Logo

Illusztráció: Pexels

Milyen a betegbiztonság a megyei kórházban? Milyen adatok vannak az országos minőségértékelés második helye mögött?

A 2025-ös adatok alapján második helyen végzett a kecskeméti kórház az Országos Kórházi Főigazgatóság által végzett éves minőségértékelésen - ezt maga az intézmény hozta nyilvánosságra. Az adatokból többek között kiderül: 256 akut szívinfarktusos beteget mentettek meg és 371 kórházi fertőzést regisztráltak.

„A betegbiztonság a legfőbb célunk“ - posztolta a minap Facebook-oldalán a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (ismertebb nevén a kecskeméti kórház, amelyhez hozzátartozik telephelyként a kiskunfélegyházi és kalocsai kórház is). Tették mindezt annak kapcsán, hogy az intézmény közlésük szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) által végzett éves minőségértékelésen a 2025-ös adatok alapján a második helyen végzett, minimális különbséggel a legjobb eredményt elérő intézményt követve (az OKFÖ honlapján - bármennyit is kerestük - mi nem találtuk meg az értékelés kapcsán készített rangsort és a részletesebb eredményeket - a szerző).

A kecskeméti kórház honlapján és Facebook-oldalán megosztott néhány részletet és adatot a 2025-ös évre vonatkozóan:

  • 245 akut szívinfarktusos beteg esetében sikerült az életmentő érmegnyitó beavatkozást az ajánlott időablakon belül elvégezni;
  • 29 akut stroke-beteg részesült időablakon belüli trombolízis kezelésben (vérrögoldás - életmentő orvosi eljárás, amelynek célja a vérereket elzáró vérrögök feloldása és a normális véráramlás helyreállítása);
  • az intézmény onkoteamje 2170 új daganatos beteg ellátásában vett részt;
  • a 2025-ös évben emellett 2049 szülés történt.

„Ezek a számok első látásra különböző szakmai területek adatai. Valójában ugyanarról szólnak: mennyire szervezett, kontrollált és biztonságos egy kórház működése“ - hangsúlyozta a kórház.

Mi a helyzet a kórházi fertőzések terén?

Külön kitérnek a betegbiztonság egyik legfontosabb területére, az infekciókontrollra, azaz az egészségügyi ellátással (kórházi kezeléssel) összefüggő fertőzések megelőzésére, felismerésére és monitorozására.

A kórház közölte: az OKFÖ által készített tavalyi minőségügyi jelentés alapján részletes, indikátoralapú infekciókontroll-rendszert működtetnek és értékelésük szerint - országos összehasonlításban - a kecskeméti helyzet kedvező képet mutat a betegek szempontjából.

A Facebook-posztban külön ugyan nem részletezik a kórházi fertőzések adatait, de az intézmény honlapján mi megnéztük.

Eszerint:

  • 292 multirezisztens kórokozóhoz kapcsolódó fertőzést regisztráltak.

A multirezisztens kórokozók - mint arra a Direkt 36 kórházi fertőzésekről szóló, nagy visszhangot kiváltó 2023-ban megjelent többrészes oknyomozó riportjában rámutatott - olyan baktériumok, amelyek többféle erős antibiotikumnak is ellenállnak, és éppen emiatt annyira veszélyesek: nehéz elpusztítani őket, miközben súlyos szövődményeket okozhatnak az eleve beteg pácienseknél.

  • 1185 mintát vizsgáltak Clostridium difficile (CDI) kapcsán, a mintavizsgálatok 74 fertőzést azonosítottak.

A Clostridium difficile vészes hasmenéssel járó gyakori kórházi fertőzés, a legyengült kórházi fekvőbetegeknél súlyos esetben – és ha nem kezelik megfelelően – életveszélyes bélgyulladáshoz vezethet.

  • A primér véráramfertőzések (VÁF) száma 5 volt (a kórház itt a „mindössze“ szót használja, amely valóban alacsony szám, de egy ilyen a megjegyzésről a betegek hozzátartozói biztosan mást gondolnának - mondjuk azt, hogy már egy eset is sok).

Mint a Direkt 36 leírta, a véráramfertőzések azok az esetek, amikor a kórokozók a vérkeringésbe bejutva nagyon súlyos állapotot – vérmérgezést vagy szepszist – idéznek elő, amely az esetek egy jelentős részében halálos.

Ez összesen tehát 371 kórházi fertőzéses eset - hangsúlyozzuk, regisztrált eset, azaz ennél akár több is lehetett.

Jelentkezz be a KecsUP-ra!

Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.

Hogy sok vagy kevés, hogy az év minden napjára jut egy átlagosan egy kórházi fertőzés? Nyilván viszonyítás kérdése. Az átlagember, laikus számára soknak tűnik.

A kórház viszont azt hangsúlyozza: „a puszta számoknál fontosabb azonban az országos összehasonlítás“. Más intézményekkel összevetve ugyanis összességében jól áll a kecskeméti kórház.

