Az újonnan felálló kabinet számára ez azonnali döntési kényszert jelent, ugyanakkor egy hosszabb távú, átfogó megoldás kidolgozása ennél több időt igényelhet. Az érintett egyetemi vezetők sem támogatnák feltétlenül a modellváltás előtti állapot teljes visszaállítását, miközben az oktatók attól tartanak, hogy ezzel megszűnhetne a jelenlegi többletfinanszírozás is.
A rendszer átalakítása információk szerint két ütemben történhetne. Elsőként a modellváltó intézmények működési kereteit rendeznék, valamint módosítanák a kuratóriumok összetételének és tagkiválasztásának szabályait. A hosszabb távú kérdésekről – például arról, hogy ki legyen az intézmények fenntartója – később, szélesebb körű egyeztetések után születhetne döntés.
Ezt a megközelítést erősíti Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke is. Véleménye szerint a modellváltó egyetemek biztosan nem térnek vissza a hagyományos állami struktúrához, és hozzáfűzte, hogy ilyen működési mechanizmus már csak Szlovákiában és Bulgáriában található.
„A modellváltás, rektortásaimmal együtt úgy gondoljuk, nagyobb részében pozitív eredményt és jelentős fejlődést hozott. A legtöbb modellváltó intézmény önállósága is nőtt az új rendszerben. Bár voltak egyetemek, ahol a fenntartó kuratórium hatáskörében túlterjeszkedett, de ezek voltak kisebbségben. A modellváltó egyetemek nemcsak többletforráshoz jutottak, hanem a kiszámíthatóbb több éves finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú közfinanszírozási szerződésekkel, inflációkövető mechanizmusokkal” – mondta Merkely.
A rektor arra is emlékeztetett, hogy az előző kormány nem írta alá a modellváltó intézmények új, hat évre szóló közfinanszírozási szerződéseit, noha azok előkészítése már megtörtént, a jelenlegi megállapodások pedig év végén lejárnak. Merkely arra számít, hogy az új kabinet – akár módosításokkal együtt – rövid időn belül jóváhagyja ezeket a szerződéseket, miközben megőrzi az egyetemek önállóságát is.
További részletek a 444 írásában találhatók.
