Rengeteg úton átkelő mocsári teknős lett az autók áldozata Szeged és Sándorfalva között

A napokban százas nagyságrendben találtak elütött teknősöket Szeged és Sándorfalva között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai. A nőstények ezekben a hetekben rakják le tojásaikat, emiatt akár 2-3 kilométerre is eltávolodnak vizes élőhelyüktől, és emiatt nagy számban kelnek át az utakon. Viszont az említett Szegedhez közeli helyszínen korábban nem tapasztaltak a szakemberek ilyen tömeges mértékű teknősmozgást. Kézenfekvő megoldásnak tűnik hüllőterelő ponyvák kihelyezése, de ez csak a közútkezelő hozzájárulásával lehetséges.

A mocsári teknősök szaporodási időszakának kritikus heteiben járunk, a nőstények ilyenkor rakják le a tojásaikat. Bár életmódjuk a vízhez köti őket, a párzást követően a nőstények elindulnak, hogy száraz, homokos talajú tojásrakó helyet találjanak. Ez a víztől több száz méterre, vagy akár 2-3 kilométerre is lehet. Útjuk során forgalmas műutakat és földutakat egyaránt kereszteznek - derül ki a KNPI honlapjáról.

Az elmúlt napokban Sándorfalva és Szeged között, a Sándorfalvi úton is nagy számban mozogtak a Szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Új-halastavak (közismertebb nevén Sándorfalvi Fertő), valamint az amelletti gyep között. A Sándorfalvi útnak ezen a szakaszán szerencsétlenül járt egyedek zöme felnőtt példány, de vannak közöttük apró, idén tavasszal kikelt fiatalok is.

A mocsári teknős Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja. Védett állat, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 forint.

A KNPI hangsúlyozta: eddig ezen a helyszínen tömeges mértékű teknőselütésről nem volt információjuk, ilyet korábban itt nem tapasztaltak.

„Történtek gázolások korábban is, mint sok más vizes élőhely környékén, de közel sem ekkora számban“ - írták Facebook-posztjukban. Hozzátették: az elütések száma a hirtelen felfutás után gyorsan csökkent.

„Megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet beavatkozni a leggyorsabban. Bármilyen – akár csak ideiglenes – hüllőterelő ponyva kihelyezése csak a közútkezelő hozzájárulásával lehetséges. Amennyiben alternatív helyszínt keresünk, ami már nem a közúthoz tartozik, ott a tulajdonosi hozzájárulásokat kell beszerezni. Tehát még egy ideiglenes megoldás kiépítése sem egy-két nap“ - részletezték a megoldás lehetőségeit, és az azokat gátoló körülményeket.

Mocsári teknős - fotó: Halpern Bálint, forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapja

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén több helyen is - például Ópusztaszer/Baks és Kistelek/Balástya között - békaterelők vannak az utak mentén, amelyek megakadályozzák, hogy a kétéltűek feljussanak az útra. A biztonságos átkelésüket pedig az aszfaltba épített átjárók, alagutak segítik.

A KNPI szerint ezek a kétéltűterelő és -átjáró rendszerek alkalmasak arra, hogy a teknősöket is átvezessék, de egy ilyen rendszer megterveztetése és kiépítése rendkívül nagy forrás és időigényű. Úgy vélik, jelen helyzetben a Szeged és Sándorfalva közötti útszakaszon nem is életszerű, mert ilyen mértékű teknősmozgás eddig itt nem volt, és nem biztos, hogy a következő években is lesz. Az idei okokkal kapcsolatban a természetvédelem szakembereinek is csak feltételezései vannak.

Mindenesetre a KNPI jövőre kiemelt figyelemmel fogja kísérni ezt az útszakaszt a tojásrakó időszak kezdetétől. Addig várhatóan beszereznek több ezer méter kétéltű- és hüllőterelő hálórendszert, hogy szükség esetén gyorsan be tudjanak avatkozni (nem árt tudni, hogy ennek költsége is több millió forint).

„Részmegoldás lehetne az ideiglenes sebességkorlátozás is az ehhez hasonló útszakaszokon, de egyik napról a másikra ez sem megy. Persze ez is akkor hatásos, ha azt az autósok betartják“ - árnyalta a képet a Nemzeti Park.

Pár jótanáccsal is szolgáltak az állatokat kedvelő, értük aggódó közlekedőknek:

• Kérik az autósokat, tartsák be az érintett útszakaszon érvényben lévő 60 km/órás sebességkorlátozást - hiszen kisebb sebességnél van idő reagálni és kikerülni az állatot.
• Ha a forgalmi helyzet engedi és biztonságosan meg tudunk állni, segítsük át a teknőst az úttest túloldalára. Fontos: mindig abba az irányba vigyük az állatot, amerre eleve tartott.
• Ne vigyük vissza a felnőtt teknőst a vízbe! Ha a kifejlett teknős a szárazföld (például a gyep) felé tart, vélhetően tojást rakni megy. Ha visszavisszük a vízbe, újra el fog indulni, így újra veszélynek teszi ki magát.
• A 4-5 centiméteres bébiteknősök esetében viszont segítség, ha a legközelebbi vízpartra juttatjuk őket, nekik ott biztonságosabb.