt nem lehet mondani, mert ő egy hivatalnak a vezetője, az egy napi 24 órás meló. És ő gyakorlatilag amellett, hogy polgármester, néha még azt mondják, hogy a párttal is foglalkozik – bár annyira nem. Ebben a kampányban is ugye Suzi van általában benne, illetve a többiek az elnökségből.

P.G.: Tehát az, hogy Csoki fel lett írva 49.-nek, abból a szempontból hülyeség, hogy ő megmondta: nem lesz politikus. Az, hogy ettől politikusnak tekintjük, ugyanakkora hülyeség. Igazából ez egy gesztus szerintem, a 49. helyről bejutni… Az azt jelentené, hogy több mint 50 százalékot szerez a Kutyapárt.

Géza, nem válaszolt arra, hogy tudja-e, kire szavaz. Megtenné?

P.G.: Egyéniben a Tisza jelöltjére, Csőszi Attilára szavazok, listán pedig a Kutyapártra. A Bács 1-es körzetben mindenkit erre biztatok! A Bács 2-es körzetet már nem tartom valószínűnek, hogy a Fidesz megnyerje, úgyhogy ott igazából a kutyapártosoknak több lehetőségük van.

K.Á.: Én azt mondom, hogy mindenki szavazzon arra, akire szeretne. A lista az valóban fontosabb, de mindenki szavazzon arra, akire szeretne.

Ha az 50 százalék nem, akkor mi a reális önök szerint listán, országos szinten? Mi a reális itt helyben? Láttak-e, vagy vannak-e belső méréseik ezekre?

P.G.: Én nem tartom lehetetlennek a lista 5 százalékot. Jelenleg azért a közvéleménykutatók szerint ez nem reális. Nehéz mérni, hogy mennyien szavaznak át. Azt is nehéz mérni, hogy mit okoz az, hogy csak 5 párt van a szavazólapon, és azt is nehéz, hogy most már végképp az a narratíva van mindkét oldalon, hogy ha nem nyer a Fidesz vagy a Tisza, akkor a következő lépés az, hogy mind meghalunk. Amit végülis mindkét nagy párt szempontjából értek, de azt gondolom, hogy ebben a Kutyapártnak már nem kell versenyezni, hogy mi is megígérjük, hogy ha nem jutunk be a parlamentbe, akkor mindenki meghal. Bár most, hogy mondom, akár ez is egy jó lehetőség lenne.

P.G.: De ennél a Kutyapárt egy sokkal békésebb világnak a pártja, és ebből a szempontból nehéz is megérteni bennünket, hogy egy olyan világban képviselünk embereket egy nagyon békés pártként, amelyikben nincs semmi helye ezeknek a gondolatoknak.

K.Á.: Azt kéne megérteni, hogy a világ nem április 12-ig fog tartani, utána együtt kell majd élnünk ebben az országban, teljesen mindegy, hogy ki nyer, és akik nagyon ássák ezt az árkot, zsarolnak, érzelmileg manipulálnak, félelmet, hangulatot keltenek, félreinformálnak, hazudnak, bármit megtesznek a hatalomért, azok nem gondolnak arra, hogy ezeket az árkokat majd együtt kell betemetni 12-e után. Most ez bármennyire giccsesen hangzik: jó lenne, ha az emberek is valahogy ezt tudatosítanák magukban, hogy nem lesz vége a világnak 12-én este, amikor kiderül, hogy mi a helyzet. Ezen tovább kell lendülni 13-án, ennyi.

A Kutyapártnak hol lehet ebben szerepe? Mármint a 13-a utáni világban?

K.Á.: Egyszerűen valahogy meg kell keresni azt, hogy mi közös bennünk, mert alapvetően mindenki azt szeretné, hogyha jó lenne itthon élni. Valahogy ez a humor, a pozitív hozzáállás… Ezt nem látom egyik pártnál sem.

