800 millió forintos folyószámlahitelt vesz fel a Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. a társaság folyamatos működésének biztosítására - erről is döntött csütörtöki ülésén a képviselő-testület. Szó esett még „az üresen keringő“ buszokról, arról, hogy érdemes-e újra bevezetni az éjszakai járatokat és hogy miért nem szerez be a KeKo kisebb járműveket, ha egyes buszokon nagyon kevés az utas.
Mint arról előzetesen beszámoltunk, csütörtökön foglalkozott a közgyűlés azzal a témával, hogy a KeKo 800 millió forintos folyószámlahitelt vesz igénybe - ehhez Kecskemét önkormányzata kezességet vállalt. A hitel nem fejlesztési célokat szolgál, hanem a társaság folyamatos működésének biztosítását az év végéig. Mindezt többek között a magas inflációval, a bérnövekedéssel és a közel-keleti válság miatt megemelkedett gázolajköltségekkel indokolták. „Éven belüli likviditási helyzetek kezelésére szolgáló folyószámlahitellel számolunk, amely minden társaság életében egyébként benne van“ - mondta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a testületi ülésen.
Király József, a Szövetség frakcióvezetője nyitotta a vitát. Kifogásolta, hogy noha arról volt szó, hogy a KeKo elindulása után öt évvel áttekintik, átbeszélik, „valóban jó irányba mennek-e a dolgok“, ez eddig nem történt meg (a KeKo-t 2019 áprilisában alapította a város, 2020. január 1-jétől vette át a cég a közösségi közlekedés szervezését a megyeszékhelyen; az idei évben 2 milliárd 650 millió forintot biztosít a működésére a város a költségvetésében - a szerző).
„Üljünk össze, nézzük meg újra, mert én azt látom, hogy az elmúlt időszak arról tanúskodik, hogy csak pénzt, pénzt, pénzt rakunk bele, ugyanakkor az utasszám nem növekszik. Ez látszik a jegybevételekből, meg abból, amikor az üres buszokat látunk közlekedni a közútjainkon“ - mondta Király József, aki rákérdezett, minden rendben van-e az Inter Tan-Ker Zrt.-vel való elszámolásokkal (ez a cég biztosítja az autóbuszvezetőket és a szerelőket-karbantartókat).
Homoki Tamás alpolgármester válaszában beszélt arról, hogy idén 13 százalékos ágazati bérfejlesztés volt az autóbusz-vezetőkénél, és a gázolaj árában is bekövetkezett egy 20 százalékos növekedés, amelyet tavaly még nem lehetett előre látni, és ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni kell.
„Mint a területet felügyelő alpolgármester azt gondolom, hogy ugyan folyamatos egyeztetésekkel, időszakonként az üzletmenetben természetes érdekérvényesítő súrlódásokkal lépegetünk előre, de alapvetően egy normális, jó partner“ - fejtette ki véleményét a szolgáltató cégről. Azt is hozzátette, hogy az Inter Tan-Ker/ITK előző ügyvezetése „kicsit lezserebbül kezelte a különböző beszámolóknak a határidejét“, de a jelenlegi már igyekszik pótolni az elmaradásokat, bár a 2025-ös év még a részükről nincs beszámolóval lezárva.
Szemereyné: le kell állítani az „üresen keringő“ járatokat
„Nem jól említette Király képviselő úr, az utaslétszám jelentősen növekedett“ - reagált Szemereyné Pataki Klaudia Király József megjegyzésére. Ugyanakkor hozzátette: vannak olyan járatok, melyeket hiába üzemeltet a város, mert alig szállítanak utasokat. Ezért javasolta, hogy az alpolgármester vezetésével, a KeKo és a képviselők bevonásával induljon egyeztetés a kihasználatlan járatokról.
