Más forrásból pedig arról szereztek tudomást, hogy korábban elterjedt a honvédség köreiben, hogy június 12-e után már a magyar katonák feladata lesz a migránsok őrzése. Addig viszont a Magyarországra vezényelt lengyel csapatok látják el ezt a feladatot.
A történtekből a Pesti Srácok azt a következtetést vonta le, hogy a migráns paktumot „ezek szerint már alá is írták, és vállalták Magyarország bevándorlóországgá tételét“.
Mint mond a Honvédelmi Minisztérium?
A KecsUP szerkesztősége igyekezett utánajárni a cikkben leírtaknak. Az általunk megkérdezett, a repülőbázison szolgáló katonák ugyanakkor nem tudtak érdemi információval szolgálni. A repülőbázis - hivatalosan MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár - közösségi oldalán pedig a legfrissebb, június 3-ai poszt arról szól, hogy az állomány sikeresen teljesítette a 2026. évi alaki szemlét, a parancsnoki átfogó ellenőrzésének fontos mozzanatát.
Megkerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát is, és rákérdeztünk, a cikkben közöltek megfelelnek-e a valóságnak? Ha igen, miért érkeztek az említett személyek Magyarországra, követik-e őket újabb csoportok, hol fognak ők ezután tartózkodni, valóban magyar katonák őrzik-e majd őket? Ha pedig a cikknek nincs valóságtartalma, akkor miről van szó, érkeztek-e egyáltalán „ismeretlen gépek“ Kecskemétre, és ha igen, kik utaztak vele? Érdeklődtünk afelől is, a Pesti Srácok kereste-e a Magyar Honvédséget / Honvédelmi Minisztériumot a cikk megjelenése előtt?
„Megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy az Ön által leírt információk nem felelnek meg a valóságnak“ - ezt a választ kaptuk a minisztérium sajtóosztályától (levelünkben mi a Pesti Srácok cikkének információit közöltük összefoglalva - a szerk.). Más részletet viszont nem közölt a tárca.
Pósfai Gábor belügyminiszter egyébként csütörtöki hír szerint az Európai Unió belügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása kapcsán ismertette Magyarország álláspontját a schengeni együttműködés, a migráció és az aktuális biztonsági kihívások ügyében - írta meg a Portfolio.hu.
A migrációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elutasítja az illegális migrációt, valamint a Migrációs Paktum jelenlegi formáját. Pósfai Gábor kiemelte, hogy a schengeni térség megfelelő működésének biztosítása közös európai feladat. Hozzátette, hogy Magyarország elkötelezetten vesz részt ebben a munkában, és az Ausztriával, illetve a szomszédos országokkal kialakított operatív együttműködést az Európai Bizottság is elismerően értékelte.
Háttér
A migrációs paktum egy elég összetett téma, aki szeretné képbe helyezni magát, annak ajánljuk a Válasz Online összefoglaló-elemző cikkét.
Annyit kiemelnénk belőle, hogy a migrációs paktumnak nevezett rendeletcsomag csak jövő hét pénteken, azaz június 12-én lép hatályba. Az Orbán-kormány erről jó előre megmondta, hogy nem fogja betartani. „A fő probléma ezzel az, hogy rendeletekről van szó. Azaz kötelező betartaniuk az EU-s tagállamoknak. (...) Ha maradt volna az Orbán-kormány, akkor előbb-utóbb az EU-s intézmények és a többi tagállam megtalálta volna a módját, hogy megbüntesse a magyar kormányt a paktum figyelmen kívül hagyásáért“ - jegyzi meg a Válasz Online.
Főbb megállapítások még a Válasz Online cikkéből:
- A paktumról szóló rengeteg fideszes csúsztatás egyike, hogy múlt pénteken azért tudott Magyar Péter megállapodni az Európai Bizottság elnökével a befagyasztott pénzek felszabadításáról, mert közben titokban megígérte, hogy Magyarország betartja a paktumot. A Magyarországtól eddig elzárt pénzeket viszont régebbi, a paktum előtti problémák - így például a korrupció burjánzása - miatt fagyasztották be.
- Hiába volt két évük a tagállamoknak felkészülni, az Orbán-kormány a kisujját sem mozdította. Lesz egy csomó feladata a magyar államnak a jövő hétvégétől, amire se ember, se hivatal nincs kijelölve, nem is beszélve eszközökről, irodákról, törvényekről, rendeletekről. Így most lehet, hogy nemzeti forrásból kell (határidő után) elvégezni. A késés garantált, hiszen eddig egyetlen törvény vagy rendelet sem készült a paktum betartása érdekében. Orbánék nem akartak teljesíteni, Magyarék pedig még nem kezdtek hozzá ehhez a munkához.
- A paktum betartása azt is jelenti, hogy az országnak szembe kell néznie azzal: menekültek és bevándorlók igenis vannak, még Magyarországon is. Attól, hogy a Fidesz statisztikáiban nem látszanak, és attól, hogy az állam nem foglalkozott velük, létezik népmozgás.
- Ha viszont a Fidesz alatt is létező jelenséget az új kormány kezelni kezdi, ahogy azt az EU-s szabályok előírják, akkor a Fidesz azt fogja mondani, hogy a Tisza-kormány miatt vannak menekültek és bevándorlók.
- A migrációs paktum számos rendeletből áll, és újdonságként alapvetően arról szól, hogy nehezebben lehessen az EU-ba vízum nélkül bejutni, és aki bejutott, annak nehezebb legyen bent maradni, illetve akit nem akar az EU befogadni, azt könnyebb legyen deportálni.
- Az egyik újdonság az Eurodac nevű online rendszer, amibe az érkezők okmányai, ujjlenyomatai és fotói is bekerülnek, és az összes tagállam hatósága rögtön látja ezeket. Innentől egyértelmű, hogy ki hol akart belépni, beengedték-e, milyen papírjai vannak. Még nem világos, hogy ki és hol fogja a szükséges adatokat bevinni, mert erről úgy tudni, hogy semmilyen tervet nem hagyott hátra Pintér Sándor csapata.
- Egy másik újdonság az úgynevezett „határeljárás” bevezetése, ami azt jelenti, hogy ha egy érkező emberről a határon azt gondolja a hatóság, hogy jó eséllyel nem kaphat menekült státuszt, akkor közvetlenül a határon legfeljebb 12 hétre elzárhatják, és gyorsított eljárásban megállapítják, hogy beléphet-e az EU-ba. Ha nem léphet be, akkor nem engedik tovább és elkezdik a kitoloncolását, ha magától nem megy. Hogy a rendszer elinduljon, ahhoz viszont valamiféle tábort kell létrehozni ezeknek az embereknek.
- Szintén újdonság, hogy az EU listát készített azokról az országokról, amelyeket biztonságosnak tekint, és az onnan érkezőket csak különlegesen indokolt esetben kell beengedni. Ilyen minősítést kapott Banglades, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia, és az összes tagjelölt ország (Ukrajna kivételével), vagyis az egész Nyugat-Balkán, Grúzia és Törökország is. Sok tízezren próbáltak tavaly is bejutni az EU-ba ezekből az országokból, de az új szabályozás nyomán nagy többségüket hamarosan szinte automatikusan visszafordíthatják.
További részletek a Válasz Online cikkében.