P.G.: Igen, tehát a Kutyapárt szerepe a 13-a utánban az, hogy azokat a politikai mintákat és sztenderdeket, amiket kikísérleteztünk, és újszerűek, azokat el tudják kezdeni más pártok is, illetve a Tisza is átvenni. Ha csak a pártfelépítést nézzük, akkor a Tisza szépen másolta a Kutyapárt felépítését. Van egy helyi szervezetekként működő, civil mozgalom a Kutyapárt alatt. És van egy párt, aminek a tagjai nem ismertek, viszonylag kevés ember kerül be a pártba. Ebből a szempontból a párt irányítása nem nagyon tud tévútra futni, hiszen a mozgalomból nagyon lassan és csak azok jutnak be a pártba, akiket ez érdekel, akik ezt szeretnék csinálni és már megállták a helyüket a mozgalomban.

P.G.: Pontosan ugyanígy működnek a Tisza-szigetek és a Tisza Párt, hogy a kettő dolog el van tartva egymástól. A párt emberei szűk körben tudnak döntéseket hozni. Kovács Gergőéknek nem is csúszott ki a kezükből a párt irányítása, ami azért szép teljesítmény.

K.Á.: Egyébként a humor nagyon jó trauma feldolgozására, és szerintem van mit feldolgoznia ennek az országnak. Én úgy kerültem egyébként a Kutyapártba, 2018-ban, hogy megint a Fidesz nyert, nagyon el voltam keseredve, és pont jöttek Suziék Kecskemétre. Én ott fordultam át a végtelen elkeseredésből, és a „na most ki fogok költözni Dániába” vonalról. Ott döntöttem el, hogy akkor csináljunk valamit – és szerintem ebben lesz majd szerepe a Kutyapártnak.

Akár akkor is, ha nem jön össze az 5 százalék listán?

P.G.: Igen.

Milyen pluszt adna az 5 százalék? Milyen pozitív hatások érnék a magyar embereket, ha a Kutyapárt bejutna a Parlamentbe?

P.G.: Két dolog. Az egyik, hogy van a parlamentben egy út, ami se nem Fidesz, se nem Tisza. Tehát a parlamentben keletkezik egy út, amiben ügyeket lehet elintézni, amit fel tud vállalni képviselői szinten a Kutyapárt. Ha ezek az emberek bejutnak a parlamentbe, halálra lesznek dolgoztatva. Azok az emberek, akiknek az ügyével a nagy pártok nem foglalkoznak, azok nyugodtan megkereshetik a Kutyapártot, és akkor legalább be tudnak adni egy beadványt. A másik pedig, hogy az a civil tevékenység, mozgalomépítés, alulról szerveződő dolgok, amikkel a Kutyapárt foglalkozik, az kicsit több forrásból tud működni.

P.G.: És akkor szélesedik a tevékenységek listája, újfajta civil szervezetek, újfajta politikai megoldások kikísérletezése, kitalálása. Ebben jó a Kutyapárt. Lesznek, amik hülyeségek, meg bedőlnek, de lesznek, amik nagyon jól fognak sikerülni. Úgyhogy ez a két dolog van, ezért lenne nagyon jó az 5 százalék elérése. Azt látni kell, hogy a tíz képviselővel rendelkező Momentum tízszer annyi forrásból működik, mint a Kutyapárt. De ez igaz az LMP-re, a Jobbikra, a DK-ra, az MSZP-re és a Párbeszédre is. Egyesével! Amit látnak az emberek a Kutyapártból, az egy nullával kevesebb pénzből van, mint az összes többi pártnál, akik most már nincsenek köztünk.

Innen Kecskemétről indult el egy visszalépési hullám, ugye Kopping Rita, a DK képviselője visszalépett. Mi a véleményük erről és az emberek reakciójáról?

K.Á.: Én nem gondolom egyébként, hogy a Kopping Ritát megzsarolta volna a Tisza – mert ugye Dobrev Klára azt mondta, hogy ez történt. Ezt nem gondolom valósnak. Kimondjam, hogy jó, hogy visszalépett? Igazából ez a saját döntése, ha ő így gondolja, akkor…

Így gondolja, hogy jó hír Kopping visszalépése?

K.Á.: Hát nekem nem fog hiányozni személy szerint. Igazából a DK-s szavazókat egy kicsit azért sajnálom. Sokan írták neki kommentben, most komolyan, hogy át vannak verve és cserben lettek hagyva. Nem tudom, hogy ez eszébe jutott-e, vagy egyáltalán gondolt-e ilyenekre. Hát, kitartást! Szavazzanak ránk listán a DK-s csalódottak is!

