„A Kutyapárt alapvetően egy általános dolgot képvisel. Azt, hogy akkor lesz javulás, változás az országban, ha az emberek elkezdik a saját dolgaikat a saját kezükbe venni. Ez egy mindenféle ideológiában létező elmélet, úgyhogy emiatt nehéz is ideológiailag beszűkítettnek tekinteni a Kutyapártot” – mondta el a KecsUP Híreknek Papp Géza Dávid, az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) jelöltje Bács-Kiskun 1. számú választókerületében. Karikó Ágnes, a párt jelöltje a 2-es számú körzetben leszögezte: a kutyapártosok is rendszerváltást akarnak, meg kormányváltást. A képviselőjelölteket arról is megkérdeztük, van-e olyan forgatókönyv, amely alapján visszalépnek.
A 2026-os országgyűlési választásig igyekszünk minél több, Bács-Kiskun megye 1. és 2. számú egyéni választókerületében induló képviselőjelölttel személyes interjút készíteni. Most Papp Géza Dáviddal (továbbiakban: P.G.) és Karikó Ágnessel (továbbiakban: K.Á.), a Kutyapárt két Kecskemétet is érintő választókerületi jelöltjével készült interjúnkat olvashatják (melyet március 26-án vettünk fel). Az országos listát állító pártok képviselőjelöltjeit mind megkerestük, természetesen a Fidesz-KDNP két indulóját, Cseh Tamást és Salacz Lászlót is, de ők többszöri interjúkérésünkre sem reagáltak.
Kezdésnek egy nagyon egyszerű bemutatkozást szeretnék: kik Önök és milyen célokkal indulnak el a 2026-as választáson?
P.G.: Papp Géza vagyok, Papp Dávid névvel leszek a szavazólapon. Elsősorban az a célunk, hogy a Kutyapárt listáról bejusson a parlamentbe, ugye ehhez kell sajnos egyéni jelölt is. Én ezért egyéni jelöltként segítem a munkát, igazából ez ennyi.
K.Á.: Karikó Ági vagyok, alapvetően grafikus, és igen, ezért indulunk, hogy bejussunk listáról, legyen meg minimum az öt százalék – de inkább a 100 százalék.
Ma már nem csak viccpártként tekint magára a Kutyapárt, viszont még mindig inkább „rétegpártnak” minősül. Kiket és milyen ügyek mentén képvisel az MKKP?
P.G.: A Kutyapárt alapvetően egy általános dolgot képvisel. Azt, hogy akkor lesz javulás, változás az országban, ha az emberek elkezdik a saját dolgaikat a saját kezükbe venni. Ez egy mindenféle ideológiában létező elmélet, úgyhogy emiatt nehéz is ideológiailag beszűkítettnek tekinteni a Kutyapártot. Ez a konzervatív, keresztény, adott esetben a baloldali és a liberális eszmékben is létezik. Tehát ebből a szempontból néppárt a Kutyapárt. Abból a szempontból viszont nem néppárt, hogy ezt a sikerkommunikáció helyett a vicc és az önirónia mentén kommunikálja, így képzeli el az emberek megszólítását. Ebből a szempontból egy nagyon rétegpártról beszélünk. Különösen azért, mert ez elsősorban nehezíti megérteni a Kutyapárt üzeneteit, azt várja el a választóktól, hogy nézzenek mögé. De ez egy nehezített pálya. Az, aki megérti, hogy mi a tevékenység és miért jó ez, az sokszor már nem is nagyon akar más pártokkal foglalkozni utána.
K.Á.: Igazából olyan emberekhez szólunk, akik hajlamosak arra, hogy cselekedjenek panaszkodás helyett. Hiszek abban, hogy amikor egy ember elkezd a saját kis mikrokörnyezetében tevékenykedni, akkor az egyszer csak kitágul, és ha sok ilyen kis mikrokörnyezet összeér, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy működik ez az ország – és tök jó lenne, ha működne az ország.

Említették a mikrokörnyezetet: mit emelnének ki az MKKP eddigi helyi munkásságából? Mi az, amivel legtöbbet hozzáadtak a közélet formálásához Kecskeméten?
P.G.: Én alapvetően nem régóta dolgozom itt Kecskeméten a Kutyapárttal. Elsősorban a város működésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozom, és ebben az első másfél évünk az önkormányzatban (az én részemről) a feltérképezés része volt: hány cégben, intézményben, felügyelőbizottságban és az alatt működő ilyen-olyan irodákban dőlnek el valójában a dolgok Kecskeméten. Ez még mindig tart, mert nagyon nehéz kihúzni komoly listákat az önkormányzatból.