  • A kecskeméti Clostridium difficile fertőzés gyakorisága országos viszonylatban az alacsonyabb tartományba esik, kb. 0,1 ezrelék körül van az egy ápolási napra jutó fertőzésszám mutató (a zöld rombusz mutatja a kecskeméti kórház helyzetét a többi kórházhoz képest).

Forrás: Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Facebook-oldala

Másképp fogalmazva: 1000 ápolási napra vetítve 0,1 CDI eset jut, 100 ezer ápolási napra vetítve tehát körülbelül 10.

Összehasonlításképp: 2023-ban a Direkt 36 riportsorozatában közzétette az egyes kórházi fertőzésekről készített országos rangsorát, amely többek között az általuk megszerzett adatbázison, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő - a régebbi OEP - által közölt adatokon alapult, és a 2015-2016-os fertőzéses eseteket tükrözte. Ebben 100 ezer ápolási napra vetítve a kecskeméti kórháznál a CDI-fertőzés gyakorisága közel 63 volt (egész pontosan 62,73 - ezzel egyébként a Bács-Kiskun megyei intézmény 27. volt a listán, ahol az első helyezettnél, a budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznál volt a legrosszabb a helyzet, 203-as gyakorisággal). Ha ezt vesszük, a kecskeméti kórház sokat javított a CDI-fertőzéses állapotokon, tíz év alatt kb. a hatodára csökkentette őket.

  • A legsúlyosabb kórházi infekciós kategóriát jelentő primér véráramfertőzések előfordulása pedig kifejezetten kedvező - közölte a kecskeméti intézmény. A diagramm szerint a mezőny legjobb helyzetben lévő tagjai között vannak. A gyakoriság szinte a 0 ezrelékhez közelít - a Direkt 36 tíz évvel ezelőtti rangsorában 100 ezer ápolási napra vetítve 24,45 volt (ami az országos lista 26. helyét jelentette). Tehát ezt az adatok szerint tényleg nagyon sikerült visszaszorítani.

Forrás: Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Facebook-oldala

  • A multirezisztens kórokozók okozta fertőzések (azok megakadályozása) terén viszont nem áll ilyen a kecskeméti kórház. A 292 regisztrált fertőzés a grafikonjuk szerint 0,6 ezrelékes gyakoriságot jelent náluk (fertőzésszám/ápolási nap), amellyel a rosszabb helyzetben lévő intézmények között van a kecskeméti. 100 ezer ápolási napra vetítve ez kb. 60-as gyakoriság, míg a Direkt 36 rangsora szerint tíz éve 25,21 volt a mutató (36. hely a listán), azaz MRK-fertőzések terén alaposan romlott a helyzet, de a kórház tájékoztatója szerint ez is kontrolláltnak tekinthető.

Forrás: Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Facebook-oldala

Az antibiotikum-gazdálkodás szintén kedvező képet mutat - hangsúlyozta a kórház. Az egy betegre jutó antibiotikumköltség (az aktív fekvőveteg-ellátásban) az ábrájuk szerint kb. 0,43 forint/fő. „Ez országos összevetésben az alacsonyabb tartományban helyezkedik el, miközben a súlyos fertőzéses mutatók kontrolláltak maradtak. Ez szakmailag arra utal, hogy az antibiotikum-felhasználás racionalizált, célzott és ellenőrzött módon történik“ - írja a kórház.

Kitérnek még arra, hogy a kórházban 22 sterilizáló berendezés üzemel, amelyek közül a 2025-ös vizsgálatok során valamennyi megfelelt a biológiai indikátoros és műszaki ellenőrzéseknek. Nem volt egyetlen olyan sterilizáló berendezés sem, amely a vizsgálatok alapján nem megfelelő minősítést kapott volna.

Az intézmény UV-fényes kézhigiénés ellenőrző rendszereket is alkalmaz, amelyek segítségével a dolgozók valós visszajelzést kapnak a kézfertőtlenítés minőségéről.

„Az egészségügy egyik legfontosabb kérdése világszerte az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, monitorozása és transzparens kezelése. A Magyar Közlönyben a minap megjelent 1167/2026. (V. 26.) Korm. határozat ezt a szemléletet emeli országos szintre: célja, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények fertőzési adatai validált, szakmailag értelmezett formában váljanak nyilvánossá. A döntés mögött egyértelmű társadalmi igény áll: a lakosság pontos, hiteles és összehasonlítható tájékoztatása. Egy ilyen rendszer működésének alapja az, hogy az intézményekben már rendelkezésre álljanak azok az epidemiológiai, adatfeldolgozási és minőségirányítási folyamatok, amelyekre a transzparens működés épülhet. A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház 2025-ös adatai alapján ezek a rendszerek ma is aktívan működnek intézményünkben“ - hangsúlyozza a kecskeméti kórház.