„Beszéljük meg, hogy amelyeket üresen keringetünk járatokat, akkor felelősséggel vállaljuk fel közösen, hogy akkor azokat le kell állítani. És ezt el kell mondani a lakosoknak, hogy mi ebbe befektettünk, beruháztunk, finanszíroztuk, hirdettük hónapokon, fél éven keresztül, tájékoztattunk mindenkit, de a járatok üresen keringenek (...) szondázzuk meg még egyszer, hogy biztos szükség van-e erre a járatra, mert nekünk az a tapasztalatunk, hogy nem használják sajnos“ - fogalmazott a polgármester, aki szerint ilyen felelősségteljes döntésekkel komoly költségmegtakarítást el lehet érni.
Siposné Bodrozsán Alexandra egyetértett ezzel, de javasolta, hogy egyúttal vizsgálják meg azt is, hol, mely városrészekben mutatkozik tényleg lakossági igény buszközlekedésre, hogy ha a város anyagi helyzete lehetővé teszi, minél előbb el tudják ott indítani a járatokat.
Hódi Zsuzsanna az éjszakai buszjáratokat is szóba hozta, hogy nyári hétvégéken a belvárosból biztonságosan haza tudjanak jutni a lakók a külvárosba. Kérte emellett azt is, hogy ne csak az egyéni körzetekből bekerült, hanem a listáról bejutott képviselők is kapjanak meghívást a polgármester által jelzett egyeztetésekre - Szemereyné Pataki Klaudia ígérte, hogy így lesz.
A puding próbája az evés: új járatokat csak próbaidőre vezetnek be
„Tudomásul kell venni minden képviselőnek, minden lakosnak, hogy az új járatokat próbaidőre fogjuk bevezetni, nem véglegesen, mert meg kell nézni, van-e rá valós igény. A puding próbálja az evés. Sajnos az a tapasztalatunk a KeKo vezetésével, hogy nagyon népszerű dolog képviselői oldalról belengetni azokat az ajánlatokat, hogy akkor ide intézünk buszjáratot, általában eleinte mindenki lelkesen jelzi, hogy majd ő ezt fogja is használni, de amikor elindítjuk, akkor a tapasztalatok nem ezt igazolják vissza“ - válaszolt Siposné Bodrozsán Alexandra felvetésére Homoki Tamás.
Hozzátette: ő lenne a legboldogabb, ha a fél éves próbaidőszak után beigazolódna: még ha egy új buszjárat nem is lenne rentábilis, de legalább valamelyest igazolható, hogy lenne értelme elindítani, mert minimum tíz-tizenöt utas használja, nem csak egy-kettő. Viszont egy új járatnak az is feltétele, hogy a műszaki körülmények is rendelkezésre álljanak, azaz például a busz a közlekedés egyéb résztvevőit ne zavarja a megállással, vagy hogy meg tudjon fordulni.
Hódi Zsuzsannának válaszolva az alpolgármester kifejtette azt is: a tavalyi nyár tapasztalatai alapján személy szerint nem támogat semmilyen éjszakai járatot, mert többször kipróbálták, de soha nem vált be. „Nagyon népszerű dolog bedobni, de utána nem használja senki“ - vélekedett Homoki Tamás.
Tavaly egy utasra vetítve nagyjából 4000 forintba került az éjszaki járat üzemeltetése, ennyiért a város nagyon sok területére akár taxival is el lehet jutni - folytatta. Az alpolgármester nem tartja reálisnak az igényvezérelt - azaz az utasok aktuális igényeihez, megrendeléséhez, regisztrációjához igazított - közösségi közlekedés bevezetését sem (ezt egyébként 2025 nyarán egyszer már tesztelte a KeKo), ami Homoki Tamás szerint „okos ötlet“, csak még költségesebb, és ezt a módszert még nem tudják jól használni, nemcsak Kecskeméten, hanem máshol sem.