P.G.: A legfőbb eredmény Kecskeméten politikailag mindenféleképpen az volt, hogy két fontos tematikát is behoztunk a kecskeméti egyetem alapítványát érintő ügybe. Az egyik, hogy a késedelmi kamatra is jogosult a Neumann János Egyetem, ami sok tízmilliárd forint, akár húsz-harminc is lehet. A másik pedig az, hogy elsősorban a hanyag kezelés lesz az, ami mentén valószínűleg ítéletet lehet mondani. Mindkettőt megerősítették később az események: ezt maga az Állami Számvevőszék elnöke is alátámasztotta, illetve a GTC újra tárgyalni akarja a kötvényeit.
P.G.: De mindenféleképpen a közösségszervezéssel adtunk legtöbbet hozzá a közélet formáláshoz. Van egy Vajda Péter programunk is, ami egy gyerekeket jobb tanulásra ösztönző program. Ezekben kezdtünk el dolgozni, amikor kaptunk pozíciót az önkormányzatban. De az utcafestés, a street art, a jóhangulatú programok, a beszélgetések, a sörözések és a közösségépítés is nagyon fontos része ennek az egésznek.
K.Á.: Igen, azért nehéz egyet kiválasztani, mert tényleg inkább sok apróság volt. Például az aluljáró-kifestés: persze el lehet bagatellizálni, hogy járdát festünk vagy padot újítunk fel, de igazából minden ilyen – most ez nagyon izén hangzik, hogy nevelő akció, de tök sokan szoktak jönni, és akkor rájön az ember, hogy nem kell olyan nagy hatalom meg összeg a kezébe, hogy javítson a dolgokon. Igazából ezért csináljuk, ez a plusz élmény, hogy igen, tettem valamit, igen, én javítottam meg, jobban megbecsülöm, jobban odafigyelek rá, még az is lehet, hogy egy baráti körrel is meg fogom csinálni később. Szerintem ez fontos.
Mi a legnagyobb probléma a választókerületeikben?
K.Á.: Igazából én nem is szedném szét a két választókörzetet, mert nagyon egyben van és szerintem mindenhol ugyanaz a probléma. Az utak minősége egyszerűen katasztrófa, de egyébként ha egyszer odajutnánk, hogy többen vannak ellenzékiek az önkormányzatban vagy a parlamentben, annyi pénzt meg lehetne spórolni a közbeszerzéseknek a megjavításával… Ha most csak tényleg Gergőnek (Kovács Gergely – XII. kerület, polgármester, MKKP – a szerk.) a kerületét nézem, több száz millió forint lett megspórolva. Ezeknek bőven lenne helye a városban. Ma ha eldobok egy kavicsot, az kátyúban fog földet érni, bármerre fordulok. Lenne mire költeni, például fásításra is. Mondjuk Kecskemét egész jól áll más városokhoz képest, de azért mindig van mit tenni. Esetleg az állatvédelemben is.
P.G.: Az első és legfontosabb ügy az, hogy a folyóink mellett százezer hektáros nagyságban kell a szántókat árterekké minősíteni és vízzel elborítani – persze akkor, amikor erre lehetőség van. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya az Agrárminisztérium. Ez a nulladik pont: víz nélkül nem tudunk sokáig működni, elsivatagosodunk. A megoldás nagyjából az, hogy minél több vizet kell engedni mindenhova, ahol elfér. A következő: el kell kezdenünk a közlekedésünkön változtatni. Két vasútvonal van itt, ami nem rendesen használt, vagy egyáltalán nem használt. Nem intermodális csomópont kéne, hanem Kecskemét alsót és a máriavárosi vasútállomást felújítani. Ezek megtörténhettek volna abból a pénzből (5 milliárd forint), amiből a modális csomópont tervezésére költöttünk már.
K.Á.: Ha nagyon kézzelfogható dolgokat akarunk megnevezni: én pár hónapja bementem egy általános iskolába, és láttam, hogy milyen állapotok vannak az öltözők mosdójában. Ráadásul abban az iskolában egy fideszes képviselő az igazgatóhelyettes. Én nem engedném oda a gyerekemet jó szívvel – egyszerűen ezeket végig kéne járni és megnézni. Ugyanez a helyzet kórházakban. Ha erre nincs pénz, akkor mire van?
Tehát akkor összefoglalva mindennel baj van?
