2021-ben Lex Szemereyné néven vált ismertté az a salátatörvénybe rejtett, a kecskeméti polgármesternek kedvező rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a 3000 lakos feletti települések vezetői pozíciót és fizetést kaphatnak az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ennek vége, az Országgyűlés ugyanis kedden elkezdte tárgyalni az uniós pénzek hazahozataláról szóló törvénycsomagot, amely rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva-k) megszüntetéséről és átalakításáról, valamint az összeférhetetlenségi szabályokról - utóbbiak között szerepel, hogy polgármester nem lehet kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag.
Az uniós pénzek hazahozataláról szóló 110 oldalas törvénycsomagot Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter - írta meg a 24.hu. Szövegében rögzítik: elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi.
A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát. Az indítvány a közbeszerzések átláthatósága és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében továbbá jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is - összegez a 24.hu.
A javaslat megszavazása esetén két lépcsőben megszüntetik majd a kekvákat: a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat augusztus végéig, az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig, a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik. De az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön, a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki - jegyzi meg a 24.hu.
„A kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn“ - egész pontosan így szól a törvényjavaslat szövege.
Nem lehet majd kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője többek között: köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke sem.
Magyar Péter történelmi jelentőségűnek nevezte uniós pénzek hazahozatalát garantáló korrupcióellenes jogszabálycsomagot. Csőszi Attila, a Tisza Párt kecskeméti képviselője is posztolt a témában:
A Lex Szemereyné
Szemereyné Pataki Klaudia felügyelőbizottsági tagsága 2021 tavaszán nagy port kavart. Miután a fővárosi kormánymegbízott korábban arról beszélt hasonló budapesti esetek kapcsán, hogy törvénytelen, ha egy városvezető két helyről is fizetést vesz fel, felmerült Szemereyné Pataki Klaudiával kapcsolatban az összeférhetetlenségi aggály.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége erre elfogadott egy salátatörvényt, amelynek egyik szakaszában deklarálták, hogy a 3000 lakos feletti települések polgármesterei pozíciót és fizetést kaphatnak az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ez kapóra jött a kecskeméti polgármesternek, nem csoda, hogy a törvényjavaslat Lex Szemereyné néven vált ismertté.
