Előkészítő ülést tartott a Kecskeméti Törvényszék Till Tamás meggyilkolásának ügyében. A bíróságon jelen voltak a 2000. május 28-án, brutálisan megölt kisfiú szülei és a gyilkosság elkövetésével vádolt F. János is. Utóbbi az ülésen nem ismerte el a bűnösségét, ám közölte: további elásott fiatalok holttesteiről tud. Az ügy elsőfokú tárgyalása júniusban veszi kezdetét.
Előkészítő ülést tartott a Kecskeméti Törvényszék a magyar kriminológia egyik legismertebb megoldatlan esete, a 11 éves bajai Till Tamás meggyilkolása ügyében. A szerda reggel, a bíróság dísztermében tartott ülés kezdetén F. János és védője, Hódos Attila a tárgyalás felfüggesztését kérte a bíróságtól egy párhuzamosan futó pótmagánvádlóként kényszervallatás miatt előterjesztett vádindítvány miatt, amiben három rendőrtisztnek kell a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa elé állnia.
Mint ismert F. János 2024 nyarán felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, mert tudomása volt a sokáig eltűntként keresett Till Tamás sérelmére elkövetett bűncselekmény részleteiről. Miután az általa adott információk alapján megtalálták a holttestet, többször kihallgatták. 2024. november 28-án is beidézték, a meghallgatás reggel 9 órától egészen éjfél utánig tartott, ahol jelen volt az ügyvédje és egy ügyvédjelölt is.
F. János ezután azt állította, hogy a kérdező rendőrtisztek folyamatosan győzködték, majd fenyegették, hogy tegyen beismerő vallomást, vállalja magára a gyilkosságot. Kilátásba helyezték, hogy hamis tanúzással gyanúsítják majd meg, és közölték azt is, hogy mivel más bűncselekmény miatt éppen a próbaidejét tölti, ezért azonnal le is tartóztathatják.
Később a rendőrtisztek mindegyike tagadta, hogy bűncselekményt követtek volna el. Az elsőrendű vádlott, Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy közölte, a férfi a kihallgatások között kapcsolatot tartott vele, bizalmi viszony alakult ki közöttük. F. János a beismerését követően számtalanszor felhívta, szavai szerint óriási közlési vágy volt benne. Beszélt a motivációjáról, a bűncselekményt követő életéről, fényképeket, sms-eket küldött Petőfinek. Ezeket az üzeneteket, képeket a vezérőrnagy bizonyítékként át is adta a bíróságnak.
Az előkészítő ülésen szót kapott F. János is. Elmondta, hogy egy 10 órás kihallgatáson vett részt, melynek során többször is megfenyegették, hogy az Ukrajnából származó családja elveszíti a magyar állampolgárságát, ha nem vállalja magára a gyilkosságot. Emellett azzal is próbáltak hatást gyakorolni rá, hogy felajánlották neki minden addigi jogi kihágása eltörlését, ha bevallja, ő ölte meg Till Tamást. Végül közölte, az ellene megfogalmazott „minden vád koholmány, azt három nyomozó és egy főügyész találta ki vele közösen”.
Ezen a ponton a bíróság feltette a kérdést, hogy az ügyészség és a sértett családjának ügyvédje elfogadja-e az indítványt. Erre előbbi egy határozott nemmel felelt, míg a Till család jogi képviselője, Lichy József elmondta: „Nem lehet kizárni, hogy a másik ügynek lehet hatása erre a tárgyalásra, de ez nem zárja ki a párhuzamos tárgyalást.” A bíróság így az április 22-én benyújtott indítványt elutasította, hivatkozva arra, hogy az alapeljárás során nem perdöntő, hogy a beismerő vallomás kényszer útján jött-e létre.
A vád
Ezzel következhetett a vád ismertetése, mely megegyezett a korábban megismertekkel. Eszerint a 11 éves Till Tamás 2000. május 28-án, gyereknapon eltűnt: biciklivel indult el otthonából, azonban sosem tért haza, keresése pedig nem hozott eredményt. A nyomozók később szakértők segítségével azonosították F. Jánost, aki a gyilkosság elkövetésekor állami gondozott fiatalként kőműves szakmát tanult, a középiskolai évei alatt építkezéseken segédmunkásként dolgozott. A fiatal 2000. május 28-án egyedül tartózkodott a bajai külterületi tanyán és a rábízott munkákat végezte. Napközben szokása szerint kiment dohányozni a közeli ipartelepi dűlőútra, ahol felfigyelt az arra kerékpározó, számára ismeretlen 10 éves fiúra.
F. János hirtelen ötlettől vezérelve leszólította a nála jóval gyengébb fizikumú gyermeket és segítségkérés ürügyén a tanyára csalta. Ott váratlanul rátámadt: előbb arcon ütötte, majd egy ácskapocs segítségével különös kegyetlenséggel a fatároló helyiségben megölte. A vádlott ezután a bűncselekmény nyomait eltüntette, azaz a sértett holttestét talicskán egy betonozásra előkészített helyiségbe tolta, majd annak homokos aljzatában elásta. Ezután néhány nappal a helyiséget lebetonozta.
Az ügyészség ez alapján az elkövetéskor még fiatalkorú férfit tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és vele szemben 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, 12 év közügyektől eltiltás mellett.
F. János vitatja a vádat
Az előkészítő ülésen F. János többször is tiszteletlen stílusban kommunikált: előbb a Till család ügyvédjét, Lichy Józsefet nevezte „copfos ügyvédnek”, majd hosszan ecsetelte azt, hogy a vele szemben ülő bírónő „nem a törvényt, hanem a megbízóit szolgálja”, az ügyészt pedig – mivel az ellene felhozott vádat állítólag többféle verzióban kapta kézhez – „Andersen utódjaként” aposztrofálta, és a saját maga által indítványozott, kihallgatásra behívni kívánt tanúkat is nyomorékoknak titulálta. Ezután kijelentette, az ellene felhozott vádak „nemcsak hamisak, de tartalmukban sem igazak”, majd közölte azt is, hogy az igazság csak az ő fejében van benne.