P.G.: Igen, ezt hozzá lehet tenni. De ez egy fontos dolog, hogy most már nyugodtan gondolkodhatunk úgy, hogy újra kell építeni ezt az egész országot. Nem kell azon gondolkodni, hogy jaj, mit tartsunk meg és mit ne. Megszabadulhatunk ettől a kényszertől, hogy dolgokat fel kell újítanunk. Nem, a helyzet az, hogy újra kell építeni az egész országot, és ez igaz a közigazgatási rendszerünkre, a jogrendszerünkre, az utakra, a közlekedéseinkre, a városainkra, a környezetvédelmi rendszerünkre, az oktatásra és az egészségügyre is.

Szabó Márton (Csoki, Kutyapárt) azt mondta a Szélsőközép podcastjében, hogy ő a választás reggelén fogja eldönteni, hogy kire szavaz. Utána azt is nyilatkozta, hogy ő nem lett politikus, vagy legalábbis nem tartja magát annak – pár nappal később mégis szerepelt a Kutyapárt országos listáján. Önök politikusok? Tudják már, hogy kire szavaznak április 12-én?
K.Á.: Én szerintem nem vagyok politikus, és tudom, hogy kire fogok szavazni.
Akkor mi, ha nem politikus?
K.Á.: Nem az a klasszikus értelemben vett politikus vagyok szerintem, mint a többiek. Nem tudom, szerintem kutyapártosok közül senki nem tartja magát annak.
Akkor kijelenthetjük, hogy a Kutyapárt lényegében egy civil szervezet, amely indul a választáson, nem pedig egy politikai szervezet?
P.G.: A lényeg az, hogy hol húzzuk meg a politikus határát. Csoki (Szabó Márton – a szerk.) 49. egy listán, amire úgy lehetett jelentkezni, hogy előtte megkérdezték: „sziasztok, ki akar a listán lenni?” Az első 16 hely volt a párt döntése, a 49. hely nem. Ez azért még nem politikusi szerep. A mi helyzetünk azért más talán egy kicsit, mert mi eljutottunk hivatalosan addig, hogy ajánlást gyűjtünk, meg ilyesmi. Tehát nemcsak egy listára kerültünk fel, hanem helyi jelöltek is vagyunk. Ez egy kicsit politikusosabb. Én azért azt gondolom, hogy onnantól politikus valaki, ha van valamilyen választott tisztségviselése. Egészen addig ő egy politikus aspiráns. Speciel nekem van választott tisztségem Kecskeméten, úgyhogy ebből a szempontból én politikus vagyok. De ugye ez egy külső bizottsági tagság, tehát ennek a mértéke sem túl nagy.
Ágnes előbb azt mondta, hogy nem tartja magát politikusnak. Ha most megnyerné ezt a választást, akkor onnantól politikussá válna azzal, hogy megválasztják az emberek? Ennyin múlik?
P.G.: Igen. A Kutyapárton belül, a jelenlegi közjogi rendszerben az egyéni jelöltek azért indulnak, hogy a lista bejusson. Tehát ebből a szempontból mondhatjuk, hogy jó, te hivatalosan valahol a választási irodában politikusnak számítasz, de technikailag ez egy szükséges aktus. A valódi politikusaink, akik viszont ebből a szempontból tényleg közelebb állnak a sima átlagos emberekhez, sokkal kevesebb megkötéssel dolgoznak a Kutyapártnál (mint más pártokban szokás – a szerk.): nincs frakciófegyelem, ez egy sokkal szabadabb megoldást kínál.
P.G.: Az, hogy a Kutyapárt működését tekintve civil szervezett, és így is működik pártként, ez azért nem fedi teljesen a valóságot. Alapvetően két különböző dologról beszélünk. Van egy civil szervezeti láb, ami nagyon sok kis sejtnek a saját működése, illetve vannak valódi civil szervezetek, amikbe a Kutyapárt vagy pénzt tett, vagy dolgoznak benne kutyapártosok. De van egy pártrész, ami az amatőr politizálásnak az étosza mentén működik. Igazából azt nevezzük igazi politikusnak, aki abból él, hogy politikus. Az a legrosszabb fajta, a Kutyapártnál ezt már nem nagyon szeretjük. Mi úgy gondoljuk, hogy jobb lenne, ha tíz ember a szabadidejében egy kicsit foglalkozna politikával, mint hogy egy főállásban foglalkozik vele.
Akkor Kovács Gergő (XII. kerület, polgármester, MKKP – a szerk.) helye sem biztos a pártban?
