A gyerekek számára az idegrendszer szempontjából hatékony nyári feltöltődéshez olyan tevékenységek szükségesek, amelyek csökkentik az ingereket és visszaadják a biztonságérzetet, például mozgás, sport, kirándulások, közös sütés, főzés a barátokkal, társasjátékok és családi programok, nyugodt beszélgetések és lassabb napirend, tervezett képernyőmentes időszakok - hívja fel a figyelmet Bereczki Enikő generációkutató.
A mai alfa-generációs gyerekek, Z-generációs tizen-huszonévesek sokkal gyorsabb és ingerterheltebb világban nőnek fel, mint korábban bármely generáció. Emiatt a pihenés és az érzelmi biztonság szerepe fontosabb, mint valaha. A tanév lezárásával nem egyszerűen szünidő kezdődik számukra, hanem egy hosszú hónapokon át tartó mentális terhelés utáni regenerációs időszak - hangsúlyozta a KecsUP-nak Bereczki Enikő, A Rejtélyes Z Generáció című könyv szerzője.
„Az elmúlt időszakban egy pedagógussal és egy egyetemi oktatóval folytatott beszélgetés során ugyanaz a kép rajzolódott ki: a fiatalok fáradtabbak, túlterheltebbek és mentálisan sokkal hamarabb kimerülnek, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt a képet nemzetközi kutatások is alátámasztják“ - mondta el a generációkutató.
Mint megtudtuk tőle, a WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában végzett HBSC vizsgálat szerint a 11–15 éves tanulók jelentős része rendszeresen tapasztal iskolai stresszt, és az iskolai terhelés a serdülők egyik leggyakoribb stresszforrása.
Illusztráció: Pexels
A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy a pszichoszomatikus tünetek - például az alvási nehézségek, fejfájás, szorongás - gyakorisága összefügg a tanév alatti nyomással és teljesítményelvárásokkal.
Az ELTE PPK több éven át zajló, hallgatói mintákon végzett kutatásai is arra utalnak, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók körében is növekedett a tanulmányi stressz megélése, valamint gyakoribbá vált a szorongás és a túlterheltség érzése.
„Sokszor hallani, hogy milyen lusták a mai fiatalok, pedig a diákok nyári munkavállalása is egyre elterjedtebb: Magyarországon a fiatalok már 15 éves kortól dolgozhatnak a szünidőben szülői engedéllyel, és nemzetközi adatok szerint az egyetemisták több mint fele vállal munkát tanulmányai mellett, gyakran heti 10–20 órában. Magyarországon pedig a nyári időszakban több tízezer diák dolgozik már 15 éves kortól különböző szektorokban (kereskedelem, vendéglátás, szezonális munkák), gyakran nemcsak zsebpénzért, hanem megélhetési vagy családi okokból is. Ha a nyár csak munkáról szól, az is tovább növeli a folyamatos teljesítményterhelést“ - hívta fel a figyelmet Bereczki Enikő.
Bereczki Enikő
A generációkutató kiemelte: a fiatal generációk idegrendszeri terhelése nem átmeneti, hanem strukturális jelenség, a nyári szünet egyik legfontosabb szerepe éppen ezért a valódi idegrendszeri regeneráció lehetne.
Ez a regeneráció azonban nem magától történik meg. Az idegrendszer szempontjából hatékony nyári feltöltődéshez olyan tevékenységek szükségesek, amelyek csökkentik az ingereket és visszaadják a biztonságérzetet, például: színezés (akár felnőtt színezők), rajzolás, kreatív tevékenységek, sütés, közös főzés barátokkal, rokonokkal, állatkerti vagy természetben tett kirándulások, biciklizés, mozgás, sport, társasjátékok és közös családi programok, tervezett képernyőmentes időszakok, nyugodt beszélgetések és lassabb napirend.
Illusztráció: Pexels
„A szakemberek szerint nem a programok mennyisége, hanem azok minősége számít: a cél nem a további teljesítés, hanem a lelassulás és az idegrendszeri megnyugvás“ - figyelmeztet Bereczki Enikő.
A nyári diákmunka önmagában rendkívül hasznos tapasztalat lehet a fiatalok számára. Felelősségre, önállóságra, pénzügyi tudatosságra és emberi kapcsolatok kezelésére tanít, miközben sokaknak valódi segítséget jelent az idegen nyelv gyakorlásában, a továbbtanulás vagy a családi terhek enyhítése szempontjából is. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a nyári munkavállalás mellett maradjon elegendő idő a valódi pihenésre és mentális regenerációra is - tette hozzá.
Illusztráció: Pexels
A generációkutató szerint a regeneráció szempontjából sokat számíthatnak az apró, tudatos családi szabályok is. Ilyen lehet például:
– a telefonhasználat korlátozása lefekvés előtt,
– képernyőmentes étkezések bevezetése,
– esti közös beszélgetések,
– vagy napi néhány óra offline idő.
A kutatások szerint a folyamatos online jelenlét és az állandó értesítések megnehezítik az idegrendszer megnyugvását, rontják az alvás minőségét és növelhetik a szorongást is. Már kisebb változtatásokkal is sokat lehet segíteni a fiatalok mentális egyensúlyának helyreállításában.
„Talán nem az a legfontosabb kérdés ezen a nyáron, hogy mennyi mindent csinálnak a fiatalok — hanem az, hogy mikor tudnak végre valóban megpihenni“ - összegzett Bereczki Enikő.
