Mielőtt mélygarázsos társasház épülne a Jókai utcán, a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei megelőző feltárást végeznek. A földből előkerült Monaco egyik legjelentősebb uralkodójának, II. Honorénak az egyik ezüstérméje is, amelyből a jelek szerint - a korabeli magyar pénzektől eltérően - nem spórolták ki a nemesfémet.
A középkori Kecskemét régészeti kutatására ma már értelemszerűen csak akkor nyílik lehetőség, ha a belvárosban építkezés miatt elbontanak egy régi házat, és kezdődne egy új épület kivitelezése. A városközponti telkeket a munkálatok megkezdése előtt a régészek vehetik birtokba - erről jogszabály rendelkezik -, hogy előzetes feltárás keretében megmentsék az utókornak a múlt több száz éves emlékeit.
A Jókai utcai ásatás / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Ez történik most a Jókai utcán is, ahol hamarosan egy mélygarázsos társasház építése indul majd el, viszont múlt héten és ezen a héten is ásatás zajlott/zajlik Csendes Dominika, a Katona József Múzeum régész munkatársának vezetésével. Mint a KecsUP Híreknek kiemelte, egy ilyen helyszín ritka lehetőség arra, hogy további részletekkel, adatokkal gazdagítsák azt a tudást, amellyel jelenleg rendelkezünk a város középkori életéről; a leletek segítenek alátámasztani az írott forrásokat.
Csendes Dominika / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
„Kézzelfoghatóvá válik a történelem“ - foglalta össze egy rövid, de annál kifejezőbb mondattal a régészet nagyszerűségét a fiatal szakember - tenyerében tartva egy 17. századból származó, 1660-ban vert ezüstérmét, amelyről Magdus Tamás numizmatikus gyorsan meg is állapította, hogy Monaco-ból származik. Bizonyítja ezt a hátlapján („írás“ oldalon) a rombuszos címer és az előlapon („fej“) lévő felirat, valamint a domborművel ábrázolt úriember is, aki nem más, mint II. Honoré, Monaco egyik legjelentősebb uralkodója. Ő 1612-ben vette fel a hercegi címet, majd 1641-ben megállapodást kötött a francia királlyal, miszerint Franciaország védelmet biztosít a hercegségnek. Ez a megállapodás elismerte Monaco függetlenségét és megerősítette szuverenitását - olvasható a hercegség magyarországi konzulátusának honlapján.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Csendes Dominika elmondta, monacói pénz magyarországi ásatáson még nem került elő, ezért különlegesnek számít a mostani lelet. Minden valószínűség szerint kereskedelem révén jutott el valahogy a magyar mezőváros Kecskemétre, amely a török hódoltság idején vásártartási joggal rendelkezett, emellett a már akkor is fontos Pest-Szeged útvonal mentén helyezkedett el (az ásatás ráadásul közel volt a város öt középkori kapuja közül a Budai-kapuhoz).
Az ásatás vezetője még egy érdekességet elárult: míg magyar érméknél gyakran azt tapasztalják, hogy szabad levegőn gyorsan oxidálódnak és elfeketednek, ez a monacói pénz még fél nap után is - nyilván a földtől való megtisztítás után - verdefényesen csillogott, ami arra utalhat, hogy nem spórolták ki belőle az ezüstöt.
Fémkereső segítségével még jópár pénzérmére bukkantak a szakemberek. A legtöbb a 16. századra datálható, a legkorábbi 1532-es (ebben az évben egyébként I. Szulejmán török szultán ismét Bécs elfoglalására indult), a legtöbbet I. Ferdinánd magyar király (és a német-római császár) uralkodása alatt verték, ezenkívül néhány, a 17. századból és a 18. század elejéről megmaradt pénz is a leletek közé került. A külföldiek között említhetők a salzburgi érsekség és a liegnitzi hercegség érméi is.
„Mindez nagyon jól mutatja, hogy itt most közel háromszáz év emlékét látjuk egyben” - hangsúlyozta Csendes Dominika.
Egy 16. századi épület nyomait is megtalálták a régészek / fotó: Csendes Dominika
A földrétegekben egyre lentebb haladva szintén különböző korok épületeinek nyomai kerültek felszínre. Egy 18. századi vályogtéglás lakóházat egy valószínűleg 16. századi, sövényfonatos vertfalú ház romjai fölött építettek meg, ennek a padlóján volt egy úgynevezett „bögre alakú kályhaszem“ teljesen ép állapotban (minden bizonnyal a 16. századi ház fűtőberendezéséhez tartozhatott), a földpadlóba taposva pedig találtak három pénzérmét.
Vízelvezető és telekhatároló árkok mellett több, cölöpöknek ásott lyukat sikerült még beazonosítani, valamint nagyobb méretű gödröket, amelyek mezőgazdasági termékek raktározására szolgáló tárolóvermek lehettek. Mint az ásatás vezetője hozzátette: a 17. században Bél Mátyás magyar–szlovák származású evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós járt Kecskeméten, és a városban ő is sövényfonatos házakat látott, ilyenekről írt, azaz a történeti adatokat ezúttal is megerősítik a régészeti eredmények.
1 / 25
Bögre alakú kályhaszem / fotó: Csendes Dominika
Régészeti feltárás a Jókai utcán
„Találtunk még gyűrűket, csatokat, egy vasból készült 16. századi sarkantyút, késő gótikus ruhakapcsokat, valamint egy tulipán alakú késnyél záróveretet is - ez abból a szempontból érdekes, hogy csak az egykori török hódoltsági területen kerültek elő ilyenek, tehát az oszmánok jelenlétével függhet össze az elterjedésük“ - magyarázta Csendes Dominika.
A tárolásra már nem használt gödrökbe dobták ki a középkorban a szemetet, például az állati csontokat vagy kerámia-töredékeket - ezek is szolgálhatnak információval a szakemberek számára. Úgy is fogalmazhatunk, ami régen szemét volt, mára szinte kinccsé változott.
Egy középkori pipa megmaradt része / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Csendes Dominika hozzátette: a Jókai utcai feltárás azt is jól mutatja, hogy a város magját jelentő területen már a 16-17. században ki voltak osztva a telkek, szabályozott keretek között zajlottak az építkezések.
A feltárás során a szakemberek körülbelül két méteres mélységig kutatnak, szintről-szintre eltávolítva a rétegeket, majd ahol végeztek, folyamatosan vissza is töltve a földet.
A kecskeméti múzeum régészei márciusban a Klapka utcában is végeztek feltárást, ott szintén mélygarázsos társasház lesz. Annak az ásatásnak az volt a tapasztalata, hogy a 19. századi telekkiosztások nem nagyon változtak a középkori viszonyokhoz képest. Ott ugyancsak sövényfonatos, vertfalú házak lehettek, és előkerült egy 1690-es és egy 1699-es, I. Lipót magyar király (és német-római császár) idején vert pénzérme is. Korábbi pénzek viszont nem, ami arra utalhat, hogy Kecskemétnek az a része inkább csak a 17. század végén épülhetett be.