P.G.: Ha valaki elnyer egy tiszséget, egy munkát, akkor természetesen az a feladata. Egy önkormányzati képviselőre lehet mondani, hogy ne haragudj, ne ebből éljél, mert nincs annyi munka vele. Egy polgármesterre ezt nem lehet mondani, mert ő egy hivatalnak a vezetője, az egy napi 24 órás meló. És ő gyakorlatilag amellett, hogy polgármester, néha még azt mondják, hogy a párttal is foglalkozik – bár annyira nem. Ebben a kampányban is ugye Suzi van általában benne, illetve a többiek az elnökségből.
P.G.: Tehát az, hogy Csoki fel lett írva 49.-nek, abból a szempontból hülyeség, hogy ő megmondta: nem lesz politikus. Az, hogy ettől politikusnak tekintjük, ugyanakkora hülyeség. Igazából ez egy gesztus szerintem, a 49. helyről bejutni… Az azt jelentené, hogy több mint 50 százalékot szerez a Kutyapárt.
Géza, nem válaszolt arra, hogy tudja-e, kire szavaz. Megtenné?
P.G.: Egyéniben a Tisza jelöltjére, Csőszi Attilára szavazok, listán pedig a Kutyapártra. A Bács 1-es körzetben mindenkit erre biztatok! A Bács 2-es körzetet már nem tartom valószínűnek, hogy a Fidesz megnyerje, úgyhogy ott igazából a kutyapártosoknak több lehetőségük van.
A 2-es körzetben mire biztatja a szavazókat, Ágnes?K.Á.: Én azt mondom, hogy mindenki szavazzon arra, akire szeretne. A lista az valóban fontosabb, de mindenki szavazzon arra, akire szeretne.
Ha az 50 százalék nem, akkor mi a reális önök szerint listán, országos szinten? Mi a reális itt helyben? Láttak-e, vagy vannak-e belső méréseik ezekre?
Itt Karikó és Papp is gyorsan leszögezte, szinte egyszerre, hogy nincsenek belső méréseik – a szerk.P.G.: Én nem tartom lehetetlennek a lista 5 százalékot. Jelenleg azért a közvéleménykutatók szerint ez nem reális. Nehéz mérni, hogy mennyien szavaznak át. Azt is nehéz mérni, hogy mit okoz az, hogy csak 5 párt van a szavazólapon, és azt is nehéz, hogy most már végképp az a narratíva van mindkét oldalon, hogy ha nem nyer a Fidesz vagy a Tisza, akkor a következő lépés az, hogy mind meghalunk. Amit végülis mindkét nagy párt szempontjából értek, de azt gondolom, hogy ebben a Kutyapártnak már nem kell versenyezni, hogy mi is megígérjük, hogy ha nem jutunk be a parlamentbe, akkor mindenki meghal. Bár most, hogy mondom, akár ez is egy jó lehetőség lenne.
P.G.: De ennél a Kutyapárt egy sokkal békésebb világnak a pártja, és ebből a szempontból nehéz is megérteni bennünket, hogy egy olyan világban képviselünk embereket egy nagyon békés pártként, amelyikben nincs semmi helye ezeknek a gondolatoknak.
K.Á.: Azt kéne megérteni, hogy a világ nem április 12-ig fog tartani, utána együtt kell majd élnünk ebben az országban, teljesen mindegy, hogy ki nyer, és akik nagyon ássák ezt az árkot, zsarolnak, érzelmileg manipulálnak, félelmet, hangulatot keltenek, félreinformálnak, hazudnak, bármit megtesznek a hatalomért, azok nem gondolnak arra, hogy ezeket az árkokat majd együtt kell betemetni 12-e után. Most ez bármennyire giccsesen hangzik: jó lenne, ha az emberek is valahogy ezt tudatosítanák magukban, hogy nem lesz vége a világnak 12-én este, amikor kiderül, hogy mi a helyzet. Ezen tovább kell lendülni 13-án, ennyi.
A Kutyapártnak hol lehet ebben szerepe? Mármint a 13-a utáni világban?
K.Á.: Egyszerűen valahogy meg kell keresni azt, hogy mi közös bennünk, mert alapvetően mindenki azt szeretné, hogyha jó lenne itthon élni. Valahogy ez a humor, a pozitív hozzáállás… Ezt nem látom egyik pártnál sem.