P.G.: Listán szavazhatnak a DK-ra…

K.Á.: Igen, de azért amit Dobrev Klára megcsinált… Én nem csodálkoznék, ha az egész pártban csalódtak volna.

Volt egy olyan kérdésem is, hogy a Kopping visszalépésére adott reakciókról mit gondolnak. Erről szeretnének még valamit mondani?

P.G.: Kopping Rita visszalépése Bács 1-esben egy ésszerű dolog volt. Húsz százalék körüli eredményt ért el 2022-ben, azelőtt is képviselőjelölt volt, helyben ismert, tehát nagy valószínűséggel a pártja országos eredménye fölött tudott volna teljesíteni. Igazából a Bács 1-es egy billegő körzet, emiatt az ő visszalépése teljesen értető volt. Akár lehetett volna kommunikálnia azt is a DK-nak, hogy Kopping egy annyira magas szintű jelölt volt, hogy pont ez hiányzott a Tiszának a győzelemhez, és ők megtették ezt a gesztust. Ehelyett elkezdtek vele veszekedni, kizárták, meg ilyesmi, úgyhogy méltán „DK-s lett” ez az ügy. Még három ember visszalépett azóta tőlük, így már csak 22-vel több helyen indulnak, mint a Kutyapárt. Lehet ezt még tovább fejtegetni.

A közvéleménykutatások szerint mindkettőjük körzete csatatérnek számít, a Bács 1-es és a 2-es is. Hajlandók-e visszalépni akár az utolsó pillanatban is taktikai okok miatt? Minek kellene ehhez történnie?

P.G.: Ahhoz, hogy visszalépjünk, az kell, hogy a 71 körzet országosan megmaradjon a Kutyapártnak, ugye 6-7 körzetre vagyunk ettől. Bács 2 szerintem egyáltalán nincs veszélyben a választás kimenetelét tekintve, én biztos tiszásnak gondolom. Már legalább egy éves kutatásokban is tiszás volt, és azóta nőtt a Tisza támogatottsága. Bács 1 pedig szerintem fél éve átfordult (a Tisza javára – a szerk.).

P.G.: Én azt tudom erre mondani, hogy ha valaki megkeresi a jól kikutatott adatokkal a pártvezetést, és megkéri egy e-mailben, hogy 5-6 körzetben léptessék vissza a kutyás jelöltet, akkor a pártvezetés tud erről a döntést hozni. Szerintem igazából nagy probléma se lenne belőle, de egyelőre nem így áll a kommunikáció a Tisza felől, ők „nem tárgyalunk legyőzöttekkel” jellegű kommunikációt folytatnak, ami a Fidesz elleni retorikájuk folytatása és érthető is így a választások előtt. Annyit ezért megtettem, hogy mindenhol arra bíztatom a kutyapártosokat, egyéniben szavazzanak Csőszi Attilára. Én úgy gondolom, hogy korrektül jártunk el.

K.Á.: Egyébként pár hete jelent meg Kordik Szabolccsal az a cikk, hogy ha nincs a Kutyapárt, és valami történik a tiszás jelölttel, akkor konkrétan nincs kire szavazni. Az 1-es körzetben most konkrétan az történt, hogy Kopping Rita visszalépett, és nem maradt baloldali jelölt. Nem biztos, hogy minden DK-s átszavaz a Tiszára, nem tudom, nem látok bele senki fejébe, csak azért azt is észre kell venni, hogy ilyenek megtörténhetnek.

Nem tartanak attól, hogy bűnbakká válhat a Kutyapárt a közvélemény szemében 12-e után, ami esetleg a helyi önkormányzati munkájukra is hatással lehet?

K.Á.: Szerintem mindig a bűnbak szerepében voltunk választásról választásra, úgyhogy nem lesz újdonság.