„Én annak vagyok a híve, hogy egyszerűbb, állandó menetrendi, valós igénynek megfelelő menetrendi szolgáltatást nyújtsunk. Nem kell hókuszpókusz“ - fogalmazott az alpolgármester, aki szerint nem szabad olyan szolgáltatásokat elindítani, amelyekről „vélt népszerűségük ellenére előre tudni lehet, hogy a gatyánkat ki fogjuk rá fizetni“.
Miért kellenek ilyen nagy buszok?
Tóth Szilárd (Szövetség) azt kérdezte, miért vesz a város „ilyen brutális csuklós buszokat?“ Mert ő gyakran látja őket „tök üresen“ közlekedni, miközben biztosan magas a beszerzési áruk, és költséges az üzemeltetésük, fenntartásuk is. Szerinte érdemes lenne inkább kisebb buszokat vásárolni, azokat olcsóbban lehetne működtetni.
Egy hozzá beérkezett egyéni lakossági jelzést is megosztott, miszerint jó lenne egy Vacsiköz-Széchenyiváros és egy Vacsiköz-Vasútállomás buszjárat is, ezen a vonalon például szerinte szállíthatná az utasokat egy kisbusz.
Felvetésére Hári Ernő, a KeKO ügyvezetője válaszolt. Mint kifejtette, ezek a felvetések időről-időre előjönnek, de rögtön hozzátette: a szakmájukban az eszközrugalmasságot is kell figyelembe venni. Mit jelent ez?
Azzal egyetért, hogy napközben valóban lehetne kisebb kapacitású autóbuszokkal dolgozni, a reggeli csúcsidőszakban viszont nem tudnák azokat használni, egész egyszerűen azért, mert nem férnének fel rájuk az utasok. A kis buszokat pedig ugyanúgy fenn kell tartani, ugyanúgy kell hozzájuk autóbuszvezető, természetesen ugyanakkora bérrel, mint a csuklósokra.
Gyakorlati problémák is vannak a kis buszok alkalmazásával Hári Ernő szerint. Ha reggel azzal kezd a buszvezető, napközben viszont vált csuklós buszra, akkor ki kell mennie a déli iparterületen lévő busztelephelyre járművet cserélni, ezalatt nem szállít utasokat, de növeli a kilométereket és a költségeket, valamint az ügyvezető szerint “a foglalkoztatási szabályoknak a betartásába is bezavar“.
Összegezve Hári Ernő szerint a beszerzési árban és az üzemanyag terén a kis buszokkal lehetne költséget megtakarítani, de fenntartási-üzemeltetési, karbantartási és javítási oldalról “ez nem releváns kérdés“, „eszközrugalmasság szempontjából egy megyei jogú városterületén nagyon nehezen alkalmazhatóak“.
Ezer forint per kilométer
Homoki Tamás arra kérte Tóth Szilárdot, hogy vegye annyira komolyan a közgyűlést, hogy ne egy-egy vacsiközi lakó jelzését vigye be az ülésre, hanem „gyűjtsön össze százat, vállalja annak a felelősségét, hogy abból a százból, aki önnek ezt aláírja, legalább ötven használni is fogja, és akkor ki fogjuk próbálni“. Az alpolgármester kiemelte: a KeKo a valós lakossági igényeket tudja kielégíteni, és fontos szem előtt tartani, hogy a kecskeméti buszok kilométer díja minden költséget figyelembe véve „felülről súrolja az ezer forintot“. A polgármester is arra kérte a Szövetség politikusát, hogy ha befut hozzá egy lakossági jelzés, akkor segítse az önkormányzat munkáját, és mivel nagyon aktív a közösségi médiában, „kiváló koordinatív képviselői munkát végez“, tegye fel azt a kérdést is, hányan vennének igénybe egy esetleges új buszjáratot, végezzen ezügyben felmérést.
Tóth Szilárd válaszként jelezte, hogy a témában aláírásgyűjtést fog indítani. A folyószámlahitelről szóló előterjesztést végül 15 igen szavazattal, 1 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el a képviselő-testület.