P.G.: Igen, tehát a Kutyapárt szerepe a 13-a utánban az, hogy azokat a politikai mintákat és sztenderdeket, amiket kikísérleteztünk, és újszerűek, azokat el tudják kezdeni más pártok is, illetve a Tisza is átvenni. Ha csak a pártfelépítést nézzük, akkor a Tisza szépen másolta a Kutyapárt felépítését. Van egy helyi szervezetekként működő, civil mozgalom a Kutyapárt alatt. És van egy párt, aminek a tagjai nem ismertek, viszonylag kevés ember kerül be a pártba. Ebből a szempontból a párt irányítása nem nagyon tud tévútra futni, hiszen a mozgalomból nagyon lassan és csak azok jutnak be a pártba, akiket ez érdekel, akik ezt szeretnék csinálni és már megállták a helyüket a mozgalomban.
P.G.: Pontosan ugyanígy működnek a Tisza-szigetek és a Tisza Párt, hogy a kettő dolog el van tartva egymástól. A párt emberei szűk körben tudnak döntéseket hozni. Kovács Gergőéknek nem is csúszott ki a kezükből a párt irányítása, ami azért szép teljesítmény.
K.Á.: Egyébként a humor nagyon jó trauma feldolgozására, és szerintem van mit feldolgoznia ennek az országnak. Én úgy kerültem egyébként a Kutyapártba, 2018-ban, hogy megint a Fidesz nyert, nagyon el voltam keseredve, és pont jöttek Suziék Kecskemétre. Én ott fordultam át a végtelen elkeseredésből, és a „na most ki fogok költözni Dániába” vonalról. Ott döntöttem el, hogy akkor csináljunk valamit – és szerintem ebben lesz majd szerepe a Kutyapártnak.

Akár akkor is, ha nem jön össze az 5 százalék listán?
P.G.: Igen.
Milyen pluszt adna az 5 százalék? Milyen pozitív hatások érnék a magyar embereket, ha a Kutyapárt bejutna a Parlamentbe?
P.G.: Két dolog. Az egyik, hogy van a parlamentben egy út, ami se nem Fidesz, se nem Tisza. Tehát a parlamentben keletkezik egy út, amiben ügyeket lehet elintézni, amit fel tud vállalni képviselői szinten a Kutyapárt. Ha ezek az emberek bejutnak a parlamentbe, halálra lesznek dolgoztatva. Azok az emberek, akiknek az ügyével a nagy pártok nem foglalkoznak, azok nyugodtan megkereshetik a Kutyapártot, és akkor legalább be tudnak adni egy beadványt. A másik pedig, hogy az a civil tevékenység, mozgalomépítés, alulról szerveződő dolgok, amikkel a Kutyapárt foglalkozik, az kicsit több forrásból tud működni.
P.G.: És akkor szélesedik a tevékenységek listája, újfajta civil szervezetek, újfajta politikai megoldások kikísérletezése, kitalálása. Ebben jó a Kutyapárt. Lesznek, amik hülyeségek, meg bedőlnek, de lesznek, amik nagyon jól fognak sikerülni. Úgyhogy ez a két dolog van, ezért lenne nagyon jó az 5 százalék elérése. Azt látni kell, hogy a tíz képviselővel rendelkező Momentum tízszer annyi forrásból működik, mint a Kutyapárt. De ez igaz az LMP-re, a Jobbikra, a DK-ra, az MSZP-re és a Párbeszédre is. Egyesével! Amit látnak az emberek a Kutyapártból, az egy nullával kevesebb pénzből van, mint az összes többi pártnál, akik most már nincsenek köztünk.
Innen Kecskemétről indult el egy visszalépési hullám, ugye Kopping Rita, a DK képviselője visszalépett. Mi a véleményük erről és az emberek reakciójáról?
K.Á.: Én nem gondolom egyébként, hogy a Kopping Ritát megzsarolta volna a Tisza – mert ugye Dobrev Klára azt mondta, hogy ez történt. Ezt nem gondolom valósnak. Kimondjam, hogy jó, hogy visszalépett? Igazából ez a saját döntése, ha ő így gondolja, akkor…
Így gondolja, hogy jó hír Kopping visszalépése?
K.Á.: Hát nekem nem fog hiányozni személy szerint. Igazából a DK-s szavazókat egy kicsit azért sajnálom. Sokan írták neki kommentben, most komolyan, hogy át vannak verve és cserben lettek hagyva. Nem tudom, hogy ez eszébe jutott-e, vagy egyáltalán gondolt-e ilyenekre. Hát, kitartást! Szavazzanak ránk listán a DK-s csalódottak is!