P.G.: Egyrészt ugye annak, hogy bűnbakokat keresünk, nincs sok értelme. A Kutyapárt távol áll ettől a szinttől, hogy valóban befolyásolja a végeredményt. Ehhez azért más támogatottság kell. De a lényeg az, hogy mi abban bízunk, hogy sikerül leváltani a Fideszt. Ha bejutunk a parlamentbe akkor is, de ha nem jutunk be, még úgy is el tudjuk mondani, hogy több ellenzéki szavazóból több ellenzéki mandátum lett. Sok ember csak azért megy el szavazni egyéniben a Tiszára, mert listán szavazhat a Kutyapártra.

P.G.: Ez már 2022-ben is így volt, most pedig abban bízunk, hogy még nagyobb arányban szavaznak át a kutyapártosok a tiszás egyénikre, és ez plusz Tisza-mandátumokat fog eredményezni. 2022-ben is volt olyan egyéni mandátum, amit átszavazó kutyások vittek az ellenzéknek – igaz, sok helyen nem szavaztak át a kutyások, de mondjuk a híres Menczer Tamás-féle körzetben 50 százaléka a kutyásoknak átszavazott Szél Bernadettre. Ez akkor kevésnek bizonyult, de nem véletlenül nem szavazott át a másik 50 százalék. Az a helyzet, hogy nehéz összehasonlítani ’22-vel ’26-ot, mert ’22-ben mégiscsak mindenki látta, hogy a DK lenne a valódi kormányzóerő. A DK pedig ma maximum 5 százalékon áll.

„Most nem elég hasznosat csinálni, muszáj lesz jól kommunikálni. Azt gondolom, hogy 2022-ben a kampányt rontottuk el leginkább” – mondta a KecsUP Hírek kérdésére Nagy Dávid (MKKP listavezető) 2025 nyarán. Most jobban kommunikál az MKKP? Ezt a kampányt hogyan értékelnék?

P.G.: Én nem ismertem a ’22-es kampányt, én abban nem vettem részt. A mostaniban azért jobban látható a Kutyapárt. Hogy jól csináljuk-e? Van sok minden, amit felírtam, és nem működik jól a Kutyapárt kommunikációjában. Elsősorban a listavezetők munkamegosztásán lehetett volna változtatni. Többet szerepeltettem volna Neulinger Ágnest, mert valójában ő felelős a programért. És ő a második helyezett a listánkon, kívül-belülről ismeri azokat a háttéranyagokat, amiket a Kutyapárt szakmai csapatai készítettek a programhoz.

P.G.: Engem nem zavar, hogy egy viszonylag fiatal csapat próbál bejutni, de ennek vannak hátrányai is. Legalább három harminc év alatti van az öt listavezetőnk között. Azt sem bánom, hogy azok, akik polgármesterek, alpolgármesterek a pártvezetésben, ők ezt a munkát folytatják, és egy másik csapat viszi a kampányt. Egyébként egyre jobban interjúzik Nagy Dávid is. Szerintem a Partizánban még voltak hibák, de az utóbbiak már elég jók lettek.

K.Á.: Majd belejön.

Ha már Partizán: önök a legnagyobb problémák közé nem sorolták az interjú elején, de Nagy Dávid a Partizánban arról beszélt, hogy a vidéket marihuána termesztéssel virágoztatná fel. Mit gondolnak erről a kijelentésről? Komolyan mondta ezt a listavezető? Tudják, hogy mikor viccel és mikor nem?

P.G.: Akkor most elmondjuk: a Kutyapárt akkor viccel, amikor a kérdés, amit feltesznek, nem neki való. Ebben az esetben hülyeséget válaszolt. Ez egyébként pont egy határeset, mert ő mégis egy listavezető, tudnia kellene, hogyan lehet egy költségvetést rendbe tenni. Ebből a szempontból ez nem volt jó válasz, mert a Kutyapárt három legfontosabb gondolata a fenntarthatóság, az igazságosság és az átláthatóság. Mindegyik nagyságrendekkel több pénzt jelentene, mint a marihuána termesztése.

P.G.: Abból a szempontból viszont fontos dolog volt, hogy a marihuánával való foglalkozás, meg maga a kender, ami egy nagyon sokrétű növény, egy hiányzó része a gazdaságnak, lehetne vele foglalkozni. Nem hangsúlyozta ki, de a kender is egy ötlet, és egyébként nagyon sok ötlet van a gazdaságban: attól virágzik fel egy ország, ha sokféle ipara van és azok kiegészítik egymást. Nem volt szerintem túl jó válasz Nagy Dávidtól, de mindegy, ez van.

