Pintér Sándor szerint személy szerint neki és a Belügyminisztériumnak sincs oka szégyenkezésre az általuk vitt területeket, így az egészségügyet illetően sem. Erre a kijelentésre reagálva Hegedűs Zsolt a közösségi médiafelületén született bejegyzésében azt írja, hogy az új egészségügyi vezetés rendkívül súlyos állapotban vette át a rendszert. A Tisza-kormány egészségügyi minisztere szerint az ágazatot jelentős szakemberhiány, túlterheltség és elöregedő dolgozói állomány jellemzi. Lapszemle.
Hegedűs Zsolt a pénteken átvett helyzetértékelő dokumentum adatait is ismertette. A dokumentum szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, miközben 25 ezer munkatárs már elmúlt 58 éves. Véleménye szerint ez azt vetíti előre, hogy a már most is súlyos munkaerőhiány rövid időn belül tovább mélyülhet. Egyes területeken az ápolók havi 220–240 órát dolgoznak a megszokott 168–174 óra helyett. „Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás” – írja Hegedűs Zsolt a HVG cikke szerint.
A legsúlyosabb problémákkal küzdő területek között említette a felnőtt ápolást, az aneszteziológiát és intenzív terápiát, a műtőszolgálatot, valamint a labordiagnosztikát. Az intenzív osztályokon dolgozó szakasszisztensek többsége 46 és 60 év közötti, miközben a fiatalabb korosztály erősen alulreprezentált. A miniszter szerint, ha a nyugdíj mellett dolgozók kiesnek a rendszerből, veszélybe kerülhet egyes ellátások működése.
Külön kitért a műtők helyzetére is. Szerinte önmagában nem elegendő az orvosok jelenléte, ha nincs megfelelő számú műtős szakasszisztens és szakképzett háttérszemélyzet. Ez nemcsak a tervezett beavatkozásokat, hanem a sürgősségi műtétek biztonságát is veszélyeztetheti, ami hosszabb várólistákhoz és romló betegellátáshoz vezethet.
Hegedűs szerint az egészségügy jelenlegi öröksége az elöregedő szakdolgozói állomány, a tartós létszámhiány, a túlórák, a kiégés és a romló munkakörülmények együttese, amelyek már a betegbiztonságot is veszélyeztetik.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar egészségügy hosszú távon nem épülhet a dolgozók önfeláldozására, ezért bérrendezésre, nagyobb megbecsülésre és reális minimumfeltételekre van szükség. Emellett – írja a HVG – sürgette a szakdolgozói létszám növelését a kórházi osztályokon, műtőkben, intenzív részlegeken, szakrendelőkben és az alapellátásban is.