Az MKKP baloldali párt? Ha igen, mit jelent az MKKP-nak a baloldaliság, és hogyan határozza meg magát az, aki Magyarországon ma baloldalinak vallja magát?

(„A Kutyapárt gazdaságilag baloldali, értékrendjében liberális, kulturálisan centrista” – nyilatkozta korábban a KecsUP-nak Nagy Dávid)

K.Á.: Szerintem mindig is középen állónak identifikálta magát a Kutyapárt. Persze nyilván az ügyek, amiket felkarol, hát jó, arra lehet mondani, hogy inkább a baloldaliaknak szokott fontosabb lenni, de a párt szerintem középre pozícionálta magát mindig is.

Nagy Dávid a tavalyi, nekünk adott interjújában még inkább a baloldalra pozícionálta a Kutyapártot. Nincs egyetértés abban ön és a listavezető között, hogy baloldali-e a párt vagy sem?

K.Á.: Nem az, hogy nincs egyetértés. Én ezekkel a címkékkel eleve úgy vagyok, hogy fölöslegesek, részemről mindegy. A Tiszát most jobboldalizzák, de közben egy csomó balos ember van benne, szóval muszáj valahova sorolni valamit? Én ebben annyira nem hiszek.

P.G.: A baloldali-jobboldali leosztás úgy érdekes, hogy ha a Fidesz jobboldali, akkor mi baloldaliak vagyunk. Ugyanis mi minden szempontból mást gondolunk, másként akarjuk felépíteni a hatalmi szinteket. A baloldali-jobboldali besorolás azért nem működik már a politikában, mert nincsenek ilyen identitások. Senki nem gondolja magáról azt, hogy ő tőkés vagy munkás.

P.G.: Liberális témakörben azonban itt van egy fontos változás: a Kutyapárt liberalizmusa abban különbözik a régi balliberális pártokétól, hogy mi az egyenlő jogokat nem abból vezetjük le, hogy mindenkinek mindent szabad, ami másnak nem árt, hanem abból, hogy úgy igazságos, ha mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Emiatt gondolja például azt a Kutyapárt, hogy lehetőséget kell adni a nem heteróknak is a házasságkötésre. Ez egy nagyon más megközelítés, mint amit a 2000-es évek balliberális pártjai csináltak.

Kovács Gergő akkor vitatkozna önökkel, ő úgy fogalmazott, hogy a Tisza Párt – még ha nem is mondja ki – jobbra pozícionálja magát, a Kutyapárt pedig azokat a baloldali és liberális szavazókat szólítaná meg, akik nem mennének jobbra. Ebből azt következik, hogy a Kutyapárt valójában baloldali érzelmű embereket akar megszólítani. A párton belül akkor ez nincs is kimondva így, mert felesleges politikai címkéknek gondoljátok ezeket? Jól értem?

K.Á.: Nem, ezt én mondom.

P.G.: Még egy ilyen kicsi párton belül is el lehet nyugodtan mondani, hogy másképp gondolkodik a kecskeméti Kutyapárt, mint a XII. kerületi Kutyapárt. Egyszerűen más jellegű problémákra reagálunk, másképp működő helyi közéletünk van. Nem is értelmezhető Kecskeméten az, hogy balliberális, mert egy mezővárosban nem ebben a kontextusban gondolkodnak az emberek. Emiatt mi is teljesen értetlenül állunk, hogy mikor legyünk mi balliberálisak vagy jobboldaliak.

P.G.: Ezek a címkék itt egyáltalán nem léteznek. Ők (a budapesti kutyapártosok – a szerk.) úgy gondolják, hogy meg tudják ezekkel a címkékkel szólítani Budapesten azokat, akik érdeklődnek ezek iránt. Van pár ilyen ember, de igazából mi ezt itt lent délen, Kecskeméten nem csináljuk, nem gondoljuk egyébként produktívnak sem. De a Kutyapártban elég nagy szabadsága van mindenkinek – ebből a szempontból ugye néppárt, hiszen többféle, egymással adott esetben vitatkozó szempontok vannak. De ezen nem fogunk összevitatkozni, mert mindenki le tud festeni egy padot.

K.Á.: Az ügyek a fontosak szerintem. Nem ültünk még össze egyszer sem itt Kecskeméten, hogy szavazzunk: bal, jobb, vagy közép.

Mit emelnének ki abból a programból, amit a Kutyapárt készített és amiről Kovács Gergő elmondta, hogy ő nem ismeri?

P.G.: Nem ezt mondta. Azt mondta, hogy nem olvasta, de mindenkit megnyugtatok, ismeri a programot. Tehát magát azt a kivonatot, amit mi linkelünk mindenhova, ez egy 16 oldalas kivonat, azt nem olvasta. Természetesen minden részét ismeri.

Akkor azt viccből mondta, hogy ott volt, amikor írták, de ennyi?

P.G.: Ha belekérdeznének, minden programpontról el tudná mondani, hogy az kb. hogy alakult, persze.

Rendben, akkor személyesen mit emelnének ki a programból? Mi a legfontosabb dolog, ami benne van?

K.Á.: Nekem például a többkulcsos adórendszer, amivel kicsit igazságosabban át lehetne ezt szervezni. Ez az 1+1+1-es adófelajánlás is tetszik egyébként, és a gyermekvédelmis részt is érdemes elolvasni. Fel van sorolva pontról pontra, hogy lehetne jól összerakni ezt az egész dolgot, józan paraszti ésszel. Igazából én azt látom, hogy eddig a szándék sem volt meg. Amúgy nem találtuk fel újra a spanyol viaszt, egyszerűen csak józan paraszti ésszel végigmegy az ember és végiggondolja alulról az egészet. Annyira egyszerű lenne… A politikusok nem értenek mindenhez és ez teljesen rendben is van. Valahogy el kéne engedni ezt az „én mindent jobban tudok” mentalitást és meghallgatni a szakembereket.

P.G.: A Kutyapárt programja a Tiszáéval összehasonlítva három területen progresszívabb, vagy szerintem jobb. Az első a víz és tájgazdálkodásnak a problémájának a sokkal radikálisabb képviselete, tehát itt már nincs hova hátrálni, nagyon-nagyon sok vizet kell kiengedni hektárnyi földekre. A másik az urbanisztikai szempontoknak a beemelése. Sokkal bátrabban terelné át a Kutyapárt az embereket autóról vonatra, aztán ha leszálltak a vonatról, kerékpárra. Az a helyzet, hogy az autózás mindenféle magas hozzáadott értékű helyszínt, jó várost megöl. Nem lehet autóra jó várost építeni – illetve Dubajban lehet, de máshol eddig még nem sikerült. Ott meg azért bőven van olaj.

P.G.: A harmadik terület, ami a Tisza programjában szinte teljesen elhanyagolt, az pedig a szövetkezeti, közösségi vállalkozásformáknak, illetve a non-profit vállalkozásformáknak a felemelése. Ez legélesebben egyébként a lakhatási programban látszik. A Tisza megígéri, hogy majd az állam épít bérlakásokat, de az állam nem tud olcsón vásárolni, sőt azt sem tudja, hogy milyen egy jó lakás – mert nekem ilyen, neked olyan. Ellenben a Kutyapárt programjában benne vannak a szövetkezeti lakásépítések, ahol összejön egy közösség, és a közösség fejleszti meg magának azt az ingatlant, amiben szeretne élni – ezt kellene támogatni. Ezzel sokkal nagyobb ingatlanpiaci versenyt lehetne okozni, mert egy újfajta ingatlanfejlesztési megoldás is bejönne. Adott esetben sokkal jobb ingatlanok is jönnének létre, mint amit az állam meg tud álmodni.

A kutatásokból az látszik, hogy a Tisza Párt gyakorlatilag felzabálja a kis ellenzéki pártokat, ez igaz a DK-ra és a Kutyapártra is. Tapasztalnak-e olyat helyben, hogy szimpatizánsaik, aktivistáik azt mondják, hogy a Tiszára fognak szavazni, mert mindenképpen változást szeretnének?

K.Á.: Én találkoztam ilyennel, igen.

P.G.: Ez bizonyos szempontból természetes. Igen, egyrészt ilyen is van, de egyébként olyan is van, hogy most még a Tisza Párttal vagyok, mert itt most változás jöhet, de ha leváltottuk a Fideszt, akkor majd meglátjuk, hogy hova megyek. Én azt látom egyébként a Tisza Párt aktivistái között, hogy sokan más pártokból mentek át, és ez egyébként tök jó, tökre rendben van. Abból a szempontból kicsit problémás, hogy nem lett igazán sok ember bevonva pluszba a közéletbe, de majd még hátha ezután.

Nem félnek egy olyan eredménytől, hogy a Kutyapárt listán nagyon rossz eredményt ér el (1-2 százalék körül), és eközben ez a szavazatmennyiség jól jött volna a legerősebb ellenzéki pártnak? Azok a szavazók, akik 2026-ban a Tiszára voksolnak, de demokratikusabb viszonyok között az MKKP-t támogatnák, nem pártolnának el a Kutyapárttól egy ilyen rossz forgatókönyv esetén?

P.G.: Tehát valaki azért nem fog 2030-ban a Tisza Párt ellen induló Kutyapártra szavazni, mert a Kutyapárt 2026-ban a Tisza ellen indult?

Ezt a kérdést úgy gondoltam feltenni, hogy ez tényleg létfontosságú 1-2 százalék, ami a Kutyapárthoz beérkezik. Tehát egy ilyen esetben „amiatt az 1-2 százalék miatt” nem lesz kétharmados felhatalmazású Tisza-kormány, amire sokan vágynak most ellenzéki oldalon, vagy esetleg nem lesz Tisza-többség sem.

P.G.: Értem. Ebből a szempontból felmerül, hogy kinek mi a politikai felelőssége. A Kutyapártot még igazán pozíció nélkül is vissza lehetett volna léptetni szerintem, ha van bármilyen szándék a tárgyalásra. Most ilyen nincs és ez a stratégia, hogy mindenki megy a maga útján, így a Kutyapárt is. Igazából ez volt a Tisza és Magyar Péter döntése. Ez alapján hoztak döntést a pártban a nyáron és ezt hajtja végre a Kutyapárt. Bárhol ebben az egész utazásban lett volna arra tér, hogy tárgyaljanak a felek.

P.G.: Most ha azt mondjuk, hogy a politikai realitásnak nem része az, hogy tárgyaljanak egymással emberek, akkor ezt így el tudjuk fogadni. Kevés körzetben indultunk, elmondjuk, hogy egyéniben a Tiszára kell szavazni. Egyébként egyéniben eldől a mandátumok 70 százaléka. Tehát azért ezt tegyük a helyére: ha valaki egyéniben leszavaz a Tiszára, és listán a Kutyapártra, akkor két és fél szavazatot tett a Tiszára, és egyet a Kutyára. A listás voks nagyon kis része a szavazatnak. Az a fajta propaganda, hogy miattunk veszít körzetet a Tisza, az meg egyszerűen nem igaz.

K.Á.: Azt gondolom, hogy ha ebben a „szavazz ránk, mert különben mind meghalunk” hangulatban a Tisza nem tud meggyőzni minden Kutyapárt szavazót, hogy szavazzanak rájuk, akkor én nem látom, hol a Kutyapárt felelőssége. Én olvasok kommenteket és egyre több olyat látok, hogy „igen, eddig úgy gondoltam, hogy Tisza, de egyszerűen amit műveltek a kommentekben, az vállalhatatlan, és hogy most már nem a tiétek a szavazatom”. Szerintem ez kontraproduktív. A kutyapártosok is rendszerváltást akarnak, meg kormányváltást. Én nem látom ebben a Kutyapárt felelősségét. Az miért a mi sarunk, ha a Tisza nem elég meggyőző? Van legalább egymillió választásra jogosult ember, akik rendszeresen nem mennek el szavazni: őket kellene meggyőzni, nem azokat, akik már tudják kire ikszelnek.